A fehérorosz határon kialakult bizonytalan helyzet továbbra is az első számú téma a lengyel médiában.

A válság új szakasza

"Kevesebb, de még mindig sok az illegális határátlépési kísérlet. Bejelentették, hogy katonákat küldenek  Észtországból és az Egyesült Királyságból. Továbbá egy lengyel ultimátum, amely a Kuźnica vasúti átkelőhely bezárásával fenyeget, és az első repülőjárat, amely a migránsokat  szállított vissza  Fehéroroszországból Irakba.  Ezek az események   a határválság új szakaszba lépését mutatják."  – jelenti  a Dziennik Gazeta Prawna. Az elmúlt napokban némileg csökkent a keleti határon keresztül Lengyelországba történő illegális bejutási kísérletek száma, ráadásul – mint a DGP írja  – az Európai Unió megkövetelte  a Fehéroroszországba irányuló járatok korlátozását olyan országok esetében, mint Irak és Libanon"; "a lengyel fél aktívan tárgyalt erről a kérdésről Törökországgal". Ugyanakkor, mint a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzésében olvashatjuk, nem áll le a Fehéroroszországon átvezető útvonalon az embercsempész tevékenység. "Ez professzionális, és arab turisztikai ügynökségeken keresztül történik, amelyek a fehéroroszországi könnyítéseknek köszönhetően megszervezik a vízumot, a repülőjegyet, a szállodai elhelyezést és  az egyik uniós országgal közös határ közelébe történő szállítást biztosítanak  (6 és 12 ezer dollár közötti díjért)." –  írja  Sara Nowacka  a Intézet jelentésében.

Reakció a határon történt eseményekre

– A határon kialakult helyzetet aligha lehet háborúnak nevezni. Úgy tűnik, hogy Lukasenko akcióinak célja az, hogy arra kényszerítse a Nyugatot, hogy elismerje őt elnökként. A cél Lengyelország destabilizálása is, és ebben Oroszország talán jobban érdekelt, mint Fehéroroszország  – kommentálta a legutóbbi eseményeket  a Rzeczpospolita napilapnak Maciej Radziwiłł, a Három Kürt Alapítvány elnöke. Hogyan reagálnak a lengyel hatóságok erre a helyzetre? "Mateusz Morawiecki még vasárnap hajnalban elrepült Varsóból, hogy még aznap felkeresse mindhárom balti állam fővárosát. Ezen a héten folytatódik a diplomáciai kampány: a miniszterelnök több uniós országba repül "– írja a Rzeszpospolita. A lengyel kormányfővel folytatott megbeszéléseik során Litvánia, Lettország és Észtország miniszterelnökei támogatásukról biztosították Varsó lépéseit. –  Észtország biztonsága Lengyelország, Litvánia és Lettország határainál kezdődik. Nagyon hálásak vagyunk Lengyelországnak, amiért megvédi ezeket a határokat – idézte a Miniszterelnöki Hivatal Kaja Kallas észt miniszterelnököt. Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök viszont azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország és Litvánia szorosan együttműködik az Európai Unió keleti határán elkövetett hibrid támadással kapcsolatos kérdésekben. – Ma Lengyelországra hárul a legnagyobb terhe ennek a hibrid támadásnak, amelyet az Európai Unió keleti határán hajtanak végre,  – mondta a litván kormányfő,  hangsúlyozva Lengyelországgal való szolidaritását. Közben Andrzej Duda elnök Frank-Walter Steinmeier német elnökkel tárgyalt a határon kialakult helyzetről.

A lengyel elnök a Sieci hetilapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a fehérorosz-lengyel határon kialakult válság "nem háború", hanem  zsákutcája  "nem Lengyelország és Fehéroroszország, de Fehéroroszország és az EU közötti kapcsolatoknak ". –  Ezt minden alkalommal hangsúlyoznunk kell, ez a fehérorosz rezsim támadása a közösségi határ egy olyan szakasza ellen, amelyet Lengyelország kezel, és amelynek védelméért a lengyel hatóságok felelősek. Lengyelország pedig tagállamként teljesíti kötelezettségeit. Ez a támadás ugyanúgy megvalósulhatott volna a litván határon, mint kezdetben történt, vagy a lett szakaszon – magyarázza Andrzej Duda.

Feszültség Ukrajna és Oroszország között

Eközben Maria Piechowska, a  Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzője a Dziennik Gazeta Prawna című lapnak adott interjújában rámutat, hogy "egyetlen fehéroroszországi döntés sem önálló döntés  – Moszkvában konzultálnak róluk, sőt, néha Moszkvában hozzák meg őket". A szakértő hangsúlyozza továbbá, hogy a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet közvetlenül kapcsolódik a Kijev és Moszkva között zajló eseményekhez. – Két forgatókönyvünk van:  az itt történtek  vagy arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet Ukrajnáról, vagy ellenkezőleg. Mindkettő célja Lengyelország és Ukrajna destabilizálása, az Európai Unió megosztása és a tágabb értelemben vett Nyugat reakciójának tesztelése – magyarázta Piechowska. "Az elmúlt hetekben Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív retorikája és fellépése tovább fokozódott, beleértve a határhoz közeli csapatmozgásokat, valamint az energetikai nyomást. Ez kérdéseket vet fel Moszkva szándékaival kapcsolatban." –  hívja fel a figyelmet  Marek Menkiszak a Keleti Tanulmányok Központja  honlapján közzétett elemzésében, rámutatva,  hogy Oroszország vagy a Moszkva és Kijev közötti konfliktus fegyveres eszkalációjára törekszik, vagy egy "kimerítő játékra" Ukrajnával szemben, többek között gazdasági és energetikai nyomásgyakorlással.

"Lengyelország csatlakozik az amerikai erőfeszítésekhez, hogy kemény nyugati frontot építsenek ki, amely visszatartja Putyint Ukrajna megtámadásától (...) A sietség azért tanácsos, mert – mint a >>New York Times<< feltárta – az amerikaiak figyelmeztették az európai szövetségeseket, hogy >> kevés lehetőség maradt<< egy közös amerikai, uniós és brit front kiépítésére, amely visszatartja Moszkvát Ukrajna megtámadásától. A múlt hét végén Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója Varsóba látogatott "– írja a Rzeczpospolita.

Új lengyel boldoggá avatott

A lengyel újságok arra is emlékeztetnek, hogy szombaton a katowicei székesegyházban tartották Jan Macha atya – a második világháborúban életét vesztett sziléziai lelkész – boldoggá avatási szertartását. "A huszonegy-két  éves Macha atya  nem sokkal a háború kitörése után szervezett maga köré egy csoportot, amely a legfontosabb időszakában több ezer emberen segített. 1941-ben a németek letartóztatták és halálra ítélték a lelkészt. 1942. december 2-ról 3-ára virradó éjjel lefejezték. Macha atyáról december 2-án emlékeznek meg az egyházban" – írja a Rzeczpospolita. Marianna Popiełuszko a következőket mondta az olyan emberekről, mint ő: >>Ha papnak ment, tudnia kellett, hogy mártír lehet belőle. <<Jan Macha atya, akit nemrég emeltek  oltárra, ezt nagyon is jól tudta. Négy órával a guillotine általi lefejezése előtt a következő levelet írta szüleinek: >>Tiszta lelkiismerettel halok meg, rövid életet éltem, de azt hiszem, elértem a célomat. Ne essetek kétségbe. <<28 éves volt". - Olvashatjuk a Sieci  hetilapban.