Vannak olyan bölcsességek, amelyeket ha egyszer hallunk, egész életünkben különös igazodási pontokként kísérnek minket a további érvelésekhez. Ilyen filozófiai axiómát hallottam csaknem fél évszázaddal ezelőtt az esti kvaterkázás alatt a Beszkidekben egy goráltól. Azt mondta, nyilvánvaló, hogy Isten a legigazságosabban rendezte el ezt a világot, miután gömb alakúnak teremtette, és rögtön megjegyezte, hogy a föld minden pontja egyformán fontos, így például az ő kunyhója és vidéke nem kevésbé fontos Isten szemében, mint Manhattan.
PIOTR BOROŃ
Hamarosan úgy alakult, hogy a nedeci várba látogattam, és a legendás idegenvezető és történetmesélő, Franciszek Szydlak vezetésével néztem meg (90 éves korában hunyt el 2020. április 9-én). Mindkét helyzetre a mai napig nem csak olyan szentenciaként emlékszem, amelyeket személyiségem lapidáriumában kőtáblákra véstem, hanem mint olyan filmekre is, amelyekben látom például a szepességi felvidékiek ruhájába öltözött Franciszek urat. Történeteket mesélt a vár küszöbe alatt talált inka kipuról, Tupac Amaru XVIII. századi felkeléséről az Andokban, a velencei véres karneválról... Korábban a Nedec határvidéket mint valamiféle végeket kezeltem, de azóta a Föld ezen pontját különleges helynek tekintem.
Nedeci vár. Fotó: Jerzy Ochoński / PAP
Évszázadok óta Zamagurze Spiskie központja Nedec volt, várával egy festői völgyre nézett, amelyet ma a Czorsztyn víztározó árasztott el, és amely korábban fontos kereskedelmi útvonal volt. A szemközti dombon a kissé kevésbé fontos czorsztyńi kastély őrzi a völgyet, bár az is vezető szerepet játszott a történelmünkben – mint 1651-ben, amikor a Kostka Napierski -felkelés központjává vált, támogatva a Chmielnicki-lázadást, de ez már egy másik történet ... II. András magyar király idejétől a Berzeviczy család volt Nedec ura, ősének a szepességi származású tiroli Reidigert tartják. A "Nedec" nevet említő legrégebbi dokumentumok (1325) „de Berzevice" Jant és Rykolfot említik mint lakóit. Ahogy az ólengyel nyelven mondták, "Brzozowicából írtak" (Szlovákia területe). A várat a Berzeviczyek közüli Piotr Schwarz, Luxemburgi Zsigmond császár pénztárosa virágoztatta fel. Dicsőségét Szapolyai Imre (Barbara – Öreg Zsigmond felesége és Lengyelország királynője – nagyapja, valamint I. János magyar király unokatestvére) idejében is megőrizte.
Ezután tulajdonosai (leegyszerűsítve, mert voltak közte szünetek) a második világháborúig (bár Nedec az első világháború után lengyel területre került) a magyar Horváth (1589-től 1858-ig) és Salamon családok voltak. Nem sokkal a második világháború után (1946-ban) Andrzej Benesz (feltehetően a felújítás alatt álló bejárati kapu egyik küszöbe alatt) talált egy zsinegköteget, amelyről kiderült, hogy egy inka kipu.
DÉL-AMERIKAI TALÁNYOK
Berzeviczy Sebestyén, a Nedeci-birtokok tulajdonosainak 18. századi leszármazottja kalandor volt, jellemét és életrajzát Benyovszky Mórichoz hasonlíthatjuk, bár érdeklődését más földrajzi irányokba fordította. Mint a legendák mondják, lenyűgözték a kozákok, harcolt az angolok ellen, segítve a hindu lázadókat, belekóstolt az Atlanti-óceán kalózkereskedelmébe, és a sors különös akarata nyomán eljutott végre az Andokba, ahol beleszeretett a század első felében uralkodó gyönyörű hercegnőbe, akinek ereiben az inkák királyainak vére csordogált, akiket a spanyol konkvisztádorok fosztottak meg az uralkodástól a XVI. század első felében. Volt egy lányuk, Umina, aki – a hazaszeretet és a szív hangja által vezérelve – feleségül ment Andreas-hoz, aki az inka II. Tupac Amaru – a spanyolok elleni felkelés vezetőjének fia volt. A vezetőjéről elnevezett felkelés 1781-ben kezdődött. Mint az látható, a parancsnok az egykori uralkodó családdal való kapcsolata révén legitimálta szuverenitását, és ő maga (José Gabriel Condorcanquinak hívta magát) nagy elődjének nevét vette fel, akit a XVI. században gyilkoltak meg, mint az inkák utolsó uralkodóját.
