A feszült keleti helyzet és a gazdasági helyzet 2021 és 2022 fordulóján – ezek a témák uralják a médiát és a tudományos központok jelentéseit a végéhez közeledő év utolsó napjaiban.
Orosz "biztonsági garanciák"
December 21-én ülésezett az orosz védelmi minisztérium kollégiuma Vlagyimir Putyin elnök, a hadsereg főparancsnoka részvételével. Beszédeikben mind ő, mind Szergej Sojgu védelmi miniszter világossá tették, hogy a NATO – és elsősorban az Egyesült Államok – túllépte a Moszkva számára megengedhető kötelezettségvállalás határait a posztszovjet térségben, és azzal vádolták, hogy olyan helyzetet provokált, amelyre kénytelen lesz katonailag válaszolni – írja Andrzej Wilk a Keleti Tanulmányok Központja (OSW) számára. Az OSW elemzői emlékeztetnek arra, hogy néhány nappal korábban az orosz külügyminisztérium átadott az amerikai félnek két (Oroszország és az USA, illetve Oroszország és a NATO-tagállamok közötti) biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezetet.
"Oroszország ismét felszólította [...] a NATO-t, hogy adjon garanciákat a további terjeszkedés megállítására. Az Egyesült Államoknak viszont azt javasolta, hogy ne vezényeljen fegyveres erőket olyan régiókba, ahol ezt fenyegetésnek tekintheti. Különös hangsúlyt fektetett a következőkre: hadihajók és stratégiai bombázók kitiltása a nemzetközi tengeri és légtér ezen területeiről [...]; más államok területén telepített nukleáris fegyverek kivonása; ne telepítsenek szárazföldi indítású rövid és közepes hatótávolságú rakétákat saját területükön kívülre, illetve területük olyan területeire, ahonnan azok elérhetik a másik megállapodó fele " - sorolják a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzői.
Történetesen a Szovjetunió bukásának 30. évfordulóján [Vlagyimir Putyin - a szerk.] ultimátumot intéz a világ legerősebb katonai szövetségéhez, a NATO-hoz. Azt követeli, hogy a Nyugat ne csak a volt szovjet államokat ítélje Oroszországnak, hanem azt is, hogy a mi európai térségünket is vonja be az orosz befolyási övezetbe. És mi történik, ha a Kreml feltételeit elutasítják? – Ez attól függ, hogy milyen javaslatokat kapok katonai szakértőinktől" – mondta Putyin vasárnap egy kormányzati csatornán – olvashatjuk a Rzeczpospolita című lapban, ahol Ruszlan Soszin elemzi Moszkva javaslatait. Az orosz kormány jelenleg vizsgálja Jens Stoltenberg NATO-főtitkár javaslatát, hogy január 12-én tartsák meg a NATO-Oroszország Tanács ülését.
Ukrajna készen áll a háborúra
Az OSW elemzői szerint Kijev a Moszkva által tervezett esetleges katonai akcióra utaló jelekre reagál. "December 18-án Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára [...] Olekszij Danilov arról számolt be, hogy a Tanács október közepén jóváhagyta az Ukrajna védelmére vonatkozó, titkosított tervet arra az esetre, ha Oroszországgal teljes körű fegyveres konfliktus törne ki. A dokumentum kidolgozása két évig tartott – a dokumentum alapvető fontosságú lesz az ország védelmi rendszerének megszervezése szempontjából, amely valamennyi központi és helyi kormányzati szervet bevonja a fegyveres erők által végrehajtott intézkedésekbe" – olvassuk. A Központ elemzője, Piotr Żochowski szerint Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára "magasnak" nevezte az Oroszországból érkező agresszió veszélyét. "[ Daniłow - a szerk.] Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hírszerzési és légi felderítési adatok szerint jelenleg nem látható, hogy az orosz csapatok nagyszabású offenzívára készülnének. Leszögezte, hogy ez a helyzet bármikor megváltozhat, és támadás esetén hadiállapotot hirdetnek ki" – írja az OSW.
Gazdasági előrejelzések
A Rzeczpospolita és a Dziennik Gazeta Prawna ezzel szemben a lengyelországi gazdasági helyzetet elemzi 2021 és 2022 fordulóján. "A következő év a gazdaság számára a világjárvány okozta zavar után a normalitáshoz való visszatérés időszaka lett volna: először a gazdasági tevékenység összeomlása 2020-ban, majd spontán fellendülése 2021-ben. Ma már egyértelmű, hogy ez nem így lesz. [...] a közgazdászok elismerik, hogy 2022 bizonyos szempontból még kiszámíthatatlanabb" – olvashatjuk az Rzeczpospolitában. Az újságíró a kialakult helyzet okai között elsősorban az inflációval való küzdelmet említi. "A "Rz" kérdésére a közgazdászok többnyire azt jósolják, hogy a 2021-es 5,1 százalék után 2022-ben átlagosan 7,2 százalékot tesz ki, ami 2000 óta a legmagasabb érték". A "Dziennik Gazeta Prawna" ugyanakkor rámutat arra, hogy egyre szűkül a lengyelek azon csoportja, akik megengedhetik maguknak a jelenlegi lakásárakat. "Az ingatlanok már évek óta drágulnak, de 2021-ben a korábbiaknál is gyorsabb volt az emelkedés. Az Otodom [ingatlanhirdetési szolgáltatás – a szerk. megjegyzése] adatai szerint novemberben 9%-kal voltak drágábbak a lakások, mint egy évvel ezelőtt. A házak, amelyek a világjárvány idején váltak piaci slágerré, még magasabb árat értek el" – írja a DGP. Jarosław Krawczyk, az Otodom munkatársa a napilapnak adott interjújában rámutat, hogy "a növekvő kamatlábak a lakások és házak magas áraival együtt a hitelképes emberek számának csökkenését eredményezik. A rekord infláció pedig csökkenti a lengyelek vásárlóerejét".
A győztes Nagy-lengyelországi felkelés nemzeti ünnepe
December 27-én van a Nagy-lengyelországi felkelés kitörésének 103. évfordulója, amelyet idén először ünnepelnek a győztes Nagy-lengyelországi felkelés – a legnagyobb győztes lengyel függetlenségi felkelés – nemzeti ünnepeként. "Novemberben Andrzej Duda elnök aláírta a győztes Nagy-lengyelországi felkelés nemzeti ünnepe megalapításáról szóló törvényt." – írja a "Rzeczpospolita", beszámolva a napra tervezett ünnepségekről. "A Nagy-lengyelországi felkelés 1918. december 27-én tört ki Poznańban. Az offenzíva diplomáciai támogatást kapott Párizsban. 1919. február 16-án Trierben aláírták a Németországgal kötött szerződést, amely a Nagy-lengyelországi frontra is kiterjedt, és a Nagy-lengyelországi hadsereget szövetséges hadseregként ismerték el. 1919. június 28-án a versailles-i békeszerződés végül megerősítette, hogy Nagy-Lengyelország a Lengyel Köztársasághoz tartozik, de a Nagy-lengyelországi Frontot csak 1920 márciusában számolták fel véglegesen" – emlékeztet a Kulturális és Nemzeti Örökségvédelmi Minisztérium.