Back to top
redakcja2 küldte be 18.05.2020 időpontban
DE JÓ, HOGY MEGSZÜLTE EZT A GYERMEKET!
Historia


Nem sok hiányzott ahhoz, hogy II. János Pál ne szülessen meg. Íme a vallomások, amelyek alátámasztják, hogy Emilia és Karol Wojtyła annak ellenére hoztak hősies döntést gyermekük, a jövőbeli pápa megszületéséről, hogy az veszélyeztette az anya életét, és felkínálták nekik az abortusz lehetőségét.

1920. május 18-án, egy forró napon, Emilia Wojtyłowa a wadowicei Kościelna utcában található otthonában feküdt. Közeledett a szülés ideje. Amikor délután ötöt ütött az óra, szentmise kezdődött a közeli templomban. Az éppen szülő Emília a loretói litánia énekét hallotta felcsendülni, és abban a percben megszületett kisebbik fia, Karol.

Az anyaság drámája

Az Emilia és Karol Wojtyła. Szent II. János Pál szülei című könyvhöz gyűjtöttem anyagot, amikor rábukkantam néhány beszámolóra, amelyekből kiderül, hogy a Wojtyła házaspár annak ellenére sem egyezett bele az abortuszba, hogy az anya és a gyermek élete is veszélyeztetett volt.

Maria Siwcowa, egy wadowicei asszony felidézte, hogy Emilia terhességének második hónapjában volt, amikor az ismert szülész-nőgyógyász, Jan Moskała doktor közölte vele, hogy veszélyeztett terhes, nincs esély sem a kihordásra, sem arra, hogy egészséges gyermek szülessen. Moskała doktor abortuszt javasolt. Nem vállalta a terhesség további kezelését. Ezt a történetet Emilia két wadowicei barátnője, Maria Kaczorowa és Helena Szczepańska is megerősítette. Roman Gajczak rögzítette Maria Kaczorowával 1985-ben folytatott beszélgetését, és közzé is tette a Szívhez legközelebb. Töredékek Karol Wojtyła – II. János Pál fiatal korából c. könyvében. Kaczorowa akkor már „nagyon beteg volt, ágyhoz volt kötve, de az emlékezete lenyűgözött”. Ő volt, ahogy a szerző írja, „valószínűleg az utolsó élő asszony, aki jól ismerte a Szentatya édesanyját”. Érdekesség, hogy Kaczorowa nyilvánosságra hozott visszaemlékezései nagyobb visszhangra találtak az olaszok között, mint Lengyelországban, köszönhetően L. Bergonzoni olasz írónak, aki felhasználta az anyagot a II. János Pál édesanyja című monográfiájához.

Renzo Allegri, egy másik olasz író szintén ehhez az anyaghoz nyúlt a Wojtyła pápa két „anyja”: Emilia Kaczorowska és Joanna Beretta Molla című könyv írása során. A szerző párhuzamba állította Emilia Wojtyłowa (lánykori nevén Kaczorowska) és Szent Joanna Beretta Molla helyzetét. Mindkét asszonynak – hívja fel a figyelmet Allegri – a gyermekük elvetését javasolták az orvosok, hogy saját magukat megmentsék. Mindketten „átélték az anyaság nagy drámáját. Választaniuk kellett saját életük és a szívük alatt hordozott gyermek élete között.” Ezt erősíti meg Jakub Gil atya is, aki éveken keresztül a wadowicei Boldogságos SzűzaAnya bemutatása bazilika plébánosa volt. – Amikor 1998-ban kolendáltunk, egy 86 éves wadowicei asszony mesélte, hogy Emilia Wojtyła tele volt aggodalommal, amikor kiderült hogy terhessége kockázatos, és az orvos azt ajánlotta neki, hogy vetesse el megfogant gyermekét. Az asszony hozzátette, hogy Emilia mély hite miatt nem tudott beleegyezni az abortuszba. Ugyanígy vélekedett egy másik wadowicei asszony, Jadwiga Tatarowa is, aki szülésznőként foglalkozott Emiliával a terhesség teljes ideje alatt. Az ő beszámolóit hallotta Michał Siwiec-Cielebon, ismert wadowicei történész. – Tatarowa szülésznő beszámolói szerint Emilia összetört, amikor az orvos megpróbálta rábeszélni az abortuszra. Teljes tudatában volt annak, hogy saját és gyermeke élete is veszélyben van, annál is inkább, mert a diagnózist Wadowice akkori legismertebb szülészorvosa, Jan Moskała mondta ki – meséli a történész.

 

