– Amióta 2015 után szuverenitást szereztünk – méghozzá saját erőforrásainkon alapuló szuverenitást – azok támadnak minket, akik nem szeretik az egyéni Lengyelországot – magyarázza Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes a Do Rzeczy című hetilap új számában, utalva a varsói-brüsszeli vita következő fejezetére, amelyről az újságok és honlapok írnak. Mivel foglalkozik még a héten a lengyel média?
Még keményebb kurzus az EUB követeléseivel szemben"
"Éppen most járt le a határidő elküldeni a választ Brüsszelnek, amely felszólította kormányunkat, hogy tegyen eleget az EUB ítéletének. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha a bírák fegyelmi rendszerét a lehető leghamarabb megszüntetnénk. – Természetesen időben elküldjük a válaszunkat. Megismételjük nyilatkozatunkat, miszerint a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamaráját megszüntetjük, de további részletekkel fogunk szolgálni. Jelezni fogjuk pl., hogy mi fog létrejönni a helyén – tájékoztat egy kormányzati forrás" – olvashatjuk a Dziennik Gazeta Prawna oldalain.
Ugyanakkor a napilap beszélgetőpartnerei arról számolnak be, hogy "a válasz nem annyira részletesebb, hanem inkább élesebb lesz, mint amit augusztusban adtunk a Bizottságnak". "Különösen azért, mert ezúttal az Igazságügyi Minisztérium felelős az előkészítéséért. Vezetője, Zbigniew Ziobro a Brüsszellel szembeni kemény vonal híve". – magyarázzák a DGP újságírói.
Eközben a Rzeczpospolita oldalain Marek Suski, a Jog és Igazság képviselője biztosít róla, hogy a varsói hatóságok nem fognak arra kényszerülni, hogy kifizessék a "törvénytelenül" kiszabott bírságokat. – Ezek a bírságok törvénytelenek, ezért nem kell kifizetnünk őket. Sok más ország sem fizet bírságot, annak ellenére, hogy kiszabták azokat. Az EUB azon ítéletei, amelyek túlmutatnak az EU egyesítési szerződésein, nem köteleznek minket. Ez az egész ítélet túllép az EUB hatáskörén. Ráadásul az EU-ban eddig az volt az alapelv, hogy ha bejelentik a változtatást, és a folyamat már a megvalósulás időszakában van, akkor nem tesznek kényszerítő intézkedéseket. Arról van szó, hogy más normákat alkalmaznak Lengyelországra és másokat más országokra" – hangsúlyozza a kormánypárti politikus. Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes, kulturális és nemzeti örökség miniszter a Do Rzeczy című lapnak adott interjúban kifejtette, hogy a "feszültségek", amelyekkel Lengyelország többek között az Európai Unió struktúráiban szembesül, a szubjektivitásért folytatott küzdelem eredménye. – Emlékeztetni kell arra, hogy a Harmadik Lengyel Köztársaság terve arra irányult, hogy alárendeljen minket az erősebbeknek; nem voltunk egyenjogú, egyenrangú partnerek benne. "Függő" partnerek lettünk volna" – hangsúlyozza a politikus. A hetilap hasábjain a miniszterelnök-helyettes azt is megállapítja, hogy Lengyelország helyzetét a nemzetközi színtéren nem javítja az ellenzék "antidemokratikus jellegű" fellépése. – Ez egyébként egy szélesebb körű probléma, amely a lengyelországi ellenzék antidemokratikus jellegéből fakad – ha valaki a demokratikusan megválasztott hatalommal szemben totális ellenzékként határozza meg magát, akkor kívül helyezi magát a demokratikus közösségen. Ha valaki teljesen lenyomja a gyűlölet gázpedálját, és ezt tudatosan és szisztematikusan teszi sok éven keresztül, akkor ez a gyűlölet, ez a hegemónia politikai programmá válik, ez azt jelenti, hogy nem akar demokratikus módszerekkel cselekedni. Ez a hozzáállás annak az eredménye, hogy az ellenzéki körök megvetik a társadalom azon részét, amely "nem nő fel" a neoliberális Lengyelországról alkotott elképzelésükhöz – magyarázza Gliński.
