Néhány perccel ezelőtt a magyar Országgyűlés megválasztotta Magyarország hatodik köztársasági elnökének. Ez alkalomból idézzük fel az F Klub egy évvel ezelőtti adását, amely az akkor még családügyi miniszterként tevékenykedő politikussal készült:
Novák Katalin közel egy éve kapta meg a lengyel állam Parancsnoki Keresztjét, most pedig a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézetnek adott hosszabb interjút, a magyar családtámogatási politikáról és demográfiai helyzetről.
Miniszter asszony már az elején kiemelte az alkalom fontosságát, hiszen a jövőt nagymértékben meghatározza a tény, hogy lesznek-e gyerekek, ebből pedig egyenesen következik, hogy lesznek-e lengyelek és magyarok évszázadok múlva is. „A lengyelek és magyarok Európában példát tudnak mutatni, mert felismerték a lehetőséget” – mondta Novák Katalin a két ország népesedési politikáját illetően.
A műsorvezető, mint mindig, Antoni Trzmiel szerkesztő, újságíró volt, aki első kérdésében rámutatott arra, hogy Jarosław Kaczyński még ellenzékben azt mondta: „Budapest lesz Varsóban is”, azonban a Magyarországon tapasztalható baby boom Lengyelországban nem olyan mértékben következett be, mint várták. A kérdés adott: mi lehet ennek az oka, miből ered a magyar siker?
Novák Katalin szerint jó látni, hogy elindult egy pozitív folyamat Lengyelországban, azonban a lengyel kormánynak kevesebb ideje volt, hogy a változást érjen el, ugyanis „a bizalmat leépíteni könnyű, felépíteni nehéz”, a kommunista örökség és gondolkodás átfordítása pedig időbe telik. A miniszter szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudjuk a szabadságot és a gyermekvállalást összekötni, ugyanis „szabad akaratból kell családot alapítani”, ugyanakkor mindannyiunk érdeke, hogy legyen következő generáció, hiszen a bolygónkat, a környezetet is ezért védjük.
Antoni Trzmiel felhozta, hogy egy globális faluban élünk és a társadalom bizonyos rétegei mást sugallnak, kérdés, hogy a döntés szabadságára mennyire van hatással ez a társadalmi nyomás? Novák Katalin szerint rengeteg individualista hatás éri napjainkban a fiatalokat, ez pedig sokszor a gyermekvállalással szemben hat, hiszen az sok lemondással jár. A másik oldal lehet a külső környezeti hatás, , ha egy fiatal pár azt látja, hogy a többség gyermektelen, úgy ő is gyermektelen lesz, azonban magyarországi trendek szerint „a gyermekvállalás is lehet divat” hiszen, ha nagycsaládokat látnak maguk körül a fiatalok, az követendő példaként és trendként is tud szolgálni.
Erre a felvetésre reflektálva a következő kérdés a magyar demográfiai helyzetre és változásokra vonatkozott. Novák Katalin kiemelte, hogy a magyarok kicsit kevesebben vannak, mint 10 millió fő. Az 1981-ben 10,7 millió fős Magyarország, négy évtizede folyamatosan fogy, 2011-ben pedig a gyermekvállalási kedv 1,23-as mélypontra került. „Innen kellett valamit elérni” – mondta Novák Katalin, aki kiemelte, hogy Európában Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a termékenységi mutató és büszkék lehetünk arra, hogy a V4-es országok együttesen is előkelő helyen szerepelnek EU-s összesítésben. Szintén fontos megemlíteni, hogy a házasságkötések száma Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben az egész kontinensen 2010-hez képest. „Minden demográfiai mutatónk jó irányba fordult az elmúlt évtizedben” – summázta a miniszter asszony, aki elmondta, hogy ez összefügg azzal, hogy Magyarországon egy olyan családpolitika van, amely nagy támogatást nyújt nemcsak a családalapítás előtt álló fiataloknak, hanem a családos embereknek is.
