Honlapunkon igyekszünk beszámolni Lengyelország legjelentősebb, legszebb múzeumairól, most a Łódź városának történetét meghatározó textilipar fejlődését bemutató kiállítást mutatjuk be.
A Łódźban található Központi Textilmúzeum gyűjteményében és témájában is egyedülálló. A múzeum elsődleges profilja az łódźi textilgyártás története, de a kiállítás részét képezi egy skanzen jellegű rész is, ahol a város lakóinak életébe pillanthatunk be az elmúlt kétszáz évet áttekintve. Bár nem várostörténet bemutatása az elsődleges célja (Łódźnak van várostörténeti múzeumja is), de az érdeklődők számára nagyon jó áttekintő áttekintőt ad ebben a témában is.
A múzeum témájához híven egy gyárban létesült: ez a Biała Fabryka (magyarul Fehér Gyár), ami egy több épületből álló létesítmény. A múzeum ezzel nagyon autentikus lesz, viszont a látogatóknak kisebb nehézséget is jelent: az ajánlott haladási útvonal az épületek és termek között kissé kaotikus, egyes termeket nehéz megtalálni emiatt. A pénztárnál emiatt lengyel-angol nyelvű térképet is kap minden látogató.
A múzeum első fele a łódźi textilgyártás történetét mutatja be. Két épületben találhatóak meg ennek részei. Az egyik épületben a kézi gépek találhatóak, itt múzeumpedagógiai foglalkozás keretében lehetőség nyílik kipróbálni a gépket. A másik része a bojler szoba (ami egy egész épületet foglal el), ahol a látogató megismerkedhet a gőzhajtású gépekkel. Az első teremben rögtön egy hatalmas gőzgép található, ez termelte az energiát a fonó- és szövőgép számára. Ebben a teremben a látogatók egy filmet tekinthetnek meg a textilkészítésről. Ebben és a második szobában is a hangulatot a falra vetített filmek adják. A gőzgép mögött régi felvételen a munkások a szenet lapátolják, lehet hallani a fújtatók és a tűz hangját. A második szobában a fonógép található, mögé a működő fonógépet vetítették, valamint munkásnőket, ahogy a gépen dolgoznak. Itt is hanghatások egészítik ki az összképet, a gép csattog és kattog minden mozdulatnál, a háttérből a munkások csevegése hallatszik. A bojler szoba harmadik termében a szövőgép látható. A gépet szintén gőz működtette, a textil mintáját pedig az informatikából ismert lyukkártya rendszerrel tudták befolyásolni. A gépben félig kész textil található, ezzel is bemutatja, hogy pontosan miként készültek ezek az anyagot. A múzeumnak vannak fém lyukkártyái, ezeket a látogató kézbe is veheti a muzeológus segítségével.
A Biała Fabryka épülete mögött található a skanzen rész, ami a kulturális park nevet viseli. A látogató itt négy lakóházat tud bejárni és egy kézműves házat, megtekintheti a Bobola Szent András templomot, valamint a műemlék villamosállomást és egy nyári villát. Az összes épület eredeti és Lengyelország vagy Łódź különböző pontjairól származik (ez a térképen is fel van tüntetve), viszont a kiállításuk rekonstrukció és egy-egy család életét követi végig a város történelmével összhangban. Minden házban található egy szoba, ami Łódź adott korszakban való fejlődését mutatja be. A szobában az adott érából fényképek, képek és festmények találhatóak a falon, mellettük leírás. Egy vörös vonal mutatja a sorrendet és vezet végig a város rövid történelmén. Az 1940-es évektől ez kiegészül oral historyval, ami sajnos csak lengyel nyelven elérhető. Minden házhoz tartozik tájékoztató füzet (angol és lengyel nyelvű is), amiben az adott korszak összefoglalása és egy-egy kiemelt tárgy története található.
A négy ház közül az első Łódź korai történetébe vezet, a 19. századi életet mutatja be. A másodikban a két világháború közötti időszak a téma. A harmadik és negyedik ház az idősebb generációban nosztalgikus érzéseket kelthet, előbbi az 1940-es és 1950-es éveket mutatja be, az utóbbi pedig a ’60-, ’70- és ’80-as éveket. A házakban lévő szobákba be lehet menni, nincsenek vitrinbe zárva a tárgyak, semmi sincsen elkerítve. A háttérből korabeli rádióadások szólnak, amitől az ember úgy érzi, mintha tényleg az adott korban lenne: mintha a korábbi évtizedek emberei jelenleg is ott élnének, csak épp kiugrottak volna az udvarra. Az 1940-es, 1960-es évek konyhájában például a kenyér mellett még a morzsák is ott vannak, míg a ’70-es évek szobájában éppen karácsony van. A házakhoz tartozik egy-egy muzeológus is, akik közül sajnos nem mindenki tudott angolul, de akik igen, azok nagyon segítőkészek volt és sokat tudtak mesélni az adott korszakról.
Összefoglalásként: a múzeum nagyon széleskörűen mutatja be a témáját, igen nagy sikerrel. Minden háznak megvan a saját narratívája, története, amely nem csak egészében a város történetével, hanem a textilgyártással is szorosan összekapcsolódik. Így a kiállítás két nagy része logikusan összefonódik, kölcsönösen kiegészíti egymást. A textiltörténeti múzeum látványos kiállatásaival lenyűgözi a látogatót, helyszínválasztásával pedig autentikusabbá teszi a kiállást. A kulturális park szépsége a nosztalgiában rejlik: felfedezhetjük szüleink, nagyszüleink, sőt dédszüleink fiatalkorát (adott esetben sajátunkat is), a tárgyak ismerősek, a kiállításoknak pedig nincsen poros múzeum-érzete.
Cseh-Bognár Szabina
Centrane Muzeum Włókiennictwa w Łódz
Cím: 282 Piotrkowska St. 93 - 034 Łódź
Ingyenes: az állandó kiállítás szerdánként
Honlap: https://cmwl.pl/public/
Képek forrása: wikimedia.org