A visegrádi országok politikusai, üzletemberei és újságírói hasonlóan gondolkodnak a régió legfontosabb nemzetközi kapcsolatairól, és elsősorban a kooperáció pragmatikus hasznát hangsúlyozzák – derül ki a cseh Association for International Affairs (AMO) soros felméréséből, amelyben azért akadnak meglepetések is.
A visegrádiak külpolitikájának trendjei címmel 2015 óta kétévenként felmérést készít a cseh Association for International Affairs (AMO) külügyi kutatóintézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung, amelyben azt firtatják, hogy a négy visegrádi országban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) kitapintható-e egyfajta közös identitás a külügyekkel kapcsolatban. Az idei felmérés mintegy 500 résztvevője között az üzleti és a politikai élet, a média és civil szervezetek tagjai, valamint politikai elemzők képviseltették magukat.
A válaszok értelmében a V4-országok kedvelik ugyan egymást, de ez nem élvez kizárólagosságot. A kölcsönös viszonyt többnyire jónak, illetve nagyon jónak minősítik. Ez alól egyedüli kivételt a cseh-lengyel viszony képez, amelyet a lengyel válaszadók semlegesnek értékelnek. A résztvevők ugyanakkor gyakran a V4-en kívüli országokat neveznek meg legszorosabb szövetségesként - a csehek például inkább Németországot és Ausztriát, mintsem Magyarországot, a magyarok gyakran inkább Szlovéniát Csehország és Szlovákia helyett, a lengyelek pedig inkább Németországot, mint Szlovákiát.
A kutatás kiemelésre méltó eredménye a legkevésbé sem meglepő: mind a négy országban különös jelentőséget tulajdonítanak a megkérdezettek országuk és Németország viszonyának. Nem meglepetés, hogy a megkérdezettek átlag 91 százaléka a kétoldalú kapcsolatokban Németországot tartja országa legfontosabb partnerének, ám az már furcsa, hogy szoros szövetségesként csak 39 százalékuk említette a nagy nyugati szomszédot. A válaszadókat megkérték, hogy egy ötös skálán, amelyen a legjobb osztályzat az 1-es, értékeljék országuk és Németország viszonyát. A lengyelek esetén jött ki a legalacsonyabb érték 3,3-mal, míg a csehek és a szlovákok 1,6-ra, illetve 1,5-re értékelték e kapcsolatot. Az átlag 2,2 lett, ami kicsit rosszabb a 2019-es felmérés számánál, de jobb a 2017-esénél.
Franciaország megítélésében már jelentős különbségek vannak a V4-en belül, így a 37 százalékos átlag, amekkora arányban a megkérdezettek fontos partnernek tartják ezt az országot, nem sokat mond. A lengyeleknél ugyanis 61 százalék ez az arány, míg a szlovákoknál csak 41, a cseheknél 27, a magyaroknál 16 százalék. Egységesek a négy ország válaszadói abban, hogy nem tekintik országuk fontos partnerének Franciaországot (átlag csak négy százalékuk gondolja ennek ellenkezőjét).
A V4 szerepét összességében továbbra is fontosnak tartják az EU-bővítés és az unió keleti szomszédaival való kapcsolatépítés szempontjából. A felmérés szerint mind a négy ország szakértői üdvözölnék, ha a V4 többet tenne ezen a téren. Mind a négy ország válaszadói támogatják azoknak a nyugat-balkáni tagjelölteknek a felvételét, amelyek a legközelebb állnak a belépéshez, de a magyaroknak különösen fontos ez a kérdés. A lengyeleket érthetően inkább a keleti szomszédsági kapcsolat hozza lázba.
Érezhető az eltérés a magyarok és a másik három ország válaszadói között az Oroszország elleni nyugati szankciók megítélésében, ahol a magyarok között volt a legtöbb elutasító szavazat. Szinte meglepő, hogy ennek ellenére a magyar válaszadók többsége, több mint fele támogatja a korlátozásokat.
A kutatás vezetője Babiš távozó cseh kormányfőt idézte, aki a legutóbbi budapesti csúcstalálkozó előtt arról beszélt: nem érti a V4-gyel kapcsolatos bírálatokat, hiszen ez a tömb jelentős szerepet játszott az illegális migráció elleni küzdelemben. A visegrádi országok egyben a legnagyobb export-import partnerek, nem beszélve a történelmi kapcsolódásokról. Szégyen lenne, ha ez a blokk feloszlana - tette hozzá a cseh kormányfő, és reményének adott hangot, hogy ennek az együttműködésnek a fontosságát hivatali utóda is fel fogja ismerni.
Kiderült viszont a felmérésből, hogy a magyarok azok, akik a négyesből a leglelkesebben elkötelezettek a visegrádi együttműködés iránt. A felmérés tanúsága szerint a magyar válaszadók hatvanhárom százalékban egyetértettek azzal, hogy a V4-országoknak kell jelenteniük egymás számára az első számú partnereket a koalícióalakítás során, amikor valamilyen Európa-politikai érdeket kell érvényesíteni. Ezzel ellentétben ezt a cseheknek most már csak 35 százaléka gondolja így, holott 2017-ben még 53 százalék volt ezen a véleményen. A lengyeleknél ez a mérőszám a 2017-es felmérés óta 54-ről 47 százalékra csökkent, a szlovákoknál pedig 69 százalékról 50 százalékra.
Ezen túlmenően a négy ország szakértői közül egyedül a magyaroknál van többségben az az álláspont, hogy a V4 összehangolt, befolyásos és építő szerepet tölt be az Európai Unióban. Eközben a cseh válaszadók 52 százaléka szerint a visegrádi négyek szétziláló tényezőnek számítanak az EU-n belül.
Ezen túlmenően a négy ország szakértői közül egyedül a magyaroknál van többségben az az álláspont, hogy a V4 összehangolt, befolyásos és építő szerepet tölt be az Európai Unióban. Eközben a cseh válaszadók 52 százaléka szerint a visegrádi négyek szétziláló tényezőnek számítanak az EU-n belül.
A felmérést ez év júniusa és augusztusa között végezték, és a kérdőívet a négy ország összesen 489 szakértője töltötte ki. Köztük 39 százalékkal képviseltették magukat köztisztviselők, 29 százalékkal kutatók és elemzők, 10 százalékkal politikusok, nyolc százalékkal újságírók és négy százalékkal üzletemberek.
https://www.amo.cz/en/trends-of-visegrad-european-policy/trends-of-visegrad-european-policy-966/
Forrás: index.hu