Az Esterházy János Zarándokközpont a Pázmaneum Társulással és a Felvidéki Mária Mirjam Rádióval közösen 2021-re Esterházy-emlékévet hirdetett a mártír gróf születésének 120. évfordulója alkalmából és felkéri az egyházi és világi közösségek és intézmények, civil szervezetek és egyéb társulások csatlakozását a kezdeményezéshez.
Isten Szolgája Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. Édesanyja a lengyel Elżbieta Tarnowska grófnő, édesapja gróf Esterházy János Mihály volt.
A Trianon után Csehszlovákiába szakadt felvidéki magyarság kiemelkedő politikai vezetőjeként, majd Prágában és Pozsonyban parlamenti képviselőként tevékenykedett a két világháború közti, küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli időszakban. Esterházy azon túl, hogy a „keresztény hit buzgó megvallója és az üldözöttek önfeláldozó és bátor védelmezője volt”, a legnagyobb veszélyek közepette sem félt felemelni szavát mindennemű jogtiprás ellen.
Annak ellenére, hogy személye a folyamatos támadások kereszttüzében állt, sohasem szűnt meg hirdetni a közép-európai (s elsősorban a magyar–szlovák) sorsközösség és kiengesztelődés fontosságát.
A keresztény társadalomtanítás elveire épülő politikai küzdelmei mellett 1939-ben tevékenyen részt vett a lengyel menekültek magyarországi befogadásában. 1942-ben a pozsonyi parlament képviselői közül egyedül ő utasította el nyíltan a szlovákiai zsidóság deportálását kimondó törvényt. Ezt követően számos üldözött zsidó életét mentette meg azzal, hogy Magyarországra menekítette őket, amiért a Gestapo körözte, s a nyilasok is letartóztatták.
Kereszténysége és magyarsága miatt 1945 után neki is az üldöztetés és a szenvedés jutott osztályrészül. Miután tiltakozott a csehszlovákiai magyarokat a Beneš-dekrétumok miatt érő jogfosztás és üldözés ellen, letartóztatták, a gulagba hurcolták, majd távollétében, Pozsonyban kötél általi halálra ítélték.
Négy éven át tartó szovjet kényszermunka után tért vissza Csehszlovákiába, ahol halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglanra változtatták. Esterházy 12 évig szolgálta népét hivatásából fakadóan keresztény politikusként, majd 12 évet kellett raboskodnia kommunista börtönökben, tüdőbajtól sújtva, súlyos szenvedések közepette.
Hosszú évekig tartó börtönkálvária után, 1957. március 8-án, a szentség jegyében halt mártírhalált a morvaországi Mírov börtönében.
Az életét és szenvedését vezeklésként Istennek felajánló Esterházy János halála után a hatóságok még földi maradványait sem voltak hajlandóak kiadni hozzátartozóinak. Tragikus történetéről, évtizedeken át tartó kényszerű elhallgattatás után, csak a rendszerváltás után lehetett beszélni.
Temetésére csak halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján kerülhetett sor, végakaratának megfelelően szülőföldjén, a zoboralji Alsóbodokon. Életművének tényszerű feltárása után, 2019-ben, Krakkóban megkezdődött boldoggá avatási eljárása.
Isten szolgája Esterházy János szolgálata, mártíromsága lelki iránytűként szolgál a felvidéki és az egyetemes magyarság, illetve minden más nemzet fiai számára is.
Az általa képviselt hit-, erkölcs-, hazaszeretet- és megbékéléseszmény olyan értékek, amelyekre korunk értékválságba sodródó világának egyre nagyobb szüksége van. Ezért is szükséges, hogy Esterházy János életpéldájára és munkásságára irányítsuk közösségünk és a velünk élő népek figyelmét.
A szervezők szeretnék, ha az emlékév programjaiba bekapcsolódó társadalmi szervezetek és intézmények Esterházy János mának szóló üzenetét eljuttatnák minden korcsoporthoz és társadalmi réteghez. Különösen fontos, hogy a szenvedéseit Istennek felajánló, a saját és minden más nemzet jogaiért kiálló Isten szolgája Esterházy János tanúságtétele ösztönző erővel hasson a közéletet formáló civil személyiségekre, illetve a közhatalmat gyakorló egyénekre is. A lengyel–magyar származású, egykori mártíréletű politikus példája a keresztény Európa védelmében éppúgy, mint a visegrádi négyek népei megbékélésében is nagy szerepet tölthet be. Fontos lenne, hogy az emlékév rendezvényei minél szélesebb körben népszerűsítsék az Esterházy János által tudatosan vállalt és képviselt keresztény érékrend mai aktualitását és fontosságát.
Az Esterházy-emlékév központi eseménye a 2021. szeptember 18-án, az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban Isten szolgája zoboraljai végső nyugalomra helyezésének 4. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi szabadtéri szentmise és a hozzá kapcsolódó lelki programsorozat lesz.
Forrás: felvidek.ma