A lengyel média foglalkozik a minszki eseményekkel, ahol a Ryanair gépét földre kényszerítették, az ellenzéki Roman Prataszevicset pedig letartóztatták. A belorusz szolgálatok beavatkozása növelte a feszültséget Fehéroroszország és az Európai Unió között. Találkozik-e azonban Brüsszel határozott reakciójával?

"Fehéroroszország eltérített egy repülőgépet"

"A Ryanair  Athénból Vilniusba tartó gépét leszállásra kényszerítették a minszki repülőtéren, hogy a belorusz hatóságok őrizetbe vehessék Raman Prataszevics újságírót. Népszerű ellenzéki csatornákat vezetett a Telegram-on. Ezért 15 év börtön fenyegeti" – számol be         a "Dziennik Gazeta Prawna" a címlapján. Médiaértesülések szerint a pilótákat arról tájékoztatták, hogy bomba lehet a repülőgép fedélzetén, és arra kényszerítették, hogy térjenek vissza a belorusz fővárosba. – Nyilvánvaló, hogy a belorusz különleges szolgálatok műveletével és a gép eltérítésével van dolgunk, azért, hogy letartóztassanak egy aktivistát és bloggert  – kommentálja a belorusz ellenzék vezetője, a  "Rzeczpospolita" által idézett  Szvetlana Tyihanovszkaja.

Az eset felkeltette a nemzeti közösség figyelmét, és ma az Európai Tanács ülésén fel fogják vetni, milyen  esetleges reakciója legyen az Európai Uniónak a gép eltérítésére. „A belorusz utasszállító repülőgép leszállásra kényszerítésével kapcsolatos események újabb példái a nemzetközi jog alapelvei megsértésének. A nemzetközi közösség nem maradhat közömbös. Határozottan  fel kell lépni a belorusz hatóságokkal szemben” – kommentálta Andrzej Duda elnök.

Tavaly óta Minszk már a Közösség által bevezetett szankciókkal küzd az elnökválasztás eredményének meghamisítása  miatt, és az EU további korlátozásokat fontolgat a Fehéroroszországban élő lengyel kisebbség elnyomása miatt.

Amint azonban a Keleti Tanulmányok Központjának elemzése mutatja, a nemzetközi közösség fellépése nincs hatással  Alekszandr Lukasenko elnök politikájának enyhítésére. "Az elmúlt hetekben a belorusz rezsim jogalkotási intézkedéseket hozott, hogy megteremtse az ellenfeleivel szembeni elnyomás további eszkalálódásának jogi kereteit" – olvasható a dokumentumban. Többek között a nácizmus rehabilitációjának megakadályozásáról szóló törvényről van szó, amelynek – a Keleti Tanulmányok Központja szerint –  Lengyelország és bizonyos mértékig Litvánia diszkreditálását szolgálja, mint olyan országokét, amelyek állítólag a fehéroroszok elpusztítására törekedtek a múltban. „A nácizmus és a náci szimbolika  – a törvényben foglalt – definíciója lehetővé teszi, hogy ezeket a kifejezéseket ne csak a Harmadik Birodalom katonai vagy rendőri egységeire alkalmazzák, hanem az akkor Fehéroroszországban működő más alakulatokra is.

Ezt az értelmezési irányt jelezte Andrej Sved, a Belorusz Népköztársaság  főügyésze, aki május 17-én bejelentette az eljárás megindítását a Honi Hadsereg és a Németországgal együttműködő litván alakulatok még élő katonái ellen, akiket véleménye szerint háborús bűncselekmények miatt kell büntetni” – olvasható a Központ jelentésében.

A turówi bánya körüli lengyel-cseh vita.

A turówi bánya és az Európai Unió Bíróságának határozatai szintén címoldalra kerültek. Amint arról a "Rzeczpospolita" beszámol, az EUB pénteken ideiglenes határozatot hozott a lignit kitermelésének felfüggesztéséről abban a bányában, amelyből a szomszédos, Lengyelország egyik legnagyobb (a nemzeti kapacitás 7% -át adó) erőműve nyeri az üzemanyagot. „Ez  reakció a cseh kormány által februárban indított perre, amely a talajvízszint drámai csökkenésére figyelmeztet.  Ha Lengyelország egy hónapon belül nem teljesíti a parancsot, akkor magas napi büntetések  fogják sújtani. Varsó szerint ez az erőmű bezárását is jelentené, amelynek nincs más üzemanyag-forrása. Valamint óriási veszteséget" – olvashatjuk az újságban. A cseh fél üdvözölte az EUB döntését, miközben a lengyel kormány már jelezte, hogy nem fogja  betartani  a rendelkezést. Mateusz Morawiecki miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány nem szándékozik "az energiabiztonsággal ellentétes" intézkedéseket hozni, ami arra utal, hogy az EU legfelsőbb bíróságának határozatát nem fogják végrehajtani – számol be a "DGP". – Ami az EU  védintézkedésről szóló döntését illeti, ez egy szokatlan döntés, a radikális bírói aktivitás példája, és mint ilyen minden bizonnyal bekerül az EUB történetébe,  – kommentálta az ügyet Zbigniew Rau, a lengyel külügyminisztérium vezetője. „Az ideiglenes intézkedés végrehajtása elmaradásának következményei pénzügyi szankciók lehetnek, de – amint azt Piotr Bogdanowicz ügyvéd mondja – azt a cseheknek, mint  panaszosoknak kellett volna kérniük. Még mindig van lehetőség egyébként a konfliktus enyhítésére” – olvashatjuk a "Dziennik Gazeta Prawna"-ban.

