A Visegrádi Nyári Akadémia első napján Budapesten Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter Lengyelországból online kapcsolaton keresztül Marek Kuchciński kancelláriaminiszter vitázott a Visegrádi Négyek jelenéről és jövőjéről, Maciej Szymanowski, a Felczak Intézet igazgatójának moderálásában.

Szymanowski szerint különféle dolgokban osztozunk itt és Európában is. „Kettő ország van, amelyben egyszerre kapható patkó formájú és egyenes kifli, Lengyelország és Magyarország, ez is mutatja azt a sokoldalúságot, amellyel rendelkezünk” – mondta, feltéve a kérdést, hogy ezzel a sokoldalúsággal együtt mi a legfontosabb az elkövetkezendő években számunkra?  

Marek Kuchciński , Kancellária miniszter szerint beigazolódik a régi kínai közmondás: „érdekes időkben éljél, ezt kívánom neked!” Szerinte most érdekes időket élünk, de ez nem biztos, hogy mindig jól értelmezhető kívánság. Ezután lengyel szempontból elemezte a V4-es csoport működését. „Ha keletre tekintünk, a háború 9. évében élünk, amelyet Oroszország meghirdetett, érzékeljük és a következményeket is elszenvedjük” – mondta, kiemelve, hogy hatalmas az infláció, millió számra menekülnek az emberek Ukrajnából, romlik az európai biztonsági környezet és megindult egy fegyverkezési verseny. Erre reflektálva elmondta, hogy Lengyelország a GDP 4%-át költi fegyverkezésre, ezenfelül pedig fontos a fizikai védelem is például a lengyel-belarusz határon emelt kerítés formájában. Rámutatott, hogy az EU-ban nagyon súlyos jelenség az eladósodás, a német, francia és olasz gazdaságokat érinti ez a probléma, az EU és az USA között pedig olykor növekszik a politikai távolság, mindezt pedig tetézi, hogy növekszik az európai izoláció, keletre már nehezen tekintünk. „Van még a jogállamiság problémája, a föderalista eszmék akarják a szuverenitást lebontani” – mondta Kuchciński , ugyanakkor a V4 az utóbbi néhány évben maga köré épített egy magas gazdasági növekedést. „Két-háromszoros növekedés tapasztalható itt Nyugat-Európával szemben, ha rátekintünk az oktatás eredményeire, a középiskolás adatokra, jobbak a V4-es eredmények, mint az EU nyugati országaiban” – emelte ki, feltéve a kérdést: a jövőre nézve a legjobb recept számunkra az együttműködés Közép-Európán belül, hatékonyan ellensúlyozva az oszd meg és uralkodj elvét? Minden bizonnyal igen, mivel a cári oroszok és az imperialista németek gondolkoztak így a régióról alig 100 évvel ezelőtt. Kifejtette: a gazdasági erő azt eredményezi, hogy a V4 a legnagyobb partnere Németországnak, ezzel együtt pedig, ha figyelembe vesszük a nemzetközi helyzetet és azt a tényt, hogy az élet színvonala és a foglalkoztatottság fejlődik, a régió a jövő motorja. „Úgy tűnik számomra, hogy az ukrán háború meg kell erősítse a V4-et, a jó tapasztalatokra kell építeni, a nyugat nem ért meg minket, mert nem veszélyeztetett az orosz imperializmus miatt, együtt kell lennünk, mert nincs más út” – zárta mondandóját a miniszter.

Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter szerint annak érdekében, hogy a V4-es együttműködés elmélyüljön, tudni kell az akadályainkat és azt is, hogy miért ez a négy ország kezdte meg az összefogást 1991-ben. „Ott van még Ausztria, Szlovénia, Horvátország?” – tette fel a kérdés Navracsics, aki szerint a Visegrádi Négyek úgy gondolják, ennek nem kell bővülnie, ugyanakkor a véleménye szerint ez a szövetség csak akkor tud hatékonyan megmaradni, ha tudjuk miért ez a négy ország tart össze. Az eredet a miniszter szerint az, hogy ez a négy ország az 1990-es évek elején azt gondolta, hogy kellően fejlett ahhoz, hogy leggyorsabban csatlakozzon az Európai Unióhoz, integrálódjon a nyugati struktúrákba. Fennáll-e még ez az ok? – teszi fel a kérdést Navracsics, aki szerint a probléma, amely egyben akadály is az, hogy a kommunikáció hiányában mindenkinek van egy feltételezése arról, hogy ki miért van benne a Visegrádi Szövetségben. Szerinte a magyarok a legelkötelezettebbek, érzelmi alapon is, hiszen valahova tartozniuk kell, érzelmi közösséget kell alkotniuk, ami otthonossá teszi Európát a számukra. A csehek ezzel ellentétben pragmatikusan viszonyulnak a szövetséghez, a szlovákok pedig geopolitikai okokból tagjai. „A lengyelek – potenciális európai nagyhatalomként – értékalapú, részben pragmatikus együttműködést szorgalmaznak” – mondta a miniszter, aki egyetért abban Marek Kuchciński vel, hogy alapélmény a meg nem értettség, mivel Nyugat-Európa nem ért meg minket, mert nem ismeri a történelmünket, ezért sokszor a döntéseink irracionálisnak tűnhetnek. Ezeket tisztázni kell, ezekről beszélni kell, magunkat meg kell érteni, mert különben a V4 zátonyra fog futni, tette hozzá. Elmondta: Oroszország megítélése kapcsán a lengyel-magyar viták mutatják azt, hogy bár azt hisszük ismerjük egymást, bizalmatlansági válság üti fel a fejét és azt hisszük, hogy az egyik elárulta egyik a másikat.  Navracsics kiemelte a magyar kormány állsápontját, amely szerint kapcsolatot kell létesíteni a kelettel, amely gazdaságilag felemelkedik, a V4 pedig pozíciója mentén kell meghatározza a jövőjét kelet és egyben nyugat fele. „Ez egy vita, amelyet meg kell tárgyalni” – mondta a miniszter, rámutatva a Visegrádi Négyekkel kapcsolatos gondokra is: az intézményesítés és a közös szimbolikus tettek területén szerinte nagyon lassan épül a V4-es együttműködés, Csehország és Szlovákia nem elkötelezett a szakpolitikán túl, ezért nem is lehet a V4 egy Benelux vagy Északi Tanács. „Közös intézmények kellenek, ez nem jelent föderalizmust, csak kell egy vitafórum, amely közelebb hozza a négy országot” – mondta Navracsics Tibor, aki szerint szükséges, hogy mélyebb legyen ez az együttműködés.

 A miniszteri blokkot közönségkérdések követték, amelyek a NATO és V4 bővítésre vonatkoztak. 

 Marek Kuchciński  elmondta, hogy általánosságban egyetért azzal, hogy a V4-es csoport geopolitikai szempontból túl kevés, a balkáni államok, Románia, Bulgária és a balti államok össze kell dolgozzanak. Kiemelte, hogy az észak-dél közlekedési útvonalak kiépítése nagyon fontos, hiszen kelet-nyugat vonalon jól tudunk mozogni, az észak-dél közlekedési korridor a mai napig nem épült ki teljesen. 

 Elmondta, hogy a Kárpátok számos államot felölel, arra is építhetünk, a Három Tenger Kezdeményezésnek pedig fejlődnie kell, ki kell terjeszteni nem EU tagállamokra is, a Balkán és Ukrajna irányába. A bővítés erőt adhat, „a mi generációnk számára ez küldetés” – zárta gondolatait a lengyel Kancellária miniszter

 Navracsics Tibor szerint a Három Tenger Kezdeményezés nem áll szemben a Visegrádi Négyekkel, minél több ilyen együttműködés van, annál erősebbek azok és annál erősebb a régió. „A V4 és a Három Tenger Kezdeményezés nagyon jól ki tudják egymást egészíteni” – mondta.  A NATO bővítéssel, egészen pontosan Svédországgal kapcsolatban elmondta, hogy Svédországgal hagyományosan nagyon jó kapcsolata volt Magyarországnak, 1956-ban támogatták a forradalmárokat, 2001-ben a magyar kormány pedig svéd vadászgépeket vásárolt, még a politikai kockázat árán is, amit az USA-magyar kapcsolatokban mai napig érezni. Kifejtette, hogy ennek ellenére a svéd politikusok folyamatosan bírálták Magyarországot, mindenfajta tudás, háttérinformáció, kontextus nélkül. „Folyamatos bírálatokat kapott Magyarország, ezt a luxust Magyarország sosem tette meg Svédország fele” – mondta a miniszter, elmondva, hogy Magyarországon vita van a svéd csatlakozásról, Finnország felvétele miatt azonban a régió védve van. A miniszter meglátásai szerint a svéd NATO csatlakozás magyar jóváhagyása az őszi parlamenti időszakban megtörténhet. 

 Maciej Szymanowski a miniszteri gondolatokat az örökérvényű sorral zárta: „szabadok a szabadokkal, egyenlők az egyenlőkkel” – ez a Visegrádi Együttműködés alapja. 

HB