A lengyel nemzet szempontjából különösen fontos történelmi szereplő, Teleki Pál kapott szobrot Szeged városában. A szoboravatást tudományos konferencia, és ünnepség kísérte.
Teleki Pál 1920-ban külügyminiszter, 1920-21-ben miniszterelnök, 1938-39-ben közoktatásügyi miniszter, 1939-től ismét miniszterelnök volt hazánkban – rá emlékeztek kedden Szegeden, hiszen itt alakult meg 1919-ben az a kormány, aminek később ő lett a miniszterelnöke. A lengyel történelmi emlékezetben különleges helyet foglal el, hiszen fontos szerepet játszott a II. Világháborús lengyel menekültek befogadásában.
21-én szerdán 16 órakor a Szent Rókus-templom előtti téren (Szeged, Kossuth Lajos sgt. 40.) katonai tiszteletadás mellett leplezték le Brzózka Marek szobrászművész Teleki Pált ábrázoló szobrát. Az avatást Jan Michal Dziedziczak külhoni lengyelekért felelős miniszter, Karol Biernacki, a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli konzulja, Lőrinczi Zoltán nemzetközi ügyekért felelős államtitkár és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök végezte.
Az ünnepi műsort és a koszorúzást követően Lidia Książkiewicz orgonakoncertjét hallgathatja meg a közönség a Székesegyházban, majd a lengyel és magyar nemzetért mutat be szentmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, és Marek Jedraszewski krakkói metropolita. Az ünnepségen részt vett Maciej Szymanowski, Intézetünk igazgatója is.
A szoboravatást megelőző napon a rendezték meg a Teleki Pál Közép-Európája című konferenciát a Szegedi Dóm Látogatóközpontban. A konferenciát Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese nyitotta meg, aki beszédében elmondta, Teleki olyan korban élt, amikor az egész táradalmat több megrázó élémény érte. Felidézte, nemcsak politikus, földrajztudós és néprajztudós volt, hanem egyesületek vezetője, főcserkész, a magyar közegészségügy és szociálpolitika megújítója is. Hozzátette, Teleki a kor meghatározó áramlatai alól sem vonta ki magát, például az antiszemitizmus alól sem.
Gulyás László, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, az SZTE JGYPK egyetemi tanára külpolitikusként mutatta be Telekit. Megjegyezte, a nyugati nagyhatalmakkal tovább akarta fejleszteni a kulturális és gazdasági kapcsolatokat, míg poltikailag inkább Lengyelországhoz kötődött. Hozzátette, miniszterelnökként olyan gordiuszi csomóval kellett szembenéznie, ami által nem lehetett más a külpolitikai programja, mint hogy visszaszerezze az elcsatolt területeket.
Forrás: délmagyar, mti