Az űrkutatásban és az új technológiákban (beleértve a alkalmazott technológiákat is) egyre fontosabb szerepet játszanak a lengyelek és a magyarok. Mindkét ország műholdakat indított az űrbe, ezeket műszaki egyetemek hallgatói építették. Noha a média és az üzleti élet – akár a Visztulánál, akár a Balaton mellett - továbbra is hanyagolja a két ország tudományos eredményeit, nehéz lenne túlbecsülni a két ország hozzájárulását az emberiség általános fejlődéséhez.
A kozmosz olyan terület, amelyért ma már harcolni kell, mert bár a természeti kincsek más bolygókról vagy aszteroida övből történő bányászata és a Földre szállítása a pillanatnyilag rendelkezésre álló technológiák keretein belül még nem elérhető, de ezen erőforrásokkal legfeljebb egy évtized múlva rendelkezni fogunk. A közeli világűr gazdagságát élvezők közé tartozhat Lengyelország és Magyarország is, amelyek egyre látványosabban nyomulnak be a Naprendszerbe. Bár ezek a tevékenységek egyelőre még jelentős pénzbefektetéseket igényelnek.
Lengyelek és magyarok a világűrben
Az 1980-as években Lengyelországnak és Magyarországnak csak egy esélye volt arra, hogy aktívan részt vegyen az űrkutatásban. Az, hogy a Szovjetunió szatelitállamainak tagjaként részt vett az emberi történelem egyik legfontosabb űrkutatási programjában, az "Interkozmosz" -ban. Ezáltal repülhetett 1978-ban a világűrben egy orosz űrhajós mellett Mirosław Hermaszewski lengyel pilóta.
A magyarok szerencsésebbek voltak, mert bár két évvel a lengyelek után küldhették Farkas Bertalan pilótát a világűrbe, ugyanakkor viszont kétszer hódították meg a világűrt. A második alkalommal a magyar származású Simonyi Károly, az emberiség történetének ötödik űrturistája járt az űrben. Érdemes megemlíteni, hogy Simonyi Károly űrhajós kétszer járt a világűrben - minden alkalommal saját maga fizette az űrutazás ráeső költségeit.
A második űrben járt magyar egy Kossuth-díjas fizikus, az első magyar részecskegyorsító megalkotója. Tudását és képességeit a hitelminősítő intézetek ma 3,3 milliárd dollárra becsülik - főleg a Microsoftnál befutott karrierjének köszönhetően, ahol többek között társszerzője volt a Word és Excel programoknak. A Redmond cégóriás éppen neki köszönheti az objektum-orientált programozás használatát (amely manapság a Windows és a Microsoft alkalmazásoknál is mindennapos), ezt Simonyi vezette be a cégnél.
Simonyi Károly a programozáshoz és az új technológiákhoz kapcsolódó 11 szabadalom szerzője és tulajdonosa, és egyben a világ egyik leggazdagabb embere is, Bill Gateshez, a barátjához hasonlóan, aki a Microsoft megalkotója, valamint a filantróp tudomány fejlesztésének az elkötelezett támogatója.
És minden bizonnyal nem ő az utolsó magyar kötődésű űrhajós. Ne felejtsük, hogy öt éven belül egy másik magyar is megjelenhet az űrben - egy magyar-orosz űrprogram keretén belül - aki a Nemzetközi Űrállomáson lakik majd.
Tavaly Szijjártó Péter, a magyar diplomácia vezetője aláírta az erről szóló megállapodást az orosz Roszkozmosz Kozmikus Űrügynökséggel. - A folyamatban lévő világűr projekteket, amelyek magyar hozzáadott technológiai értékeket tartalmazó űrprogramok, hivatalosan is elismerik a magyar-orosz űrkutatási projekteknek - mondta Szijjártó. - Együtt kitűztük a magyar-orosz űrkutatás és együttműködés céljait az űrtechnológia területén, hogy a magyar űrhajós 2024-2025-ig megkezdhesse munkáját a Nemzetközi Űrállomáson. Ezidáig a magyar űripar valószínűleg a tudományos fantasztikus irodalom kategóriájába tartozónak tűnhetett, mert erről nem sok szó esik, ám az űrkutatással és az űrtechnológiával foglalkozó magyar kutatócsoportok és a magyar űripar az egész világon elismert és eredményeiket szerte a világon ismerik. A jelöltek kiválasztása és képzésük már megkezdődött.
