I. rész
1583 júniusában olyan gazdag művészi pompával megrendezett, jelentős eseményre került sor Krakkóban, hogy arról még a legfontosabb lengyel történeti krónikákban is említést tettek: hatalmas lakodalmat rendeztek Báthory István (1533 – 1586) legbizalmasabb embere, a pszkovi csatában a lengyel seregek parancsnoka, a főkancellár és királyi nagyhetman, Jan Zamoyski (1542 – 1605) Báthory István (1. ábra) unokahúgával, Báthory Kristóf erdélyi vajda lányával, Griseldisszel kötött házassága alkalmából.
Báthory István metszett portréja Bartosz Paprocki Lengyel lovagi címerek c. könyvének borítóján, Krakkó 1584. Forrás: POLONA, Varsói Nemzeti Könyvtár
A teljes egy héten át tartó fényűző ünnepség, amelyen a király és a királyné is részt vett, alkalmat adott a lengyel seregeknek a Livóniáért folytatott háborúban (1577–1582) Moszkva felett aratott nagy győzelmének dicsőséges megünneplésére is. A harcokban Lengyelország visszaszerezte a tartományt Polackkal (Polock) együtt, Oroszország pedig hosszú időre tengeri kijárat nélkül maradt. A svédek támadása miatt maga Rettegett Iván cár kérte a békekötést a lengyel királytól. A nagy orosz történetíró, Nyikolaj Karamzin szerint – akinek szavait megelégedéssel idézte Edward Raczyński gróf a Lengyel medálok csarnoka (1845) című művében – a cár azt az utasítást adta a követeinek, hogy a lengyelekkel folytatott tárgyalásokon „ne csak engedelmesek legyenek, de tűrjék el a sértéseket és a verést is.” Ezen napok hangulatát Jan Matejko „Báthory Pszkovnál” című híres festménye örökítette meg a lengyelek egyetemes emlékezete számára. A képet ma a Varsó Királyi Vár gyűjteményében lehet megtekinteni. (2. ábra)
Jan Matejko: Báthory Pszkov alatt (1872). Olajfestmény, vászon, Varsói Királyi Vár. Forrás: Wikipedia.
A pompás ünnepséget, amelyen a pszkovi hős Jan Zamoyskit, mint diadalmas római hadvezért, és feleségét az ünnepség lezárásaként a legelőkelőbb lakodalmas vendégek részesítették díszkíséretben, Joachim Bielski Lengyel krónikájából ismerjük (Krakkó, 1597). A győzelmi ünnepségek egyik fénypontja volt egy „elefánt, amelyen egy különféle rakétákat és tűzijátékokat kilövellő torony volt”. Hallgassuk meg magát a krónikást: „Három szekéren érkeztek a három évig Moszkva földjén folyt háború helyszíneinek, eseményeinek hasonlatosságai: városok, elfoglalt várak, folyók, erdők, amelyeken seregeinkek keresztül kellett küzdeniük magukat, várostromok és várak elfoglalása. Más szekerek páncélokat, pajzsokat, dárdákat, fából és más anyagokból készült különféle moszkvai fegyvereket hoztak. Mögöttük foglyok érkeztek hadizsákmányként. Livónia földjét egy magát zöld koszorúval csinosan díszítő asszony képében festették meg (...): az ország földjének minden gazdagságával együtt... Lábainál egy legyőzött muszka katona. (...) Utánuk követezett az összes kocsi közül a legnagyobb, melyet négy fehér ló húzott, a győzelmet megtestesítő legfényesebb szekér, amelynek hátuljához egy muszka volt láncolva. A foglyok kocsija után moszkvai öltözetet viselők egész garmadája: hetmanok, vajdák, mögöttük közönséges népek, majd az udvari bolond, aki a Moszkvai Nagyfejedelemség hatalmasságainak fenyegetésein és dölyfös kiáltásain mulatott” A lengyel hatalmasságok egy antik mintára gazdagon díszített kocsit állítottak fel a diadalmenetre, amelyre saját maguk római isteneknek – Szaturnusznak, Jupiternek, Dianának és Vénusznak – öltözve szálltak fel. Mindezek Báthory István király és erdélyi családjába frissen beházasodott pszkovi bajtársa, Jan Zamoyski nagy diadalát voltak hivatottak hirdetni.
Báthory István győzelmének, Livónia és Polack visszafoglalásának emléket állító ezüsttallér, amelyet 1583-ban Krakkóban, Jan Zamoyski lakodalmi ünnepsége során adtak ki. Forrás: Dawid Janas Antikvárium, 2019.
A „Livónia és Polack visszaszerzése” alkalmából kibocsátott érme hátoldaláról készült fametszet a Bartosz Paprocki Lengyel lovagi címerek című művében található leírással. Forrás: POLONA. Varsói Nemzeti Könyvtár.
Báthory István ezüsttallérjának acélmetszete, Edward Raczyński: Lengyel medálok csarnoka, 1. kötet, Berlin 1845. Forrás: POLONA, Varsói Nemzeti Könyvtár.
A különleges események csúcspontja volt, hogy az összegyűlt nép között Báthory István ez alkalomból veretett ezüsttallérjait szórták szét. Az érmék előoldalán Báthory István látható magyar öltözetben, fején „kócsagtollas magyar sapka” – ahogy Raczyński írta. A király képmását egy latin felirat öleli körbe: STEPHANVS D(ei) G(ratia) REX POLONIAE („István, Isten kegyelméből Lengyelország királya”). Az érme hátoldalán a következő kép látható: „egy pálmafa alatt tuskón ülő öregember, jobb kezével támasztja a fejét, és az előtte heverő fegyvereket nézi. A fa másik oldalán egy nő áll, akinek a keze hátul össze van kötve, mellette egy, bánatában a haját tépő gyermek”. Ez a jelenet teljesen megfeleltethető a valóságnak, Jan Zamoyski násznépe és az egybegyűltek élőben láthatták a legyőzőtt és megalázott moszkvaiakat, ezt a látványt örökítette meg az érme. Az érme hátoldalának felirata pedig kétséget kizáróan igazolja, hogy Báthory István melyik győzelméről van szó: LIVON(ia) POLOT(ia)Q(ue) RECEP(ta), azaz „Livónia és Polack visszaszerzése”.
Folytatjuk.
Piotr Jaworski
A szerző régészetet és történelmet tanult a Varsói Egyetemen (UW), ahol doktori címet is szerzett. Az UW Régészeti Tanszékének adjunktusa. Szakterülete az ókori régészet és ókori numizmatika, valamint a lengyelországi ókorkutatás és régészeti gyűjtemények története.