Ez a név nagy becsben volt az indiánok körében, a spanyolok számára pedig szörnyű volt, mivel – a nemzeti ügy számára szinte szentként – összegyűjtötte a felkelőket. Azt is tudjuk, hogy a felkelés céljaira az inkák által másfél évszázaddal korábban Peru hódítója, Francisco Pizarro elől elrejtett aranyat használta fel.
Amikor 1781-ben az akkor 40 éves José Gabriel állt a felkelés élére és felvette a II. Tupac Amaru nevet, úgy tűnt, hogy minden esélye megvan a sikerre, mert nem csak a spanyoloknál rabszolgaként dolgozó indiánok, hanem a meszticek is, sőt néhány kreol is jelentkezett nála. A perui alkirály csapatai azonban gyorsan fölénybe kerültek, és drákói módszerekkel elfojtották a felkelést, és ezzel felgyorsították Dél-Amerika elspanyolosítását. II. Tupac Amarut nyilvánosan kivégezték a fővárosban, vagyis Cuzcóban, de a győztesek – tartva a következő felkelésektől, amelyek az inkák királyainak leszármazottai körül bontakozhattak ki – úgy döntöttek, hogy meggyilkolják az összes rokonát, és elsősorban Andreast és Uminát. Valószínűleg ezen a ponton vetette fel nekik Berzeviczy Sebestyén, hogy rejtőzzenek el a magyar-lengyel határon fekvő családi kastélyában.
.
VELENCEI NYOMOK
Engedjük szabadjára a fantáziánkat, és képzeljünk el, ahogy átkel az Andokon egy kis menet, megrakva az inkák leszármazottainak megmentéséhez szükséges kincsekkel, amelyek talán még egy újabb, a spanyolok elleni felkelést is finanszíroznak. Képzelje el a kitartást, amellyel rengeteg spanyol üldözi a menekülteket. Talán van egy ügynökük is a menekültek között, aki nyomokat hagy számukra. Erre utalnának azok a legendák, miszerint a spanyolok meglehetősen könnyen megtalálták a menekülteket a zsúfolt Velencében, amely a Nedec felé vezető útvonalon fekszik, és amelynek álarcos karneválja reményt adott, hogy inkognitóban maradjanak a jellegzetes arcvonású emberek. Amikor a szökevények egy részéhez tőrök kerülnek, Umina úgy dönt, hogy a lehető leggyorsabban eljut a kastélyba, amely úgy tűnik számára hogy a világ végén fekszik ... Odaér, és biztonságban rejtőzködik, védik a – természetes kőzetekből mintegy függőlegesen emelkedő vastag falak és a várőrök. Ahhoz, hogy megfenyegessék, a támadást már nem néhány tőrös férfinak kellene végrehajtania, hanem egy egész hadseregnek, amely elfoglalhatná az erődöt. Olyan messzire nem ért el a spanyol kéz, vagy talán a madridi parancsnokok úgy gondolták, hogy ilyen világ végi helyről nem olyan könnyű visszatérni Amerikába. Közben Dél-Amerikában kitört a fehér gyarmatosítók spanyolellenes felkelése, akik északi szomszédjaik felkelésének mintájára, és a napóleoni korszak ideológiáinak ösztönzésére felszabadultak az alkirályok uralma alól. Tupac Amaru leszármazottainak kérdése értelmetlenné vált.
Várudvar. Fotó: Mariusz Rzepkowski / wikipédia / licenc Creative Commons Attribution-Share Alike 2.5 Generic
MITIKUS KINCSEK
Természetesen megmarad a kérdés azokkal a nagyszámú kincsekkel kapcsolatban, amelyek Umina után maradhattak, még az utazás költségei után is, hiszen Nedecben nem akarta leleplezni magát nagy költekezéssel vagy inka ékszerek áruba bocsájtásával... A felfedezett kipu nem ad választ, és akiknek még van is valamilyen feltételezésük, nem csak hogy nem kezdik el keresni, de nem is akarnak erről beszélni. Feltehetően átok sújtja azokat, akik nem tisztelnék az inkák kincsének titkát. A terület nagy részét elárasztotta a Czorsztyńskie-tó, amely természetes módon kizárta ezeket a területeket a keresésből. A környező szikláktól egyre csendesebben visszhangzanak a legendák a kastély különös arcvonású, hollófekete hajú úrnőjéről, aki tolmácsok segítségével beszélt. Évente nagyszámú látogató fordul meg a turistautakon, de egyik vendég sem fog kísértést érezni, hogy megemeljen egy-egy közeli sziklát, arról nem is beszélve, hogy a várfalakat bontogassa. De nagy tisztelettel és kíváncsisággal tekintünk a gyönyörű várra, a magyar mágnáscsaládok örökségére a mai lengyel határon. Reméljük, hogy egyszer valamilyen véletlen felfedezés (talán egy magyar levéltárban) majd megírja ennek a lenyűgöző történetnek a folytatását.