A holdjáró legújabb generációja
Noha ez nem köztudott, a magyarok meglehetősen intenzíven dolgoznak az űrkutatáson. Nem kis sikereket értek el ebben, és nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelországhoz hasonlóan - erről nemsokára lesz szó - ezeket a sikereket elsősorban a műszaki egyetemek és a műszaki technikumok hallgatóinak köszönhetik, akik új technológiák kidolgozásával foglalkoznak és lehetőséget látnak abban, hogy ily módon ne csak saját, egyéni karrierjüket építsék, hanem a saját országuk jelentőségét is a világban.
Itt, a század második évtizedének közepén, a magyar holdjáró holdjáró "panorámás szelfit" készített Hawaiin, a Google Lunar XPRIZE által szervezett szimulációs hold küldetés befejezéseként.
A magyar Puli-csapata résztvevője a Google Lunar XPRIZE versenynek, hawaiin a Csendes-óceáni Nemzetközi Feltáró Rendszerek Űrközpontjában (PISCES), ahol sikeresen befejezte a szimulációs holdjáró küldetését. A terepi tesztek során a Puli holdjáró holdjáró 600 métert járt be a lágy, holdon található regolithoz hasonló puha, laza talajon, és nagy felbontású képeket és videókat sugározott a kezdő és a végpontokból. Ahhoz, hogy részt lehessen venni a Google Lunar XPRIZE versenyprogramjában, a csapatnak az automatizált űreszközzel le kell szállnia a Holdra, és ott fel kell tárnia a Hold felszínt, legalább 500 méter távolságot meg kell tennie, valamint film felvételeket és fényképeket kell visszajuttatnia a Földre a visszaérkezésről, az utazásról és a végső pihenőhelyről.
A holdkutatási gyakorlatok új létesítménye, amelyet 2013 elején nyitottak meg, a Mauna Kea lejtőin található. E hegy és a környék vulkáni talaja széles körben ismert, mint a Földön található holdi regolithoz leginkább hasonló, Hold-analóg földterület.
A PISCES-en végzett nyolc napos tesztelés során a magyar Puli-csapat ellenőrizte Google Lunar XPRIZE küldetés számos kulcsfontosságú paraméterét. Ezek magukban foglalták a holdjáró útvonaltervezési folyamatait a leszállási helyről műholdas képek felhasználásával, a holdjáró mobilitásának tesztelését a Hold-analóg talajfelszínen, akár 40 fokos helyszíni hőmérséklet különbségekkel, valamint a Mission Control szoftver tesztelését mind a holdjáró holdjáró, mind egy második tesztjármű számára. A küldetésirányítás a budapesti "földi" vezérlőközpontból történt, ahonnan a Puli-csapata ellenőrizni tudta a tényleges, valódi felkészültségét arra nézve, hogy embereket visszajuttasson az Ezüst Földgömbre.
- A Puli holdjáró lábai egyedülálló formatervezésűek, kifejezetten a nehéz terepre lettek kialakítva – magyarázta Dr. Pacher Tibor, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen a Puli-csapatának vezetője. - Ez nem az első alkalom, amikor a Puli-t teszteltük analóg helyszíneken - 2013 elején részt vettünk Marokkóban egy terepi tesztben - de a PISCES létesítmény a legnehezebb és legreálisabb forgatókönyvet kínálja, amellyel járművünk küzdhetett. Befejeztük a Maunacast a kezdő és a célpontokról készült panorámaképekkel, a pontok azonosításával és a távolból történő ellenőrzésekkel. Meg vagyunk elégedve a magyar gép teljesítményével.
Dr. Pacher elmondta továbbá azt is, hogy nagy lehetőségeket látott a magyar Google Lunar XPRIZE projektben "az erős magyar mérnöki és tudományos hagyományok miatt". Sőt, a magyar hallgatók a világ más részeiről származó fiatal tudósokkal való kapcsolattartásának köszönhetően egyre valóságosabbnak tűnik Budapest részvétele a valódi európai holdi misszióban.
A világűr fehér és piros is
A lengyel jelenlét az űrben manapság sokkal észrevehetőbb és felismerhetőbb, mint a Mirosław Hermaszewski lengyel űrhajós szovjet repülése idején volt, amelyet a keleti blokk országaiban az 1980-as években tettek közzé. A lengyelek évek óta részt vesznek nagy űrkutatási programokban. A világűrben Lengyelországnak már négy saját műholdja van, hasonlóan a magyar MaSat1-hez, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem fiatal tudósai és hallgatói építettek.
Az űrkutatást a politika és az üzleti vállalkozások továbbra sem kezelik a helyén (talán a tudományos fantasztikum enyhe utóízének köszönhetően - magyarázzák a politikusok). Számukra a fő érték Lengyelország nyilvánvaló presztízse a nemzetközi színtéren, valamint a választási kampány azon érve, miszerint a lengyelek ezen a területen az elmúlt időszakban újabb, látszólag elérhetetlen csúcsot vettek be. Az üzlet kivéve, ha nyilvánvalóan nem kapcsolódik az űriparhoz, általában úgy közelít az űrkutatáshoz, mintha az kizárólag a tudomány által elfoglalt terep volna. Vajon jól van ez így?
