Tartsa Isten, óvja Isten Királyunk s a közhazát, szól a habsburgiánus Gott erhalte első sora magyarul. Ma emlékezünk meg Boldog IV. Károly osztrák császár és magyar király Madeira szigetén bekövetkezett szomorú halálának 98. évfordulójáról. Máskülönben egyházi ünnepnapja a római kalendárium szerint október 21-ére esik, Zita bourbon-pármai hercegnővel kötött házasságának napjára – az ünnepnap azt hirdeti, hogy az életszentség a házasságon keresztül is elérhető. 

Ő volt az első magyar király, akinek koronázásán a magyar himnusz is elhangzott: Isten, áldd meg a magyart! A magyarok, szlovákok és horvátok számára Károly az omegája Szent István király alfájának; a zsidóknak és oly sokunknak Közép-Európában az aranykor utolsó fejezetét jelenti; a lengyeleknek pedig azért is fontos, mert Karol Wojtyła, Szent II. János Pál pápa róla kapta keresztnevét. Nem véletlen, hogy pont János Pál avatta boldoggá Károlyt, 2004. október 3-án. 

A fiatal Károlyt váratlanul érte trónörökössé történt előrelépése, majd hatalomra kerülése; nevelésében sem számoltak ezzel: katonának nevelték. Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása, az első világháború pokla, majd I. Ferenc József elhalálozása helyezte őt egyre-egyre magasabbra. A béke előkészítésével birodalma számára már a jövőt tervezte, de országainak eltérő politikai fejlődései láttán önként távozott trónjáról; nem tudta vállalni a szükséges, de véres rendtételt Isten nevében – ez személyének igazi tragédiája. A béke helyreálltával kétszer is megpróbált visszatérni trónjára, de a Habsburg nevet nem tűrték meg birodalmának civakodó utódállamai; a magyar kormányzat sem, amely nevében királyiként tetszelgett, őszirózsát rejtegetett a kabátja alatt, és még pénzügyileg sem támogatta a portugál száműzetésben élő, elszegényedő uralkodót. 

Károly halálát száműzetésében a spanyolnátha okozta 1922. április 1-jén. Az alábbi ima a jelenlegi járványhelyzetben különösen aktuális lehet:  

Boldog Károly király, Te a nehéz feladatodat és életed minden nehéz kihívását Istentől kapott feladatnak tekintetted és gondolkodásodban, döntéseidben és tetteidben csak a Szentháromságban bíztál. Kérünk, könyörögj értünk Istennél, adjál nekünk bizalmat és erőt, hogy az emberileg kilátástalan helyzetekben mi magunk se adjuk fel, hanem hittel járjuk Isten útját. 

Légy kegyes hozzánk, hogy szívünket Jézus hassa át. Állj mellettünk, hogy a szegényekkel és nélkülözőkkel együtt érezzünk és segítsük őket, hogy tántoríthatatlanul harcoljunk a békéért a magunk kis környezetében, a világban és az életünket minden helyzetben reményekkel telve Isten kezébe tegyük – hogy mi is mint te – Hozzá jussunk Krisztus, a mi urunk által. Ámen. 

Imprimatura: Érseki ordinariátus, Bécs, 2004.05.08., ZI. K787/07, K788/04, Dr. Franz Schuster apostoli vikárius 

A képek forrása: http://www.emperorcharles.org/why-canonize-an-emperor