Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere kapta a 2020-as Értékek Őre díjat, amely a DoRzeczy folyóirat és a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet közös kitüntetése. A díj kapcsán Intézetünk egy online beszélgetést is rendezett a magyar miniszterrel az F KLUB sorozatban, amelynek témája a jog és a jogállamiság helyzete volt, szót ejtve az értékekről és elvekről a törvényalkotásban, kitérve Magyarország és Közép-Európa helyzetére. A Varga Judittal folytatott beszélgetés moderátora az F KLUB már ismert műsorvezetője, Antoni Trzmiel volt.
Az első kérdés adta magát a jelenlegi európai uniós közbeszédet tekintve: „elég lesz-e a szó és az ige az unióval szemben” – kérdezte Trzmiel a miniszterasszonytól, aki válaszában elmondta, hogy „fontos az a tapasztalás, amit az ember a sportpályán megszerzett, hiszen az idegek harcát éljük”. Kiemelte, hogy Magyarország és Lengyelország egy csapatban dolgozik, akik tartják magukat az értékeikhez és elveikhez. A folyamatos politikai védekezéssel kapcsolatban Varga elmondta, hogy fontos a nyelvtudás, a megjelenés a külföldi médiumokban, ezt a munkát pedig nem szabad harcként felfogni, mivel inkább érdekképviseletről van szó, hiszen Európa jelszava az „egység a sokféleségben”.
A jogállamisággal kapcsolatban Varga elmondta, hogy sok múlik a német elnökségen, mivel „ők fogják a kezükben a tollat”. „Az értékeket nem lehet összekeverni a politikai zsarolással” – mondta a miniszter, aki szerint most azzal kellene inkább foglalkozni, hogy a gazdasági válságot enyhítsük, a politikai vitákat ugyanis később is megoldhatjuk. A miniszter asszony elmondta, hogy a „jogállamot nem lehet a jogállamiság megsértésével” megvédeni, ugyanis a jogbiztonságnak és az objektív kritériumoknak nem felel meg a jelenlegi rendszer, ez pedig a kommunista időket idézi.
Ha közös nevezőre szeretnénk hozni az ügyet, miről szól valójában a vita? – erre a kérdésre Varga Judit elmondta, hogy az európai mainstream egyre inkább nem tolerálja a sokszínűséget, idézve a magyar népdalt: „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére”. A renitens, sorba be nem álló, migrációt nem támogató, keresztény államokra még nem tudtak igazi nyomást gyakorolni Varga Judit szerint, aki elmondta, hogy a mostani jogállamisági mechanizmus ezt a helyzetet borítaná fel és helyezné nyomás alá a keresztény-konzervatív tagállamokat. Olyanokat mondanak egyes európai politikusok, hogy „ki akarják éheztetni az országot”, ezért „nem hiszem, hogy a jogi érvek célravezetőek”, ugyanis itt már a politikai szférában zajlik a vita, mondta a miniszterasszony.
Hogyan tudják a magyarok kezelni a politikai megosztottságot? – kérdezte a műsorvezető, amelyre reflektálva Varga elmondta, hogy a magyar társadalomban valódi pluralizmus uralkodik a médiában és a politikában egyaránt. „A modern médiakommunikáció azonban nagyon sok extrémitást juttatt el a fiatalokhoz” – mondta az igazságügyi miniszter, hozzáfűzve, hogy a konzervatív erőknek is teret kell nyerniük a modern médiában, közvetítve az értékeket: a családi élet szépségeit, a keresztény életmódot, a konzervatív értékeket. „A mi társadalmaink még eldönthetik azt a kérdést, hogy akarnak-e más kultúrájú tömegekkel együtt élni” – nyugaton azonban erre már nincsen lehetőség Varga szerint.
Varga Judit a Miskolci Egyetem kuratóriumi elnöke is, amelynek kapcsán kérdezték őt a jogászképzés szerepéről. „Nagyon hálás vagyok, hogy egy vidéki városban, Miskolcon nőhettem fel és szerezhettem meg a diplomámat, ezzel egy másfajta látásmódot nyerve” – mondta Varga, aki szerint az emberek vidéken egy kicsit közelebb vannak a valósághoz, ugyanakkor ismeri az őt körülvevő nagyvilágot is. A jogászképzést illetően Varga elmondta, hogy a képzésben az a cél, hogy a kis helyi közösségek, a régió érdekeit hatékonyan védjék a jogászok és ne csak a brüsszeli szemüvegen keresztül lássák a világot. „Egy belga alkotmányfejlődést nem lehet összehasonlítani egy magyar vagy lengyel alkotmányfejlődéssel” – mondta a miniszter, rámutatva, hogy ez alma vagy körte helyzete, a regionális eltérések és a történelmi tapasztalat, az identitás ugyanis eltérő szubjektumokat szül. Egy francia jogászprofesszor szemüvegén keresztül hamis képet kapunk a magyar alkotmányosságról, ezért Varga szerint nagyon fontos, hogy „mi Közép-Európában a jog nyelvén egy nyelvet beszéljünk”.
A közös lengyel-magyar jogi intézettel kapcsolatban Varga elmondta, hogy régiós szinten is rendszerezni kell a tudást, ugyanis „a mi országainkat Strasbourgból és Leuvenből nézik, de nem értik a fogalmainkat”, ezért merült fel egy ilyen intézet igényem, amelyet a lengyel V4 elnökség felkarolt, megalapozva az együttműködést. A miniszterasszony elmondta, hogy a professzori hálózat szintjén már van együttműködés, ezt pedig igyekeznek kiterjeszteni. „Ez az együttműködés nyitott bárki számára”, hiszen a valódi jogi és jogállamisági párbeszédre szükség van.
A magyar Alaptörvény módosítással (család és szülő fogalmak az alkotmányban) Varga elmondta, hogy „sajnos azt is le kell írni, ami teljesen természetes, mert kezd a világ biológia tagadóvá válni” és az értékek őrzése azt kívánta, hogy a természetet, az életet védelemben kell részesíteni egy olyan ideológiával szemben, ami gőzhengerként halad felénk.
Nem utolsósorban kiderült az is, hogy mint annyi más magyar családnál, miniszter asszony rokonai közt is találhatók lengyelek, ráadásul épp a nagyhírű Derenk településről. A találkozó zárszavában a résztvevők kifejezték abbéli reményüket, hogy akad idő egy újabb találkozóra a közeli jövőben.
(HB)