Levél az LMBT  közösség ügyében és egy  diplomata felmentése

Nem kisebb érzelmeket vált ki a szerb nagykövet – Nikola Zurovac ügye, akit múlt csütörtökön visszahívtak varsói posztjáról. Zurovac egyike volt annak a 48 diplomatának, akik aláírták az LMBT-közösséget támogató levelet, és felhívták a figyelmet az "LMBT + közösséget és más lengyel kisebbségeket érintő kérdésekkel kapcsolatban a közvélemény tudatosságának erősítésére". Amint arról a média beszámolt, a levelet a május 17-én ünnepelt Homofóbia, Bifóbia és Transzfóbia Elleni Világnap kapcsán tették közzé.

A szerb diplomata azonban a levél aláírásakor nem tájékoztatta erről feletteseit, és ennek következtében elvesztette pozícióját. A "DGP" szerint Zurovac elbocsátásának hivatalos oka az engedetlenség volt. A sajtóértesülések azonban azt mutatják, hogy a diplomata önkényes cselekedete válsághoz vezetett  Belgrád és Varsó között, amelynek következményeként törölték Nikola Selaković, a szerb külügyminisztérium vezetőjének múlt péntekre tervezett lengyelországi látogatását. – A kormány durva reakcióját a nagykövet gesztusára összekapcsolnám azzal a reménnyel, hogy sikerül befolyásolni Lengyelországot, hogy ismét szavazzon Koszovónak az UNESCO-ba való az  felvétele ellen. Selaković miniszter valószínűleg azt tervezte, hogy kérni fogja erre Varsót, és a levél aláírása megnehezítheti a házigazdák meggyőzését – mondja Dušan Janjic, a Koszovóval kapcsolatos szerb politika szakembere a "DGP"-nek adott interjúban.” – olvashatjuk.

Jarosław Kaczyński Lengyelország jövőjéről

Eközben a "Sieci" című hetilapban a kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke a Lengyel Megállapodás programjának feltevéseiről beszél, amelynek  válasz kell adnia a koronavírus-járvány okozta válságra, és egyúttal a kormánykoalíció politikai offenzívájának kezdete. – A cél Lengyelország gyors fejlődése és nagyon sok ember sorsának javítása, az adórendszer változásain keresztül is, amely így igazságosabbá válik – magyarázza a politikus, elemezve a program következő feltevéseit. Mint Kaczyński kifejti, a hatalmon lévők célja "kiegyensúlyozni a társadalmi kapcsolatokat, amelyeket az 1989 utáni gazdasági és társadalmi élet – a szó rossz értelmében vett –   túlzott liberalizációja zavart meg". – De a Lengyelország előtt álló nagy lehetőség lehető legjobb kihasználásáról is szó van itt  – teszi hozzá a politikus egy interjúban, utalva Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavalyi tárgyalási sikereire. – A jól lebonyolított tárgyalások 770 milliárd zlotyt hoztak  2027-ig. Ez sok, de számos területen áttörést lehet elérni annak köszönhetően, hogy mi magunk is beruházunk a nemzeti költségvetésből – összesen ez már egymilliárdot tesz ki – magyarázza Kaczyński.

A Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban arról is biztosít, hogy nem aggódik saját formációja Lengyelországért dolgozó politikusainak "energiája és elszántsága" miatt. – Az az igazság, hogy a legnagyobb kockázat kívül van. Ez Lengyelország biztonságával függ össze, bár amit tudunk, mindent megteszünk annak érdekében, hogy hazánk biztonságban legyen,  nyíltan beszélünk arról is, hogy radikálisan meg kell növelni a fegyverkezésre fordított kiadásokat – teszi hozzá a politikus.