Nem csillapodnak az indulatok a lengyel alkotmánybíróság döntése miatt, amely a múlt héten elismerte a nemzeti jog elsőbbségét az uniós joggal szemben.
Az Alkotmánybíróság ítélete körüli érzelmek
Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenesek azok az európai rendeletek, amelyekben az uniós szervek a Lengyelország által átruházott hatáskörökön túl járnak el. "Az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint az Európai Unióról szóló szerződésnek az EUB által túl tágan értelmezett egyes rendelkezései összeegyeztethetetlenek a lengyel alaptörvénnyel" – számol be a címlapon a Dziennik Gazeta Prawna. – Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az uniós rendeletek nem áshatják alá a lengyel jogrendszerben mindig is kötelező alkotmányos elveket, amelyeket egyesek a jelenlegi helyzetben fel akarnak adni" – nyilatkozta Małgorzata Manowska, a Legfelsőbb Bíróság első elnöke a napilapnak.
Bár a lengyel bíróság ítélete nem különbözik más európai országok (köztük Németország, a Cseh Köztársaság és Franciaország) azonos intézményeinek döntéseitől, a lengyel bíróság döntése mégis felbőszítette az európai elitet és a lengyel ellenzéket. – Utasítottam a Bizottság munkatársait, hogy végezzenek alapos és gyors elemzést. Ennek alapján döntünk majd a további lépésekről – idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a Rzeczpospolita. "Szóvivője nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az Alkotmánybíróság ítélete mit jelent a Nemzeti Újjáépítési Terv jövőjére nézve". – olvasható a továbbiakban.. "Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter és Heiko Maas, a német diplomácia vezetője közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát. Több prominens képviselő is bírálatának adott hangot, és az úgynevezett feltételességi mechanizmus gyors aktiválását, azaz az alapok folyósításának felfüggesztését követelték >>Lengyelország számára<< - írja a Rzeczpospolita. A "DGP" által idézett szakértők szerint azonban az, hogy Lengyelország nem tartja be az uniós jogszabályokat, további pénzügyi szankciókat vonhat maga után Varsó számára.
Bartek Godusławski azzal is érvel a napilap hasábjain, hogy "minél tovább tart a vita Brüsszellel, annál jobban fog szenvedni a lengyel valuta". "A befektetők nemcsak azt nézik, hogy a gazdaság hogyan teljesít, stabil-e az államháztartás helyzete, és mi lesz a kamatlábakkal. A piacok számára a politika is számít. Ma, ami aggodalomra adhat okot, az különösen a Varsó-Brüsszel vonalon tapasztalható feszültségek miatt van" – magyarázza az újságíró.
A Csehországban bekövetkezett változások és a Turów-ügy
Sajtóértesülések szerint a helyzetet nem könnyíti meg a Lengyelország és Csehország között zajló vita sem, amelynek idején Prágában valószínűleg miniszterelnök-váltás várható. A múlt heti választások után valószínűleg nem Andrej Babiš, hanem a jobbközép ellenzék alkotja majd a következő cseh kormányt, és vezetője, a konzervatív Petr Fiala lesz a miniszterelnök – írja a DGP. – Nem forradalom lesz, hanem korrekció és új lendület a politikában – mondja a lapnak Pavel Havlícek, a Külügyi Szövetség munkatársa. "Több súrlódás várható a környezetvédelmi kérdésekben" – teszi hozzá. Ebben az összefüggésben felmerül a Turow körüli vitához való hozzáállás kérdése. Beszélgetéseink alapján úgy tűnik, hogy a leendő kormány hasonló elvárásokat fog támasztani, mint a Babiš-kabinet" - olvashatjuk a továbbiakban.
Ugyanakkor – amint arra a Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének szakértői rámutatnak – bár a turówi bánya szénkitermelése körüli vita jelentősége marginális szerepet játszott a kampányban, a konfliktus elhúzódása negatívan befolyásolhatja a Lengyelország és Csehország közötti kapcsolatokat, többek között a Visegrádi Csoport fórumán.
Válság Lengyelország keleti határán
A médiában folyamatosan sok anyag jelent meg a lengyel keleti határon kialakult helyzetről, ahol a határőrség naponta több száz, az Európai Unióba történő illegális belépési kísérletet hiúsít meg– Ha továbbra is keményen védjük a határt és ellenállunk a migránsok hullámainak, és élvezzük az EU támogatását, meg fogjuk védeni magunkat. Ehhez elszántságra van szükség, nem pedig arra, hogy meghajoljunk az erkölcsi zsarolás előtt. Ha sikerrel járunk, Lukasenko el fog bátortalanodni, mert megbotlik a saját lábában. Annyi ezer embert hozott be, hogy nem tudja őket ellátni – kommentálja a határon történteket Witold Waszczykowski, a Külügyminisztérium volt vezetője a Sieci hetilapnak adott interjúban. – Amikor kiderül, hogy ez az útvonal az emberek átvitelére valóban le van zárva, a diktátor el fogja ezt engedi. A siker feltétele a társadalmunk együttműködése, és Lukasenka a repedésre játszik. Az ellenzék mindent megtesz azért, hogy megroppantson minket, saját országa érdekei ellen játszik. Számomra ez hihetetlen – teszi hozzá a PiS EP épviselője.
A Do Rzeczy hetilapban Maciej Pieczyński ugyanakkor leírja a rendkívüli állapot alatt álló övezet lakóinak helyzetét, ahol szinte naponta jelennek meg illegális bevándorlók. "A Közel-Keletről és Afrikából érkezők kerítéseket rombolnak le, erdőket szemetelnek tele, házakba törnek be, néha udvariasan kérnek segítséget, néha agresszívan követelik azt" – számol be az újságíró. – Szó szerint egy darab az én kerítésemből már határ-kerítés, és utána már Fehéroroszország. Szinte minden éjjel átmennek rajta a migránsok. Reggel megnézem, és egy lyuk van a hálóban! Ollóval vágják ki, amit szerintem Lukasenkától vesznek, és átmennek! Később meg kell javítanom, ez sok pénzbe kerül" – magyarázza Wiktor Kendyś, Górny Gród község vezetője a hetilapnak adott interjújában. Az újságíró beszámol olyan lakosok történeteiről is, akik félnek a bevándorlóktól, és panaszkodnak éjszakai látogatásaikra. – Napközben biztonságban érezzük magunkat, mindent messziről látszik. De esténként már nem olyan jó a helyzet. Körülöttünk minden csendes, ahogyan az nálunk szokás, és egyszer csak ugatni kezd egy kutya. Valószínűleg azért, mert éppen arra járnak. Nincs sok katona a környéken, ezért mindig átoson egy csoport" – magyarázza az egyik határ menti falu polgármestere.