A lengyel média naponta több száz, a fehérorosz-lengyel határ illegális átlépésére és az Európai Unióba való belépésre irányuló kísérletről számol be.
Válság a határon és az ellenzék
A médiában és a közösségi médiában már hetek óta jelennek meg beszámolók Lengyelország keleti részén fekvő területekről, ahol a határőrség nap mint nap a határ illegális átlépésére irányuló kísérletekkel küzd. Csak vasárnap a határőrök 542 ilyen incidenst regisztráltak, és nemcsak illegális bevándorlókat, hanem embercsempészetben részt vevő személyeket is őrizetbe vettek.
Ahogy azonban Michał Potocki a Dziennik Gazeta Prawna oldalain rámutat, a közeljövőben a provokációt kezdeményező Fehéroroszországnak is gondot okozhat, hogy ilyen nagyszámú külföldi akar átjutni a zöld határon az Európai Unióba. "Megerősítést nyertek a lengyel hatóságok két héttel ezelőtt közölt információi arról, hogy Fehéroroszország korlátozta a migránsok áramlását, akiket később az Európai Unióval közös határok felé terelnek. Hét afrikai és ázsiai ország – amelyeknek a lakossága együttesen 700 millió fő – állampolgárai már nem szállhatnak fel a Minszkbe tartó járatokra, ha nem rendelkeznek érvényes fehérorosz vízummal. Valószínűleg a fehéroroszok logisztikai okokból nem tudnak több külföldivel megbirkózni" - számol be az újságíró. "Lukasenko és Putyin már tudja, hogy a Lengyelország és az Európai Unió elleni hibrid háborúra irányuló tervük nem vált be. Ezért taktikát váltanak és fokozzák tevékenységüket. A migránsok egyre nagyobb csoportjai támadják a határt. A lengyel kormány válasza erre az, hogy erős kerítést épít, és jelentősen megerősíti a hadsereget az ország keleti részén lévő érzékeny területeken". – olvashatjuk a Sieci hetilapban.
A lengyel hatóságok tevékenységét bírálják a lengyel ellenzék politikusai, ami – ahogyan azt Jarosław Kaczyński, a kormánypárt elnöke a Sieci-nek adott interjúban megjegyzi – csak a kormánnyal szembeni konfrontatív hozzáállásról tanúskodik. – Szerencsére nem beszélhetünk az egész ellenzékről, mert például a Lengyel Néppárt támogatta a kerítés megépítését, ami némi reflexióra utal. A többiek pedig, nos – ők totális ellenzéknek nevezték magukat, és így is viselkednek – magyarázza a politikus az újságban. – Nem ismerik el a demokratikus játék normális szabályait, nem osztják azt a nézetet, hogy a választók döntik el, ki kormányozzon. Valójában a demokrácia fölé helyezik magukat, és ha nem ők vannak hatalmon, habozás nélkül háborút indítanak az állam ellen, minden gátlás nélkül. Lengyelországban, amely még európai mércével mérve is meglehetősen puha állam, ez sajnos lehetséges. Sok nyugati országban elég gyorsan drágán megfizetnének érte" – teszi hozzá Kaczyński.
Nehéz kapcsolatok az Unióval
A Jog és Igazságosság elnöke a Sieci című lapnak adott interjúban a Varsó és Brüsszel közötti vitára is utal. – Nem engedünk semmilyen zsarolásnak. Keményen harcolunk, nem engedünk az állam és a lengyelek számára alapvető fontosságú ügyekben. Bár persze tudjuk, hogy a politika többek között a nehéz helyzetekből való kikerülés képességéből áll, és az ehhez vezető út nem mindig könnyű – magyarázza a politikus. – A céljaink változatlanok, de más módszereket választunk. Megvédjük a lengyel szuverenitást, megvédjük a lengyel jogokat az Európai Unióban, mert ezeket most durván, törvénytelenül és a szerződéseket megsértve megkérdőjelezik – tette hozzá Kaczyński, aki a hetilap hasábjain arról is biztosít, hogy az ellenzéknek a Polexitre vonatkozó fenyegetései "teljes képtelenségek". – Akár azt is hirdethetik, hogy Lengyelországot valamelyik szomszédjához akarom csatolni, ilyen ostobaságokkal fenyegethetik a lengyeleket, és ilyen jelszavakkal szervezhetnek tüntetést" – magyarázza a Jog és Igazságosság vezetője.
Eközben a Rzeczpospolita újságírónője Brüsszelből azt írja: az EU nem fogja feloldani a lengyel nemzeti újjáépítési tervből származó pénzek zárolását, ha a kormány nem hajtja végre az EUB Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó döntését. "Angela Merkel szándékaival ellentétben, aki nem akar konfliktust az Európai Tanács számára utolsó ülésén, a csütörtökre és péntekre meghirdetett EU-csúcson szóba kerül a lengyelországi jogállamiság témája" – írja a napilap. "Tárgyalópartnereink nem látják a Nemzeti Helyreállítási Tervből származó pénzek – kezdetben 4,7 milliárd euró – felszabadításának lehetőségét. Ehhez Lengyelországnak először végre kell hajtania az Európai Unió Bíróságának a Legfelső Bíróság Fegyelmi Kamarája felszámolásáról szóló ítéleteit." – írja Anna Słojewska jelenti.
Jarosław Kaczyński az elmúlt napokban "az igazságszolgáltatás alapos átalakításáról" beszélt, és többek között megerősítette a vitatott kamara felszámolásának tervét. A héten megtudjuk, hogy a lengyel kormány bejelentései és döntései hogyan befolyásolják Varsó és Brüsszel kapcsolatát. Mint a DGP rámutat, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a következő napokban találkozik David Sassolival, az Európai Parlament elnökével, beszédet mond Strasbourgban az EP-ben, a hét végén pedig az Európai Tanács brüsszeli ülésén találkozik a 26 uniós tagállam vezetőivel.
Varsó a világ zongoraművészetének fővárosa
A varsói XVIII. Chopin-versenyről számos médiabeszámoló lát napvilágot. Az október elejétől tartó verseny Lengyelország legfontosabb és a világ egyik legfontosabb zenei eseménye. Mint a szervezők kifejtik, a rendezvény nemcsak Fryderyk Chopin zenéjének népszerűsítésére nyújt lehetőséget, hanem mindenekelőtt új zongorista tehetségek felfedezésére. A héten kezdődő döntőben tizenkét versenyző (köztük két lengyel - Jakub Kuszlik és Kamil Pocholec) vesz részt, akiket a Nemzeti Filharmonikusok támogatnak. "A verseny szabályzata szerint legfeljebb tíz zongorista juthat be a döntőbe, ezért az internetezők között vita lángolt fel, amely alapján ezt a rendelkezést megváltoztatták. Az információ közlésekor még nem volt hivatalos bejelentés. A szabályzatban azonban van egy bekezdés, amely a versenyigazgatónak jogot ad arra, hogy "a zsűri hatáskörén kívül eső" kérdésekben döntsön, és a döntősök számának növelésére irányuló törekvés ilyennek tekinthető" – számol be az Rz. "A tizenkettő kiválasztása kivételes helyzetet tükröz: az idei versenyre nagyon sok számú kiváló zongorista jelentkezett" – tette hozzá Jacek Marczyński. A nyertes nevét szeptember 20-án, szerdán fogjuk megtudni.