Back to top
redakcja2 küldte be 13.03.2020 időpontban
Beszélgetés Piotr Bies szobrászművésszel
Kultura


Beszélgetés Piotr Bies szobrászművésszel

 

Mikor találkozott először Esterházy János, Isten szolgája* személyével?

Néhány évvel ezelőtt, amikor Magyarországon jártam egy szobrászművésztelepen, elutaztam Budapestre is. Ott találkoztam Molnár Imrével, a volt lengyelországi konzullal. Nagyon jól beszél lengyelül, szereti a lengyeleket, és Zombori Istvánnal együtt ő írta meg Esterházy életrajzát. A könyv 2015-ben jelent meg. Később aztán eljutottam a Nyitra közelében fekvő Alsóbodokon található Esterházy János Zarándokközpontba is: közös tervünk Imrével, hogy létrehozzunk ott egy művésztelepet a tanítványaimnak, akiket Zakopanében a Képzőművészeti Líceumban tanítok. Esterházy személye nagy hatással volt rám, mert olyan ember volt, aki nem hagyta magát megtörni. Azt gondolom egyébként, hogy több ilyen ember is élt, nehezen mondhatnánk, hogy a németek, majd pedig a bolsevikok által megszállt országokban csak egy igaz ember lett volna. Sokan voltak, és gyakran névtelenül tűntek el a feledés homályában, alig tudunk róluk valamit. Számtalan történetet viszont ismerünk. Ilyen hős például Witold Pilecki lovaskapitány és Szent Maximilam Kolbe is, aki feláldozta saját életét egy másik emberért. Esterházynak is meg lett volna a lehetősége, hogy elhagyja az országot, de ott maradt, hogy az értékeket védje. Ma az Európai Unióban „európai értékekről” beszélnek, de mik is ezek az értékek? Tulajdonképpen pont az értékek hiánya, vagy egyenesen az „antiérték”. Esterházy János viszont egy ragyogó személyiség, akiről sajnos azt kell mondanom, hogy Lengyelországban alig ismerik.

Pedig van az életrajzában egy fontos lengyel szál is.

Igen, édesanyja a Tarnowski családból származó lengyel volt, édesapja volt magyar. Esterházy nagyszerűen kapcsolta össze a két nemzetet, amelyet ezer éves, lenyűgöző barátság köt össze. Erről nem tanultunk az iskolában. Én a történelmet még most is tanulom, például azt, hogy a lengyel-szovjet háborúban a magyarok odaadták saját lőszereiket, hogy megvédjék Lengyelországot és Európát a bolsevizmustól. Nagyszerű gesztus. Esterházy is egy ilyen kulcsszemélyiség, már csak származását tekintve is.

Az Ön által említett értékekhez való kötődés szintén fontos volt az életében, ezek pedig igen konkrét értékek – Isten és a katolikus hit...

Igen, azt gondolom, hogy ezek a keresztény értékek a nem hívők számára is rendkívül lényegesek, mert az igazság és az erkölcs védelméről szólnak. Annak az erkölcsnek a védelméről, amelyet ma védenünk kell, valamikor azonban ez volt a hétköznapi illem. Esterházy János egyszerűen tisztességes ember volt.

Ön Esterházy János, Isten szolgája mellszobrának alkotója. Ez már lezárult szakasz az Ön művészi pályáján, vagy vannak még tervei ezen a vonalon?

Azt gondolom, hogy szükség van még néhány emléktáblára, esetleg egy komplett emlékműre, hogy az alakja ismertebbé váljon. Egy köztéren elhelyezett szobor közvetlen módon szól hozzánk. Odasétálunk, megpillantjuk, megvizsgáljuk, elolvassuk a feliratot, és megtudjuk ki volt ő. Ma már megvan annak is a lehetősége, hogy telefonos applikációk és kódok segítségével a teljes történetét letöltsük helyben. Úgy vélem, túl kevés olyan személy van megörökítve köztereken, mint Esterházy János. Csak most fedezzük fel az ő történetét az úgynevezett „történelmi szégyenkezés” évei után. Régen a kilencvenes években felháborodtam az ilyen történelemhamisítás láttán. Apám ugyanis fogoly volt Sztálin börtöneiben. Igaz, hogy az ő szenvedéseit nem lehet összehasonlítani Esterházy szenvedéseivel, de a börtönben töltött két év nyolc hónapnak, és a Luna Brystygierrel való találkozásának is megvolt a maga jelentősége. Édesapám számos börtönt végigjárt, ült a Montelupi utcában, Wronkiban, Strzelce Opolskiében, Kłodzkóban, valamint Gdańskban volt vizsgálati fogságban, ahol kínvallatásnak vetették alá. Esterházy János személye ezért valahol édesapámra emlékeztet engem. Az ő keresztneve is János volt, Podhaléból származott, és az ő, illetve az én ereimben is csörgedezik némi magyar vér.

 

Köszönöm szépen a beszélgetést!

A beszélgetést készítette: Marcin Bąk

 

 

Piotr Bies rajzai a Kárpátok Európája konferencián, Krasiczynben