Az építőipar helyzete rendszerint egy erős gazdaság egészségének mutatója. Optimizmusra ad okot, hogy a régió országai figyelemre méltó ellenállást tanúsítanak a járvány negatív hatásaival szemben, és e szegmens számára rekordbővülést jósolnak az elemzők, mind Lengyelországban, mind Magyarországon.
Ebben persze kulcsfontosságúnak bizonyulnak a 2021-2027-es uniós költségvetésből és az Újjáépítési Alapból várható források, amelyek összesen 770 milliárd PLN-t tesznek ki, amelyek óriási hatással lesznek az építőipar helyzetére, és így a nemzetgazdaságra is. Azakértők ugyanakkor jelzik, hogy ezen a területen az esetleges késések komoly problémákat okozhatnak az egész építőipar számára. A koronavírus illetve az egymást követő uniós költségvetések között az uniós források beáramlását leállították, és az építési projektek finanszírozását is szüneteltették. Ezalatt nem sok minden történt, az építőanyag-piaci stagnálás általában az alacsony áraikat is eredményezett. Amikor azonban megindultak az uniós források, a cégek erős versenybe kezdtek, elsősorban az árviszonyok miatt: mielőtt elkezdődtek volna a nagy beruházások az építkezések és felhalmozódtak, az anyagok árai emelkedtek.
Jelek a lengyel gazdaság számára
Az állami beruházások élénkülésének mértéke szorosan összefügg majd az uniós források beáramlásával, amelyek esetleges csökkentése viszonylag rövid időn belül igen súlyos következményekkel járhat az építőipar és a kapcsolódó iparágak működésére nézve. Többek között az uniós forrásoknak köszönhető, hogy az önkormányzatok beruházásai visszatérhetnek a növekedési pályára, amelyet elősegítenek majd a várakozások szerint a Lengyel Megállapodás kompenzáló eszközei is. Az energetikai és hidrotechnikai beruházások még uniós forrásokra várnak.
A Deloitte és a lengyel Építőipari Anyaggyártók Munkaadói Szövetsége számításai szerint az építőanyag- és szolgáltató szektor összesen a GDP 20,3 százalékát teszi ki. és csaknem 2,6 millió munkahelyet biztosít. Ez azt jelenti, hogy Lengyelországban a munkaerőpiac 1/5-ét az építőiparhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó emberek teszik ki. Az állami költségvetés szempontjából is nagyon fontos az építőipar, amely 11-12 százalékot tesz ki. az államháztartási szektor éves bevételeiben.
Lengyelország 7,4 százalékot költött 2020-ban, míg az Európai Unió átlaga 5,86% volt. Az építőipar jelentős hányada a nemzeti GDP-ben főként Közép-Kelet-Európa országaiban volt jelen. 2020-ban Lengyelország a második helyet szerezte meg az EU-ban, közvetlenül Finnország mögött. Litvánia, Románia, Lettország, Szlovákia és Észtország is a rangsor első tízébe került. Ezeknek az országoknak kedvezett az uniós forrásból társfinanszírozott projektek megvalósítása és a növekvő lakásépítési igény.
Az építőipari piac kiváló mutatója a gazdaság állapotának. 2021-ben mérsékelt lassulást tapasztaltunk a beruházási helyzetben az állami szektorban. A magánszektor kiváló helyzetét viszont elsősorban a lakótelepi, ipari terület és a logisztikai beruházások céljára szolgáló ingatlanok köszönheti. Például tavaly januártól novemberig a lengyelek vásárolták meg a legtöbb ingatlant az elmúlt 20 évben, összesen több mint 208 ezret.
A magyar helyzet
Magyarországon 2022-ben 5-6 százalékkal bővülhet az építőipar. 2021-ben rekordszámú, mintegy 230 ezer munkahely jött létre az építőipraban, és közel negyedmillió új ház és lakás épült (2020-ban 221 978). Minden harmadik tranzakciót bérbeadásra vagy későbbi továbbértékesítésre szánt befektetésként zártak le. Ennek fő oka a megtakarítások infláció elleni védelme és a kedvezőtlen bankbetétek elleni védekezés volt.
Az építőipari cégek véleménye és a rendelésállomány alapján az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2022-ben is az ágazat növekedésére számít, ennek üteme várhatóan 5-6 százalékos lesz.
Úgy vélik, az idén is a lakásépítés és felújítás, valamint az ipari szektor részére készülő csarnoképületek és logisztikai létesítmények adják majd az építőipar teljesítményét. Eközben a mélyépítés (út, vasút és infrastruktúra építés) területén nem számítanak bővülésre - írja az MTI.
Ez utóbbit azzal magyarázzák, hogy Magyarországon országgyűlési választások lesznek tavasszal, ez az időszak pedig egy beruházási ciklus végét is jelenti. Ezért kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ami elsősorban az infrastrukturális beruházásokat érinti.
Ugyanakkor jelezték, hogy ez a magánszektornak jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás, és 2022 végére a kereslet-kínálat csaknem egyensúlyi helyzetbe kerülhet. Az ÉVOSZ adatai szerint nagyságrendileg 35 ezer lakás, új építésű ingatlan van kivitelezés alatt, ebből megközelítőleg 25 ezer készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva. A lakásépítés területén kiemelten fontos a Magyar Nemzeti Bank zöld otthonteremtési programja, amely a magasabb inflációs környezetben is kedvező kamatozású hitellel segíti a lakásépítést. Mindezek mellett pedig idén körülbelül 250 ezer lakást újíthatnak fel.
Az ÉVOSZ szerint az ágazat számára 2022-ben problémát jelent, hogy a járványhelyzet továbbra is lassítja és drágítja a kivitelezéseket, a képzett munkaerő hiánya és az alapanyagok áremelkedése szintén mérsékli az ágazat teljesítőképességét.
Jelezték: az építőanyagoknál 10 és 15 százalék közötti áremelkedés bontakozhat ki az első negyedév végére 2021 végéhez képest, ez duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5-9 százalék közötti árváltozásnak. Az első félévben még érezhető lesz az ellátási láncok akadozása, mivel nemcsak Európából, hanem a Távol-Keletről is jelentős mennyiségben érkeznek az országba import alapanyagok és építési termékek.
Kép forrása: PxHere