A mai biztonsági veszélyekre a nemzetek szolidaritása jelenti a választ - húzták alá közös hétfői nyilatkozatukban Lengyelország, a három balti ország, valamint Ukrajna elnökei, akik Varsóban megemlékeztek a 230 éve elfogadott lengyel alkotmányról.

Andrzej Duda lengyel, Kersti Kaljulaid észt, Egils Levits lett, Gitanas Nauseda litván, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azokat a nemzeteket képviselték az 1791. május 3-án megszavazott, demokratikus szellemű, az amerikai után a világ második legrégebbi, Európában első alkotmány évfordulóján rendezett ünnepségeken, amelyek az 1795-ig évszázadokon át fennálló Lengyel-Litván Unió területén éltek.
Az államfők aláhúzták: Európát az alapértékekre és az alapelvekre támaszkodva kell építeni, nevezetesen a szabadságra, a szuverenitásra, a területi integritásra, a demokráciára, a jogállamiságra, az egyenlőségre és a szolidaritásra.
Úgy látták: az egyesülő Európának nyitottnak kell lennie minden, ezen értékeket osztó országra és nemzetre. Támogatásukról biztosították azon térségbeli nemzeteket, amelyek "bátran követelik jogaik tiszteletben tartását", és részesülni akarnak a szabadságban és a demokráciában.
A közös biztonságot érő mai fenyegetésekkel szemben a nemzetek szolidaritása jelenti "a béke, a stabilitás, a fejlődés, a jólét, az ellenállóképesség egyik sarokkövét" - hangsúlyozták.
Az ünnepséget a varsói Királyi Várban rendezték, nyitóbeszédében Andrzej Duda kitért a fehéroroszországi helyzetre is, támogatva a fehérorosz nép jogát arra, hogy minél hamarabb megvalósítsa európai és szabadságvágyó ambícióit.
Duda nyomatékosította: a jószomszédi kapcsolatokat ápoló térségbeli államok elutasítják a birodalmi politika, a befolyási övezetekért folytatott harc minden megnyilvánulását. A Királyi Várban az államfők Európa jövőjéről is értekeztek egy közös pódiumbeszélgetésen.
Az évforduló alkalmából összeült hétfő délelőtt a lengyel és a litván parlament is, a két párhuzamos ünnepi ülést videohíd kapcsolta össze. A varsói szejmben beszédet mondott a lengyel és litván államfő. Nauseda szintén támogatásáról biztosította a fehérorosz, valamint az ukrán szabadságtörekvéseket.
Litvánia "soha nem ismeri el a Krím elcsatolását, és cselekedni fog annak érdekében, hogy szűnjön meg Kelet-Ukrajna tényleges megszállása" - jelentette ki Nauseda.
Fehéroroszországról elmondta: azt Moszkva ellenőrzés alá akarja vonni, meghiúsítani próbálja az ország "bátor lakosainak szabadságvágyát". "Tiszteletben tartjuk Fehéroroszország szuverenitását, soha nem egyezünk bele, hogy az energetika geopolitikai fegyverré váljon, amely révén a Kreml politikája túszul ejtette" Minszket - fogalmazott a litván elnök.

Forrás: MTI