Elindult a Wacław Felczak Lengyel Magyar Együttműködési Intézet Nyári Egyeteme, amely immár negyedik alkalommal hívott meg közel kétszáz magyar és lengyel diákot, akik ezúttal Európa jövőjéről beszélgetnek a délkelet-lengyelországi Krasiczyn reneszánsz várkastélyában.

 

Közép-Európa józansága

A hétfő esti megnyitó után a panelbeszélgetések kedden Varga Judit miniszter asszony köszöntőjével kezdődtek. Az Intézet által tavaly az Értékek Őre kitüntetéssel díjazott politikus a diákokhoz intézett köszöntőjében elmondta: „Önök ma mind kulcsszerepet játszanak egy olyan barátság továbbörökítésében, amely példa nélküli az európai történelemben. A nyári egyetem, valamint az Önök tudásszomja és elkötelezettsége biztosítja ennek a különleges kapcsolatnak a továbbélését. Nemzeteink együttműködése a jelenben is nagy hatást gyakorol kontinensünk és civilizációnk alakulására. Egy olyan Európai Unióban, melynek intézményei a birodalommá válást tűzték ki a csillagos lobogóra, óriási szükség van a lengyelek és magyarok józanságára.”

„Itt a lehetőség – folytatta - hogy egyének szintjén is képviseljük a közép-európai józanságot, nemet mondjunk a mélyülő integrációra és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogállamiság nem szolgálhat politikai zsarolóeszközként. Konstruktív és józan párbeszédre van szükség, ezért is fontosak az ilyen találkozók, mint a Felczak Intézet nyári egyeteme, melyet immár negyedik alkalommal rendeznek meg.”

 

A Nyugat és az elszakadás a valóságtól

A józanság fogalma adta meg az alaphangot a következő beszélgetésnek is, amelyben Marcin Bąk szerkesztő, újságíró, és Tymoteusz Zych, a frissen alakult varsói Collegium Intermarium rektora igyekeztek felvázolni a jelen szellemi térképét a jogállamiság kapcsán. Mint régen a pestisbélyeg: mindenki feltétlenül igazolni szeretné, hogy a jogállamiság talaján áll, ugyanakkor senki sem képes megfogalmazni mit is ért rajta valójában – jegyezték meg a panelisták, akik szerint e fogalom bunkósbotként történő használata mögött a nyugati hatalmak befolyásolási kísérlete mutatható ki. Olyan ideológiai projekt ez, amelyet a frankfurti iskola, a Spinelli-terv, az értékrelativizmus hívei azért akarnak ránk erőszakolni, mert úgy vélik, társadalmi intézményeink, hagyományaink elavultak és egy meghatározhatatlan korszerűség nevében fel kell váltani őket. Felidézték Che Guevara idejét, ahol a proletárforradalom problémáira a „Több forradalmat!” jelszót találták ki, most pedig, amikor Európa súlyos gondokkal küszködik, egyedül a „Több Európát!” a hivatalos válasz.

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy e befolyásolási kísérletekkel szemben a Közép-Európai régió védett maradhat: a náci és a kommunista diktatúra után egyrészt „be vagyunk oltva” a ma már puha módszerekkel operáló szélsőséges társadalmi kísérletek ellen, másrészt pedig történelmi hagyományaink, a közép-európai sensus communis megóvnak bennünket attól, hogy kritika nélkül befogadjunk ideológiai projekteket, legyenek azok LGBT-ideológiák, vagy éppen egy európai szuperállam terve.

Hallgatói kérdésre Zych elmondta: bár erősen pesszimista abban a tekintetben, hogy sikerül-e folyamatosan mélyülő etikai, filozófiai különbséget áthidalni régiónk és Nyugat-Európa között, mindent egybevéve mégis biztos abban, hogy győz a józanság és sikerül visszaszerezni olyan kifejezések valóságos jelentését, mint jog, haladás, vagy igazságosság.

 

Észak és dél: A Via Carpatia útvonal helyzete

A jogállamiságról szóló panelbeszélgetést a régió infrastruktúrájának jövőjéről szóló beszélgetés követte – Andrzej Adamczyk, a lengyel kormány régiós együttműködésért felelős minisztere számolt be a Litvániától a görög kikötőkig tartó gyorsforgalmi útvonal, a Via Carpatia-projekt állásáról. Szerinte minden okunk megvan a lelkesedésre, a több mint 700 kilométer hosszú úthálózat magyarországi szakaszát már az idén átadják.

