„Életem nem függ többé vérem ritmusától,
és fáradt lépteim alól nem szökik el az út.
Körülölel az új idő, mely ott csillog a kihunyó szemekben,
és szívemben él.
És végleg beteljesül minden, s a gondolatokat betölti az öröm.”
(Karol Wojtyła)
2005. április 2-án elhunyt II. János Pál pápára emlékezünk, aki Karol Wojtyłaként született, és II. János Pál néven vált ismertté a világban. De ki is volt ő?
Nem csak egyházi személy, hanem tudós, a kultúra és a művészet embere, költő és színész, a béke és a párbeszéd híve és világtörténelmet alakító politikus is.
Karol Wojtyła 1920. május 18-án született Wadowicében, idősebb Karol Wojtyła és Emilia Kaczorowska második fiaként. Két testvére volt, de mindkettő korán elhunyt, kilenc éves korában pedig édesanyja is meghalt.
A Krakkói Egyetemen tanult, egészen a német megszállásig. A bevonuló nácik a lengyel értelmiség legjavát megsemmisítették, a Krakkói Egyetem tanárait és sok hallgatóját koncentrációs táborba zárták. Karol egy városközeli vegyipari vállalatnál helyezkedett el, ami valamennyire biztonságot nyújtott számára, hiszen a németeknek szüksége volt a gyárra. Az illegalitásban verseket, színdarabokat írt és titkos színházat működtetett azzal a szándékkal, hogy életben tartsa a lengyel kultúrát.
1944. augusztus 6-án a varsói felkelés kirobbanása után a németek razziát tartottak Krakkóban, és elfogták az összes fiatal férfit azzal a szándékkal, hogy megelőzzenek egy varsóihoz hasonló felkelést. Ezt a napot azóta fekete vasárnapként emlegetik, ahonnan Karolnak szerencsére sikerült megmenekülnie. Az érseki palotában rejtőzött el, és itt élte túl a háborút is, amíg a szovjet csapatok 1945. január 8-án “felszabadították” a várost.
1946 augusztusában teológiai tanulmányokba kezdett, és már az év novemberében megtörtént pappá szentelése is. Igyekezett minél kevésbé felhívni magára a hatóságok figyelmét. Ügyelt egészségére, intenzíven sportolt: kajakozott, síelt. Folyamatosan képezte magát: teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, végül erkölcsteológiából doktorált. Etikai művei mára klasszikussá váltak.
Kezdeti papi évei alatt az általa vezetett felolvasásokra több százan jártak, köztük rengeteg fiatal is. Aktív plébános volt a templom falain kívül is, kirándulásokat, zarándoklatokat szervezett, és közösen sportolni is eljárt a fiatalokkal.
Mire a szovjet hatalom ráeszmélt, hogy Karol Wojtyła veszélyes lehet számukra, addigra ő már krakkói püspök volt, aki harcot vívott a hatalommal, hogy Krakkó nagyipari városrészében, Nowa Hutában egy templomot felépíthessenek, amelyet végül 1977-ben fel is szentelhetett.
A hatvanas évek legfontosabb egyházi eseménye az 1962. október 11-én megnyitott II. Vatikáni zsinat volt, melynek előkészítő munkálataiban és magán a zsinaton is aktívan részt vett. Ezt követően ő lett a krakkói érsek, 1967 nyarán pedig VI. Pál pápa kardinálissá nevezte ki.
Részt vett VI. Pál temetésén és a pápaválasztási konklávén, amelyen Albino Luciani Velence érsekét I. János Pál néven választottak pápává. Az új pápa azonban 33 nap múlva elhunyt, így új választásra került sor.
1978. október 16-án 18 óra 18 perckor a Sixtus-kápolnából felszállt a fehér füst: az új pápa Karol Wojtyła, aki II. János Pál néven lépett Szent Péter trónjára. Megválasztása igazi szenzáció volt, hiszen öt évszázad után először választottak nem olasz pápát, és mert az új pápa a vasfüggönyön túlról, a szovjet blokkból érkezett.
Az öröm Lengyelországban óriási volt. Az évek óta erősödő ellenzéki mozgalom és a katolikus egyház ekkorra már együttműködött, akiket a lengyel társadalom nagyrésze is támogatott. Az, hogy a pápa lengyel nagy reményt adott a lengyel népnek, a fennálló rendszer számára pedig rendkívüli veszélyt jelentett.
II. János Pál pápa első lengyelországi zarándoklatára 1979. június 2–10. között került sor. Lengyelországban leállt az élet, az egész társadalom a pápára figyelt, aki azt üzente nekik: „Ne féljetek!” Akármerre járt II. János Pál, óriási, éljenző tömeg fogadta. Külön találkozót szervezett a lengyel fiatalokkal, akiknek körében rendkívül népszerű volt.