Novák Katalin szintén kiemelt pár alapvető elvet, amelyek meghatározzák a magyar családtámogatási politikát és rendszert. Elsőként fontos kiemelni, hogy minden élethelyzetben segítséget nyújt a magyar kormány, legyen az gyermekétkeztetés, lakossági hitel, autóvásárlás vagy nyári táborok; másodszor szintén magyar sajátosság, hogy a családtámogatás a munkához kötött, ezzel kapcsolatban Novák Katalin kiemelte, hogy „nem fordulhat elő, hogy valaki a gyermekeiből és nem a gyermekeiért él”, alacsony munkanélküliséggel pedig fenntartható a rendszer, amelyet a magyar emberek is támogatnak. Szintén fontos alapelv, hogy már akkor is ad az állam támogatást, amikor még csak terveznek a fiatalok: a babaváró támogatás például tízmillió forint szabad felhasználású kamatmentes hitel a még „tervező fázisban” élő fiataloknak.
Antoni Trzmiel a következő kérdésében a magyar családtámogatási modell és a társadalom elvárásainak kapcsolatáról kérdezte a miniszter asszonyt. Novák ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar fiatalok még mindig több, mint kettő gyermeket terveznek, ezért lehetővé kell tenni, hogy annyi gyermeket vállalhassanak, ahányat szeretnének, ne legyen a gyermekvállalásnak anyagi korlátja. A miniszter asszony azt is kiemelte, hogy nagy a családtámogatási politika támogatottsága Magyarországon, azonban vannak olykor belföldi és főként külföldi támadások is, amelyek azt próbálják elhitetni, hogy a támogatások egy életmódot diktálnak, azonban „ez nem igaz, mi csak lehetőségeket teremtünk”.
Novák Katalin, mint Fidesz alelnök beszélt a jövő évi választások és a családtámogatás kapcsolatáról Antoni Trzmiel kérdésére. „Bízunk az emberek emlékezetében és józan eszében” – mondta Novák, rámutatva arra, hogy 2002-2010 között Magyarországon számos családellenes intézkedés született a balliberális ellenzék részéről, ugyanis megszüntették a családi adókedvezményt, az otthonteremtési programot és a 13. havi nyugdíjat is. „Mi nemcsak visszaépíteni tudtunk, hanem bővíteni is […] amelyet a 2022-es győzelem esetén pedig folytatni fogunk” – mondta a miniszter, aki kiemelte, hogy vannak újdonságok is, ugyanis idén januárban elindult az ország legnagyobb otthonteremtési programja; nyáron a világon egyedülállóként Magyarország bevezeti, hogy az anya többet fog keresni a gyermeknevelés első félévében, mint amennyit keresett az állásában a szülés előtt, valamint lengyel példa alapján a 25 év alattiak SZJA-mentességét is eltörli a magyar kormány.
A Visegrádi Csoport jubileumával, a nemzetközi helyzettel és a brüsszeli támadásokkal kapcsolatban Novák Katalin elmondta, hogy a Visegrádi Csoport jellemzője a bátorság- „a Visegrádi országok bátrak, amikor a szabadságukért kell harcolni, bátrak akkor, amikor meg kell védeni a szuverenitásukat és bátrak akkor is, amikor ki kell mondani olyan dolgokat, amiket sokan ma már nem mernek kimondani”. A miniszter szerint jó, hogy a családpolitika nemzeti hatáskör, hiszen nagyon különbözőek az adottságaink és elképzeléseink. Nyugaton a bevándorlással akarnak népesedési problémákat megoldani, de mi, közép-európaiak nem bevándorlással akarjuk orvosolni a hiányzó gyermekeket, „ezt a választ Brüsszelben pedig nem nézik jó szemmel” – mondta Novák Katalin.
A koronavírus-járvány családokra gyakorolt hatásával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány ebben az időszakban sem helyezett kilátásba megszorításokat, lassan másfél éve hitelfizetési moratórium van érvényben, ezen kívül sok támogatást és könnyebbséget kaptak a magyar családok.
A lengyel–magyar barátság nevében nemrég került vissza a lengyelekhez II. Zsigmond Ágost lengyel király gyermekpáncélja, ezzel kapcsolatban Novák Katalin elmondta, hogy „szavakban könnyű szövetségesnek lenni”, ezzel a gesztussal pedig a tiszteletet, a becsületet és nemzeti barátságot szeretnék Lengyelország felé kifejezni, hiszen ezek adják az alapokat, ezekre lehet építkezni.