Kiemelte, hogy az útvonal nem pusztán egy közvetlen összeköttetést teremtene meg Észak- és Dél-Európa országai között, hanem annak mentén egy gazdasági fellendülésnek is a motorja lehet.

A szóban forgó beruházás ötlete még 2006-ban született meg, az első tárgyalások ezen év októberében zajlottak le, amikor is az „Egy út – négy ország” elnevezésű konferencián találkoztak egymással Lengyelország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia miniszterei. A Via Carpatia a tervek szerint a litván Klaipeda kikötővárosból indulna és áthaladna Lengyelországon belül többek között Lublin és Rzeszów városán, majd Szlovákián át Kassa érintésével, Miskolcon és Debrecenen keresztül menne át Magyarországon. Az útvonal ezután Romániában érintené Nagyvárad, Lugoj, Konstanca és Cafalat városát, aztán a bolgár fővároson, Szófián áthaladva a görög Szolunban érne véget. Ezek mellett még bekötésre kerülne a hálózatba Horvátország is, továbbá Ukrajna és Fehéroroszország felé is terveznek útvonalakat. A Via Carpatia így hozzávetőleg 125 millió embert fog összekötni.

A tervek szerint az összesen 714 kilóméteres útból már 95 kilométert átadtak, 301 kilométer áll építés alatt, míg 124 kilométer a pályázati, 194 kilométer pedig az előkészületi szakaszban tart. A miniszter beszámolt arról, hogy a tervek szerint Lengyelországban 2026 fejezik be a munkálatokat, a magyarországi szakaszt pedig már idén át fogják adni. Az előadásnak ennél a részénél Adamczyk az elismerés mellett kisebb irigységét is kifejezte hazánk irányába. Hozzátette viszont, hogy a magyaroknak könnyebb dolguk volt a sík területeknek köszönhetően, illetve azért, mert nálunk nem volt egy olyan kormány, amely egy ideig „elfeledkezett volna” a beruházásról. Felhívta ugyanis arra a figyelmet, hogy a lengyelek igazán csak 2015-től tudták a munka oroszlánrészének a kivitelezését megkezdeni. Ennek az volt az oka, hogy a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülését megelőző kormányzatok inkább egy Varsó-Berlin, azaz kelet-nyugati irányú útvonalat preferáltak volna, a Via Carpatiát pedig „feleslegesnek”, illetve „pénzkidobásnak” nevezték. 

A miniszter beszámolt a Via Carpatia társadalmi jelentőségéről is. Ezzel kapcsolatban egy Lengyelországba látogató brit európai parlamenti képviselőről hozott fel egy történetet abból az időből, amikor a PiS még ellenzékben volt. Elmesélte, hogy az európai politikus ekkor azt mondta nekik, hogy azért támogatja a Via Carpatia ötletét, mert ő kizárólag Nagy-Britannia érdekeit nézi. Az elsőre különös összefüggésnek tűnő érvvel kapcsolatos zavart azzal oszlatta el, hogy kifejtette: Ha az útvonal hatására bekövetkező gazdasági fellendülésnek köszönhetően az útvonal által lefedett régió megerősödik, akkor az ottani lakosok – és kiváltképpen a fiatalok – nem fognak Angliába emigrálni, mert a szülőhazájukban is képesek lesznek a jó megélhetésre.

Szóba került még azon országok geopolitikai helyzete, amelyeken az útvonal át fog haladni. A miniszter ezzel kapcsolatban röviden elmondta, hogy bizakodó arra nézve, hogy a Via Carpatia hatására ezeknek az országoknak a státusza meg fog erősödni:  az útnak már sok szakasza készen áll, a beruházó országok pedig elkötelezettek a projekt befejezésével kapcsolatban.

 

Globális felmelegedés és Közép-Európa

 

A Felczak Intézet IV. Nyári Egyetemének második napján Edward Siarka lengyel környezetvédelmi miniszter videócseten keresztül tartott előadást. A téma a globális felmelegedéssel kapcsolatos tényekről és tévhitekről szólt, illetve a klímaváltozásnak a Közép-Európát érintő kérdéseiről.