1980-ban a munkások ismét szervezkedni kezdtek, létrejött a Szolidaritás, amely felé az II. János Pál pápa azonnal rokonszenvét fejezte ki, és 1981-ben a Vatikánban fogadta Lech Wałęsat.
1981. május 13-án szerdán merényletet kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen a vatikáni Szent Péter téren. Az elkövető, a kurd Mehmet Ali Ağca fegyverrel megsebesítette a pápát, aki négy golyót kapott, és súlyos vérveszteséget szenvedett. Ağcát azonnal elfogták, és az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A pápa később megbocsátott neki, és Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök a pápa kérésére 2000 júniusában megkegyelmezett Ağcának, akit deportálták Törökországba.
1981. december 13-án Lengyelországban a hatalom letörte a társadalmi mozgalmat, és bevezette a hadiállapotot, de II. János Pál pápa jelentőségét mutatja, hogy másfél évvel később már a párt hívta meg őt Lengyelországba. Wojciech Jaruzelskinek azért volt szükség a pápa újabb lengyelországi zarándoklatára, hogy megpróbálja rendszerét a társadalommal elfogadtatni, ami nem sikerült: a pápa 1983-as hazalátogatása újabb ellenzéki demonstrációvá vált. II. János Pálnak jelentős szerepe volt az 1989 februárjában meginduló kerekasztal-tárgyalások felé vezető úton a hatalom és az ellenzék közötti közvetítésben is.
II. János Pál pápasága a harmadik leghosszabb a pápaság történetében, pontifikátusa 26 év és 5 hónapon át tartott.
Utazó pápának tartották, 104 külföldi útja során 129 nemzet hívőit látogatta meg. Magyarországon két alkalommal, 1991-ben és 1996-ban járt. Ő volt az első pápa, aki az egyházszakadás óta meglátogatott egy ortodox többségű országot (Görögország) és egy mecsetet (Damaszkusz). Izraelben is járt, ahol két főrabbival találkozott, és a Siratófalnál is imádkozott. Bocsánatot kért a keresztények által zsidók ellen elkövetett bűnökért, és a Holokausztot a történelem legnagyobb bűncselekményének nevezte.
Magyar szempontból külön érdekes, hogy II. János Pál pápa avatta szentté III. Béla unokáját, Prágai Szent Ágnest (1989), a “három kassai vértanút”, Márkot, Menyhértet és Istvánt (1996), Nagy Lajos király lányát, Hedviget (1997), IV. Béla király lányát, Kingát (1999), valamint ő avatta boldoggá Apor Vilmost (1997), Batthyány-Strattmann Lászlót (2003) és IV. Károly királyt (2004) is.
Tizenhat évvel ezelőtt, 2005 húsvétján érkezett II. János Pál pápa utolsó napjaihoz. „Halálküzdelme és halála szinte a húsvéti szent három nap meghosszabbítása volt” – fogalmazott egy évvel később XVI. Benedek.
Március 25-én, nagypénteken a pápa már nem tudott részt venni a Colosseumban tartott keresztúton – az Apostoli Palotából, magánkápolnájából követte azt. A kép bejárta a világot: a halál kapujába érkező, szenvedő szentatya képernyőn keresztül kapcsolódik be a keresztútba, magához szorítva a feszületet.
Húsvétvasárnap II. János Pál pápa megjelent a tömeg és a televíziók kamerái előtt az Apostoli Palota ablakában. Áldásra emelte a kezét, de szólni nem tudott, már nem volt ereje. A világ megrendült arcán tükröződő szenvedés láttán.
A következő héten állapota egyre romlott. A Szent Péter téren egyre többen gyűltek össze és imádkoztak. Utolsó üzenete, amelyet nehezen, akadozva mondott el, a fiataloknak szólt: „Kerestelek benneteket, most ti jöttetek el hozzám. Köszönöm nektek!”
II. János Pál pápa április 2-án, szombaton este halt meg, az Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliáján. 2000-ben ő maga rendelte el, hogy vegyék föl ezt az ünnepet az egyházi naptárba. Halálos ágya mellett, az ünnep előestéjén bemutatták az Isteni Irgalmasság vasárnapjáról vett szentmisét.
A halálhír bejelentése után a Szent Péter téren az imádság csendjét harangzúgás és taps szakította meg: a könnyes szemű emberek ilyen spontán módon kezdték ünnepelni a célba érkező szentatyát.
Az április 8-ai gyászszertartásra több millióan érkeztek Rómába. A Szent Péter téren összegyűlt tömeg és a táblák mind azt mondták: „Santo subito!” (vagyis: Legyen azonnal szent!)
XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá, Ferenc pápa 2014. április 27-én szentté avatta. Mind a boldoggá, mind a szentté avatási szertartást az Isteni Irgalmasság vasárnapján tartották.
forrás: abtk.hu, wikipédia.hu