A nemrég kiadott Visegrádi Atlasz, amely a varsói Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet és a Lengyel Földrajzi Társaság (Polskie Towarzystwo Geografyczne) közös alkotása már egy ideje kapható, a bemutatóbeszélgetésre pedig nemrég került sor a Klub F keretein belül.
Az Atlasz lengyel és angol nyelven 50 fejezeten keresztül tárgyal társadalmi, gazdasági és természeti, valamint történelmi és geopolitikai kérdéseket, mindezekhez pedig látványos statisztikákat és térképeket mellékel, amelyek megmutatják, hogyan fejlődtek a visegrádi országok az évek során és miben kellene még javulniuk. Az F Klub moderátori székében a már sokak által ismert Antoni Trzmiel szerkesztő, újságíró foglalt helyet, a kettő beszélgetőpartner pedig Szymon Szynkowski lengyel külügyminiszter-helyettes, valamint Szalai Zoltán lapigazgató, történész, a Mathias Corvinus Collegium vezetője volt.
A Visegrádi Atlasz volt a beszélgetés fő tárgya, azonban több fontos témáról is értekeztek a meghívottak az Atlasz nyomán. Az első kérdéskörben a Visegrádi együttműködés múltjáról és jövőjéről értekezett a Szymon Szynkowski és Szalai Zoltán, kiemelve a történelmi eseményeket, amelyek összekötik a közép-európai nemzeteket és hangsúlyozva az Atlasz szerepét az elmúlt 30 év összegzésében. „A V4-ek második 15 éve a közös nevező kereséséről és az érdekérvényesítésről szólt az Európai Unióban és a NATO-ban” – mondta Szymon Szynkowski, kiemelve annak fontosságát, hogy a közép-európai nemzetek ne csak egymás mellett éljenek, hanem meg is értsék egymást. Szalai Zoltán a következő 15 évvel kapcsolatban elmondta, hogy bár a ’80-as években nagyon távolinak tűnt Lengyelország és a visegrádi gondolat, a jövő a közlekedés, a tudomány és a gazdaság fejlesztésén alapszik, ezeknek a kapcsolatoknak a jelenlegi állapotát pedig a Visegrádi Atlasz tökéletesen tükrözi. „Együtt vagyunk Európában, látjuk a különbségeket, hogy hogyan gondolkozunk Európáról” – összegezte Szalai, kiemelve az eddig elvégzett munka fontosságát és a V4-ben rejlő potenciált.
A második kérdéskörben a résztvevők kiemelték a kedvenc grafikonjaikat és térképeiket a Visegrádi Atlaszból. Szymon Szynkowskit a történelmi határokat összegző térkép ragadta el, valamint kiemelte a V4-es közigazgatási térképet is, ezen kívül érdekesnek találta a V4-es országok városainak méretét és vonzáskörzetét összehasonlító fejezetet is. Szalai Zoltán kiemelte, hogy az Atlasz nemcsak földrajzilag kiváló, hanem történeti gondolkodásra és kitekintésre is képes, történelmi dimenziót alkot. Szalai kedvencei közé tartozott az urbanizációs fejezet, a városi gravitációs térképekkel; szintén kiemelte a regionalitás szerepét, rámutatva, hogy Krakkó és Budapest között van átjárás, Gdansk esetében azonban van mit fejleszteni, mert nem erősek a kapcsolatai a magyar fővárossal. Szintén fontosnak tartotta kiemelni a mezőgazdasággal foglalkozó térképeket, fejezeteket, megjegyezve, hogy ezt a területet gyakran hanyagoljuk, azonban nagyon fontos része a gazdaságunknak.
A harmadik kérdéskörben Antoni Trzmiel megkérdezte a beszélgetés résztvevőit, hogy mit lehetne belerakni az Atlasz következő kiadásába? Szalai Zoltán szerint a munka kiváló, amit azonban hiányolt az egy-egy kiemelt témában az összehasonlítás más nagyobb országokkal, az uniós folyamatokkal, regionális együttműködésekkel – a még tágabb kontextus segíti az orientációt, jobban mérhetővé és vizualizálhatóvá válnának a folyamatok. Szymon Szynkowski kiemelte, hogy a készítők nagy kockázatot vállaltak azzal, hogy a koronavírusjárványt is beleírták az Atlaszba, annak egy része már elavult, azonban fontos lesz megvonni a végleges mérleget a járvány után, összehasonlítva a kooperációt és a járványkezelést V4-es szinten.
A Visegrádi Atlasz ezen a linken rendelhető meg: https://kurier.plus/hu/node/2271