Veszélyes helyzet a fehérorosz határon
Az újságok és a weboldalak is szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet Lengyelország és az Európai Unió keleti határán. Hétfő reggel óta ugyanis a közösségi médiában olyan videók jelentek meg, amelyeken több száz migráns látható hátizsákokkal és hálózsákokkal, amint (a határ fehérorosz oldalán) a lengyelországi Kuźnica Białostocka-Bruzgi határátkelő felé haladnak az úton. A helyzet súlyosbodása miatt hétfőre válságstáb ülést tűztek ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes és Mariusz Blaszczak, a védelmi minisztérium vezetője részvételével.
– "Normális" időkben évente 300-400 határátlépési kísérlet történt Lengyelország Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával közös határain. Idén júliusig ez többé-kevésbé ezeken a számokon belül maradt, de nyáron megindult a roham, és több mint 30 000 illegális határátlépési kísérletet regisztráltunk – augusztusban 3500-at, szeptemberben 7600-at, októberben pedig több mint 17 000-et – magyarázza Tomasz Praga határőr vezérőrnagy, a határőrség főparancsnoka a Sieci hetilapnak adott interjújában. Arra a néhány nappal ezelőtti kérdésre, hogy hány migráns vár még arra, hogy Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba juthasson, a lap beszélgetőpartnere azt mondta: "Szolgálataink szerint 15 000 és 20 000 között, de ne feledjük, hogy ezek a légi járatok folytatódnak, továbbiak érkeznek. Itt hangsúlyozni kell, hogy precedensértékű helyzettel állunk szemben. Ez az első alkalom a világon, hogy olyan csempészútvonalat nyitottak meg, amely ilyen nagymértékben használja a légitársaságokat." Hogyan birkóznak meg a lengyel szolgálatok a migránsok beáramlásával? A Do Rzeczy című hetilap emlékeztet arra, hogy Andrzej Duda elnök november első napjaiban különleges törvényt írt alá az államhatár védelmének kiépítéséről.
"Ez lehetővé teszi a fehérorosz határon a védőkerítés gyors kiépítését. A több mint 5 méter magas állandó határzár építése, amely a határ mintegy 200 kilométeres szakaszát hivatott biztosítani, várhatóan a következő hetekben kezdődik meg, és Piotr Müller kormányszóvivő szerint több hónapig fog tartani." – olvashatjuk. Mint Jacek Przybylski beszámol róla, "hasonló, az illegális bevándorlók inváziója elleni védelmet szolgáló építményeket korábban többek között magyarok, görögök, spanyolok, bolgárok, észtek, litvánok, lettek és szlovének emeltek a határaik mentén".
A függetlenség visszanyerésének 103. évfordulója
November első felére esik a november 11-én ünnepelt Függetlenség Napja is, amely a lengyel naptár egyik legfontosabb ünnepe. 1918. november 11-én, 123 év után Lengyelország ledobta a rabság láncait. A harcok és az államiság újjáépítésének folyamatában vitathatatlan szerepet játszott – a diplomáciai tevékenység mellett – Józef Piłsudski fegyveres fellépése, akinek mindhárom felosztóval szembeni rendíthetetlen magatartása bizalmat és tiszteletet szerzett mind a társadalomban, min pedig a politikai körökben. Ezért döntött úgy a Németország és Ausztria-Magyarország által létrehozott régensi tanács, hogy ezen a napon átadja Piłsudskinak a neki alárendelt lengyel hadsereg fennhatóságát és főparancsnokságát" – emlékeztet a Nemzeti Emlékezet Intézete. Idén a nemzeti ünnepségek részeként Andrzej Duda elnök részt vesz a hazáért mondott misén és az Ismeretlen katona sírja előtti ünnepségen. Tábornoki kinevezéseket is átadnak. Varsóban a nacionalista körök által szervezett tizenkettedik Függetlenségi Menetre is sor kerül.