Az angyalkancsináló

Moskała doktor jó orvos hírében állt, kiváló szakembernek tartották. Azonban abortuszpártiságáról is ismert volt Wadowicében, állítja Michał Siwiec-Cielebon. – Vizsláival az utcán sétálva odaszólt két fiatal lánynak: „Csak nevessetek, előbb-utóbb úgyis hozzám kerültök!” Meg volt győződve, hogy segít az embereknek. Úgy vélte, hogy a megfogant gyermek nem ember. A rendelője egy, közvetlenül a templom mellett álló épületben volt. Az ajtón egy tábla lógott a felirattal: „Dr. Jan Moskała szülész-nőgyógyász szakorvos, minden orvostudományok ismerője”. Az épület falára azonban valaki krétával mindennap odaírta: „Angyalcsináló”. Moskała doktor utasította szolgáját, hogy mossa le a feliratot, az eset azonban következő nap megismétlődött. Wojtyláék hamar meghozták a döntést, hogy hagyják gyermeküket világra jönni. Elkezdtek tehát másik orvost keresni. Idősebb Karol Wojtyła a laktanyában szolgáló, általános tiszteletnek örvendő Samuel Taub doktorhoz fordult segítségért (katonaként ő maga is ennél az egységnél szolgált). Taub doktor megerősítette, hogy fennáll a szülési komplikációk veszélye, amelyek Emilia életét is fenyegethetik. Az abortuszt mégsem javasolta. Beleegyezett a szülés levezetésébe. Kijelentette azonban, hogy a kockázatot a házaspár mindkét tagjának kifejezett kérésére vállalja, az ő felelősségükre. – A Wojtyłáék Taub doktornál tett első látogatásáról szóló beszámolót többször is hallottam otthon a nagymamámtól, de Helena Szczepańskától és Maria Kaczorowától is, akiknek Emilia örömmel mesélte, hogy van esély a gyermek megszületésére – mondja Michał Siwiec-Cielebon. A történész felidézi azt is, hogy évekkel később, amikor Karol Wojtyła már püspök volt, majd azután bíboros lett, Helena Szczepańska, aki évente kétszer meglátogatta őt Krakkóban, a következőket mondta: „Mi lenne most, ha Emilia beleegyezett volna az abortuszba? Milyen jó, hogy megszülte akkor ezt a gyermeket!” Tatarowa pedig így beszélt Maria Siwcowához: „Tudja, ha nem lett volna az a Taub, akkor ma nem lenne Wojtyła bíboros!” Jakub Gil atya hozzáteszi, hogy amikor az előző század 90-es éveiben kolendálni járt, egy idős, wadowicében született asszony mesélte, hogy amikor a másik orvos reményt adott Emiliának a gyermek megszületésére, észre lehetett venni, hogy Karol szokatlan gondoskodással veszi körbe feleségét. – Amikor hazajött a munkából, állandóan mellette maradt. Valóságos menedék volt számára. Minél inkább hatalmába kerítette Emiiliát a félelem, annál közelebb volt hozzá, és annál jobban támogatta. Látható volt, hogy nagyon szereti. Ez sokat számított. Ez volt a legfontosabb. A férj ereje és elszántsága kétségkívül segítette Emilia Wojtyłowát, hogy kitartson, és megszülje a gyermeket – hangsúlyozza Gil atya.

 

Hitelesség

Mindezek a tények csak szóbeli beszámolókból ismertek. Egészségügyi dokumentumokban nem őrződtek meg, írásos források nem állnak rendelkezésre. Tarthatjuk mégis hitelesnek őket? Mindenek előtt azt kell észrevennünk, hogy a két legfontosabb tanú ebben a kérdésben Helena Szczepańska és Maria Kaczorowa, akik Emilia Wojtyłowa barátnői voltak, az információkat tőle, első kézből kapták. Beszámolóik pedig egybehangzóak. Az eseményeket ugyanolyan formában mesélte el mindkét asszony  Maria Siwcowának, ennek volt tanúja Michał Siwiec-Cielebon, valamint az ő édesanyja Teresa Cielebon. Ezenkívül meg kell említeni, hogy Helena Szczepańska köztiszteletben álló tanárnő volt Wadowicében, aki általános megbecsülésnek örvendett. Az ő szavahihetőségét emeli ki a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetemen dolgozó prof. Józef Naumowicz atya is, aki a nyolcvanas években szeminaristaként francia csoportokat idegenvezetett Wadowicében. A csoportokat mindig elvitte az asszonyhoz is. – Minden alkalommal meglátogattuk Helena Szczepańskát, aki folyékonyan beszélt franciául, nem kellett tolmácsolni, ezenkívül pedig rendkívül érdekesen beszélt a Wojtyła család életéről. Sok részletet ismert, mivel a szomszédos házban lakott. Nagyon közel állt Wojtyłáékhoz. Felidézte, hogy Emilia milyen szeretettel ápolta a kis Karolt, és mennyire örült a megszületésének. Hangsúlyozta, hogy minden esély megvolt rá, hogy a későbbi pápa ne szülessen meg, világra jötte valódi csoda volt – állítja Józef Naumowicz atya. II. János Pál 1979-es wadowicei látogatása során észrevette a tömegben Helena Szczepańskát, és kérte, hogy szervezzenek vele egy találkozót a zarándoklat hivatalos programján kívül. Még az nap sor került a beszélgetésre a wadowicei plébánián. Fontos az idősebb wadowicei lakosok azon meggyőződése, amely szerint végülis a zsidó orvos, Samuel Taub mentette meg Emiliát és gyermekét. A wadowicei zsidó temetőben sikerült megtalálnom Taub sírját. A síron lengyel és héber nyelvű felirat áll: „Dr. Samuel Taub. ORVOS. Szül. 1869. XII. 1. Meghalt: 1933. II. 3. Életét áldozatosan a szenvedő emberiségnek szentelte”. Ennek a zsidó orvosnak köszönhető, hogy Emilia Wojtyłowa 1920. május 18-án egészséges és erős fiúgyermeknek adott életet.

 

Milena KINDZIUK a Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem adjunktusa, több könyv, többek között Emilia és Karol Wojtyła életrajzának szerzője

 

A szöveg a „Gość niedzielny” 2020. május 17-i számában jelent meg.