 

A miniszter azzal kezdte a prezentációt, hogy elmesélte, amikor még történelemből vizsgázott réges-régen – mégpedig nem másnál, mint magánál Felczak professzornál – a tudomány világában megosztott nézetek voltak a klímaváltozásról, és a tudósoknak csak egy része gondolta azt a jövő nagy kihívásának. Mára azonban már 99%-ban egyetértenek azon, hogy az elkövetkezendő évek legnagyobb megoldandó problémáját fogja jelenteni a globális felmelegedés. Az ugyanis már tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, hogy a Föld hőmérséklete évek óta folyamatosan növekszik. Ennek fő oka pedig elsősorban az emberi tevékenységek következtében történő széndioxid-kibocsájtás. Siarka ismertette, hogy emiatt 1970 óta a Föld átlaghőmérséklete tízévente 0,2 Celsius fokkal növekedik, a mérések kezdete óta pedig összesen 1 Celsius fokot nőtt. Mint mondta, jelenleg a világ kormányainak az a célja megakadályozni azt, hogy ez a szám 2 Celsius fokra növekedjen.

 

A tudományos bizonyítékok ellenére viszont még a mai napig is sokan tévesen értékelik a helyzetet. Egyesek például azt felelik a felmelegedésre, hogy az korábban is megtörtént már emberi tevékenység nélkül. A miniszter erre azt mondta, hogy ez tény, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a Föld hőmérséklete mindig a Föld energiaszintjétől függött. Azaz: ha az csökkent, akkor csökkent a hőmérséklet is. Igen ám – folytatta a miniszter – csakhogy az üvegházhatás miatt az energia nem tud felszabadulni, így a hőmérséklet növekedni fog, annak ellenére, hogy a Föld energiaszintje egyébként azt nem indokolná.

 

Szóba került még a felmelegedés problémájának a jelentéktelennek tekintése. Sokan ugyanis nem látnak semmi vészjóslót egy 1-2 Celsius fokos átlaghőmérséklet-változásban. Siarka szerint aztért veszélyes ez a gondolkodás, mert egyes ágazatokban – például a mezőgazdaságban – a minimimális hőmérséklet-eltérés is katasztófához vezethet. Emellett a jégsapkák megolvadása megzavarja a nagy óceáni áramlatokat, ami miatt komplett földrészek éghajlata torzulhat el radikálisan; nem beszélve arról a veszélyről, amelyet a tengerszint növekedése jelent a partmenti városokra.

 

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogják tudni megfékezni a felmelegedést a miniszter azt mondta, hogy ugyan természetesen a világ kormányainak folyamatosan törekedniük kell a környezetbarát megoldások keresésére, „nem fogunk tudni nyerni”, ha az emberek nem változtatnak maguk a saját szokásaikon.

 

Siarka kitért a zöldenergiára való áttérés és a felmelegedés elleni küzdelem jelentette veszélyekre is. Lengyelország különösen kitett ezeknek, hiszen az energiaállátásának 70 százalékát a szén biztosítja. Ebből kifolyólag a környezetbarát modellre való áttérés – amellett, hogy valószínűleg nehézkesebben fog tudni végbemenni – komoly gazdasági dilemmákat is felvet a bezárt erőművek miatt előálló esetleges tömeges munkanélküliség miatt. A miniszter szerint ez a veszély valós, de úgy látja, hogy hosszútávon ennek ellenére is kifizetődőbb lesz, ha az ország a zöldenergiára váltja a szenet. 

 

Andrzej Duda elnök üzenete

Az eseményt Andrzej Duda köztársasági elnök is üdvözölte. Szerinte a névadó, Wacław Felczak alakjához hasonlóan a résztvevők is hazafias és polgári elkötelezettséggel, tudással és készségekkel szolgálják országaikat. „Önök megvitatják az elvárásaik, álmaik és ambícióik Európáját. A hazák Európáját, amelyben Lengyelország és Magyarország, felismerve a közösségi törekvések fontosságát, ugyanakkor az örökségüket, identitásukat és szubjektivitásukat is védve, fontos szerepet kíván játszani. A Visegrádi Csoport és a Háromtenger Kezdeményezés keretében a régióban folytatott együttműködésünk nagymértékben pozitív hatással lehet az európai változásokra” – írta az egyetem résztvevőinek a lengyel államfő.

 

Múltról, jövőről és a jelenről a délután folyamán

A délutáni műsorsávban szó esett még a fiatalok Európával kapcsolatos elvárásairól, arról, hogyan kellene kinéznie a jövő Uniójának és hogyan érdemes ezt a jövőt építeni a közéletben, magyar és lengyel fiatalok részvételével. A przemyśli látogatást követően a résztvevők még a vacsora után meghallgathatták és lengyel-magyar pszichológusok beszélgetését is a személyes kihívásokról a koronavírus-válság idején, az estet pedig a Góbé zenekar táncházzal és tánctanítással egybekötött koncertje zárta.