Mindezidáig a legnyereségesebb űrkutatási üzlet az űrturizmus. A Virgin Galactic társaság, amely Richard Branson nevéhez köthető, a legutóbb egy általános próbát végzett egy utasok nélküli polgári személyszállító repülőgéppel, ahol 82 km-es szuborbitális magasságig emelkedtek fel, idővel a rakéták mellett fog dönteni, amelyek tagjai speciális peronokra szállnak majd le, hogy újra felhasználásra kerülhessenek.
2012 novemberétől Lengyelország lett az Európai Űrügynökség huszadik tagállama (Magyarország három évvel később csatlakozott az ESA-hoz), a lengyel kormány évente körülbelül 30 millió euró hozzájárulást fizet az ügynökség költségvetésébe. Kétségtelen, hogy a lengyel vállalatok és kutatóközpontok előkészítették a terepet az űrtechnológiák és a műholdas technológiák gyorsabb fejlesztésére az Ügynökség legtöbb programjában való teljes részvétel és az amerikai NASA-val való mélyebb együttműködés lehetősége révén.
Jelenleg számos, a Visztula területén működő kereskedelmi vállalat foglalkozik kizárólag űriparral. Ők a NASA-val vagy az Európai Űrügynökséggel megkötött, jövedelmező, bár nem könnyű szerződések alapján tevékenykednek. Az ilyen együttműködés egyik példája a nemrégiben híressé vált Astronika cég Kret nevű eszköze – egy olyan berendezés, amely az amerikai InSight szondával elérte a Marsot, és a Vörös Bolygó talajának összetételét és szerkezetét tanulmányozva mélyen beleásott a marsi talajba. A Kret olyan eszköz, amelyet az Astronika cég maga tervezett meg és gyártott le számos lengyel kutatóintézettel együttműködésben. A feladata, hogy leásson körülbelül öt méter mélységbe és megvizsgálja a bolygó hőmérsékletét, hogy megtudjuk, mennyire meleg a belső magja. A Marsi terület rendellenességein alapuló RISE készülék lehetővé teszi a tudósok számára, hogy meghatározzák, mennyire folyékony a Mars központi magja. Ezen információk összekapcsolásával teljesen új képet kaphatunk a Naprendszerben található sziklás bolygók szerkezetéről. A Kret nem az egyetlen lényeges lengyel eszköz ebben a misszióban, mivel az Astronika cég képviselője, Jerzy Gregorczuk a NASA missziójának "társ-kutatója". Korábban tapasztalatot szerzett a MUPUS penetrátort, behatoló műszer - az első üstökös irányába küldött szondát - amely a Rosetta küldetés célját szolgálta.
A lengyelek mindenhol földre szállnak
A MUPUS (Multi Purpose Sensor for surface and subsurface science) egy mechanikusan fejlett manipulátor, amely penetrátorral felszerelt, és amelynek feladata a 67P / Csurjumov–Geraszimenko üstökös felületére történő behatolás. A penetrátor számos detektort tartalmaz, amelyek 2014-ben az üstökösre történő leszállás után lehetővé tették az üstökös magja fizikai tulajdonságainak és összetételének vizsgálatát.
Lengyelországban fejlesztették ki és építették meg a hőmérséklet és a hővezetés mérésére szolgáló THP szenzort is, amely a történelem egyik legfontosabb tudományos küldetését, vagyis Cassini-Huygens-t segítette. Az érzékelőt a Huygens-leszállóegység fedélzetére szerelték fel, amely 2005 januárjában landolt a Szaturnusz holdja, a Titán felületén, azaz a Naprendszer legtávolabbi égitestjén, ahol valaha leszállt ember által épített űrhajó. Az érzékelő által végzett mérések tették lehetővé számunkra, hogy megismerjük ennek a holdnak a felületi tulajdonságait.
A lengyel mérnökök egy olyan tápellátási rendszert és szkennert fejlesztettek ki a Fourier féle Bolygó Spektrométer (PFS) mérési irányának meghatározására, amelynek feladata az volt, hogy a Mars Express küldetése során a Mars felszíne és légköre által visszavert és kibocsátott sugárzási spektrumokat elemezze. A lengyelek már korábban voltak a Marson. A híres Curiosity holdjáró, amely 2012 óta vizsgálja a Mars felületét, egy olyan hangolható lézer-spektrométerrel van felszerelve, amelyben a lengyel VIGO System által tervezett és gyártott nem-hűtött MCT infravörös érzékelők működnek. A spektrométer feladata információk gyűjtése a Mars felszínén uralkodó légköri viszonyokról. Minden olyan kutatási expedíció, amelyekben a lengyelek részt vesznek, megalapozza annak lehetőségét, hogy az első ember elrepülhessen erre a bolygóra.
A Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) varsói Űrkutató Központjában hozták létre a 2009-ben fellőtt Herschel Space Obszervatórium űrteleszkóp heterodin hosszú infravörös spektrométer (HIFI) helyi oszcillátorának fő elemeit. A készüléket többek között arra használják, hogy magyarázatot találjon a galaxisok és a csillagok kialakulására, és tanulmányozza a körülöttük lévő gáz-por felhőt és az üstökösök kérdését.
Valóban magyarul válaszol a mesterséges agy?
A Visegrádi Csoport tagjait mostanáig alacsonyabb kategóriába sorolt országokként tartották nyilván. Az elmúlt időszakban azonban már egyre fontosabb szerepet töltenek be a civilizációs fejlődés ezen újabb alapterületének kutatásában.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont magyar kutatói például a mesterséges intelligencia aprólékos kutatásának keretében matematikai modelleket használnak olyan, az életjelenségek hátterében álló gondolkodási folyamatok jobb megértésére, mint például az, ahogy a biológiai organizmusok értelmezik a körülöttük lévő világot.
A csoport a majomkísérletekből származó német adatok és az MI-rendszerek által használt mechanizmusok összehasonlításán alapuló különbségeket vizsgálja az információk értelmezésében a mesterséges és a természetes rendszerek között.
- Célunk a biológiai rendszerek alapvető matematikájának beazonosítása - magyarázta nemrégiben az M1 TV-nek adott interjújában Orbán Gergő, a Wigner Központ kutatója. - Az élő organizmusok és a mesterséges ideghálózatok által használt matematikai algoritmusok hasonlóságainak és különbségeinek megtalálása el kell hogy vezessen az agyunk működésének jobb megértéséhez. A neuron-hálózatok működése segíthetne előrejelezni, hogy az agyunk miként dolgozza fel a váratlan információkat. Természetes rendszerek körülveszik e hálózatokat a saját belső világunk modelljeivel, ez lehetővé teszi számukra a bizonytalanság fogalmát, amelyre a mesterséges rendszerek egyelőre még nem képesek. Kutatásunknak végül elő kell mozdítania a jobb MI-rendszerek létrehozását.
Egyetemek közötti együttműködés
A műszaki egyetemek és a két ország legfontosabb egyetemeinek hallgatói évek óta egyre szorosabban működnek együtt az űrkutatásban és az új technológiák fejlesztésében. Ez a nemzetközi programok vagy kétoldalú együttműködési megállapodások alapján fennálló együttműködés nem csupán a hallgatók kicseréléséből áll, hanem a partnerintézmények által szervezett konferenciákon és szimpóziumokon való részvételt is jelenti, amelyben a két ország együttműködő tudósait hívják meg a lengyel és a magyar egyetemek és főiskolák egységei által szervezett konferenciákra és szimpóziumokra valamint műszaki, doktori gyakorlatok és közösen végzett kutatási munkákra. Utóbbi esetében ezek hatásai minden bizonnyal növelik Lengyelország és Magyarország fontosságát nemcsak a tudomány világában, hanem a gazdasági területeken is, innovációk bevezetésével és egyre inkább versenyre kelnek azokkal a hatalmakkal, amelyek továbbra is uralják a világ tudományos és gazdasági térképét: az USA-val, Kínával, Oroszországgal, Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával.
Pietkun Paweł
Újságíró, többek között a WNET rádióban, a Tygodnik Solidarność-nál és a Gazeta Obywatelskánál dolgozott. "Az emigráns albumából" és "Ez a Szolidaritás Rádió. A föld alatti szolidaritás rádió története" című könyv szerzője
Bert Vis, Colin Burgess: "Interkosmos: The Eastern Bloc's Early Space Program"
https://spacewatch.global/2019/12/govt-would-spend-10-billion-huf-on-hungarian-space-project/
https://hungarytoday.hu/selection-of-hungarian-astronaut-to-begin-for-2024-hungary-russia-space-project/
https://sservi.nasa.gov/articles/glxp-team-puli-visits-hawaii-to-test-rover/
https://www.astrobotic.com/2016/9/16/team-puli-space-is-the-third-google-lunar-xprize-team-to-reserve-a-ride-to-the-moon-with-astrobotic
pulispace.com/news/puli-reserves-ride-to-the-moon/
https://rmx.news/article/article/hungarian-scientists-new-approach-ai-research