A lengyel újságok címlapjairól hosszú idő óta nem kerül le a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanácsról szóló törvény módosítása körüli vita.
Az USA elégedetlen a lengyel törvénnyel
"Ki nem akar tőkét Amerikából?" ("Dziennik Gazeta Prawna") és "Lengyelország útjai elválnak Amerikától" ("Rzeczpospolita") – ez csak két írás címe a sok közül, amelyek az Országos Műsorszolgáltatási Tanácsról szóló törvény módosítása körüli vitákról szólnak, és amelyek lázban tartják a lengyel médiát és... az amerikai diplomácia képviselőit. A vita a műsorszolgáltatási törvény múlt héten javasolt módosításait érinti, amelyek célja – a törvényjavaslat indoklása szerint – annak megakadályozása, hogy "az Európai Unión kívüli szervezetek, beleértve a nemzetbiztonságra jelentős veszélyt jelentő országok szervezeteit is, átvegyék a televíziós műsorszolgáltatók feletti ellenőrzést". Az új szabályok szerint "rádió- és televízió műsorok terjesztésére vonatkozó engedélyt olyan külföldi személynek lehet adni, akinek a székhelye vagy állandó lakóhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, feltéve, hogy ez a külföldi személy nem függ olyan külföldi személytől, akinek a székhelye vagy állandó lakóhelye az Európai Gazdasági Térség valamely olyan államban van, amely nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek". Viták övezik a TVN24 csatorna helyzetét, amely jelenleg az engedélye megújítására pályázik. "Jelenleg a tulajdonosa egy hollandiai cég, amely viszont az amerikai Discovery vállalathoz tartozik. Eddig ez egy európai műsorszolgáltató volt. A módosítás után már nem az lesz. A projekt hat hónapot ad a tőkeszerkezet kiigazítására". – magyarázzák a "DGP" újságírói. A "Rzeczpospolita" azonban rámutat, hogy bár a változásokkal elégedetlen amerikai hatóságok "a TVN felszámolása esetén nem vezetnek be szankciókat" és "nem vonják ki csapataikat", "úgy gondolják, hogy hazánk nem ugyanazokat az értékeket osztja, mint Amerika". Eközben, ahogy az "Rz" újságírója rámutat, "a lengyel vezetés köreiben a jelenlegi ügyvivő, Bix Aliu egyre nagyobb ingerültséget vált ki, mert gyakran avatkozik be olyan ügyekbe, amelyeket – mint az LMBT közösség jogai vagy a holokauszt áldozatai vagyonának visszaszolgáltatása – a Jog és Igazságosság belügynek tekint".
Növekszik az illegális bevándorlás Fehéroroszországból
A "DGP" újságírói beszámolnak a fehérorosz-lengyel határon jelentkező problémákról is, ahol egyre több az illegális határátlépés. "A múlt héten a fehérorosz határon a határőrség csaknem 100 illegális bevándorlót állított meg". – írja Maciej Miłosz és Michał Potocki. Mint a lap tovább elemzi, csak július eleje óta három olyan incidens történt, amelyek során a határőrség 90 illegális bevándorlót tartóztatott fel. Összehasonlításképp: az egész első félév alatt ezen a határszakaszon nem sokkal több, 148 embert tartóztattak fel. "Az illegális határátlépések megnövekedett száma a fehérorosz hatóságok intézkedéseinek eredménye, akik bosszúból az uniós szankciók miatt segítenek megszervezni az Irakból érkező csempészcsatornákat" – olvashatjuk. A média arról is beszámol, hogy a múlt héten Litvániában szükségállapotot hirdettek, éppen a Fehéroroszországból érkező illegális migránsok növekvő beáramlása miatt. A vilniusi hatóságok azt is jelzik, hogy az illegális határátlépések ilyen mértékű növekedése olyan szervezett akciók eredménye, amelyekben a fehérorosz hatóságok is részt vesznek. Emlékeztetni kell arra, hogy június 25-én lépett hatályba az Európai Unió újabb szankciócsomagja Fehéroroszország ellen, amely a minszki rezsim által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekkel függ össze. "A korábbi korlátozásokkal ellentétben, beleértve a június 21-i korlátozásokat is, amelyek a Lukasenkót támogató természetes és jogi személyekre vonatkoztak, ezúttal a korlátozásokat bizonyos gazdasági ágazatokra és a kiválasztott árucsoportok kereskedelmére vetették ki" – közli a Keleti Tanulmányok Intézete.
"Az újjászületett Harmadik Köztársaság dobogó szíve"
Július 7-én Andrzej Duda elnök átadta Elżbieta Witeknek, a Szejm elnökének a varsói Szász-palota, a Brühl-palota és a Królewska utcai bérházak helyreállítását célzó beruházások előkészítéséről és végrehajtásáról szóló törvénytervezetet. Mint az Elnöki Hivatal emlékeztet, 2018-ban (Lengyelország függetlensége visszanyerésének 100. évfordulóján) az elnök aláírta a varsói Szász-palota visszaszolgáltatásáról szóló nyilatkozatot, és ezzel kezdeményezte a palota újjáépítését.
A Szász-palota (Pałac Saski) a háború előtti Varsó és a második Lengyel Köztársaság egyik szimbóluma. A palota előtt tartották a legfontosabb ünnepségeket és eseményeket, amelyek tömegeket gyűjtöttek össze, különösen a Lengyelország függetlenségének visszaszerzésével kapcsolatos évfordulókon. A második világháború előtt a Szász-palota a lengyel hadsereg vezérkarának székhelye volt – emlékeztet a KP. Az épületet a háború alatt a német csapatok lerombolták.
– A Varsó elpusztítására irányuló német tervek között szerepelt ezeknek a Lengyelország erejéről és fennmaradásáról tanúskodó csodálatos épületeknek a felrobbantása" – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök a törvényjavaslat benyújtását kommentálva. –Legyen ez egy pártokon átívelő és országos mű, amely egyesít bennünket. A Szász-palotának esélye van arra, hogy az újjászülető Harmadik Lengyel Köztársaság lüktető szívévé váljon. Számomra ezek az épületek többet jelentenek egyszerű építményeknél és szerkezeteknél – ezek a lengyel lélek történetét mesélik el" – hangsúlyozta a kormányfő.