2022. április 10-én 8:41-kor országszerte légvédelmi sziránák szólalnak meg Lengyelországban. 12 éve történt a szmolenszki légikatasztrófa a jelenkori lengyel történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, amely a szomszédban zajló háború, a brutális orosz aggresszió miatt újabb szimbolikus távlatokat nyer.

 

A szmolenszki katasztrófa 12. évfordulója kapcsán Mariusz Kamiński bel- és közigazgatási miniszter elrendelte, hogy minden településen megszólaljanak a szirénák. Egyes önkormányzatok (köztük Varsó, Katowice, Sopot, Poznań, Łódź és Gdańsk) az ukrajnai háború és a Lengyelországban tartózkodó menekültek miatt megtagadták a kérést. A Bel- és Közigazgatási Minisztérium vezetője hangsúlyozta: így "akarják megadni a tiszteletet azoknak az embereknek, akik 12 évvel ezelőtt a katyni elesettekre emlékezve maguk fizették a legmagasabb árat".

"A lakosság riasztását és riasztását az általa irányított területen minden polgári védelem vezetője látja el. Idén április 10-én 8 óra 41 perckor az előírásoknak megfelelően folyamatos szirénázásra kerül sor. A lakók ne tegyenek semmit. A szirénák aktiválásáról 24 órával korábban tájékoztatták a lakosokat, szintén a a Regionális Figyelmeztető Rendszeren (RSO) keresztül".

2010. április 10-én egy speciális TU-154M repülőgép, fedélzetén a Lengyel Köztársaság Elnökével Lech Kaczyńskival és házastársával, Maria Kaczyńskával, elindult Varsóból Szmolenszkbe. Aznap a delegáció a katyńi Lengyel Katonai Temetőben vett volna részt az ott elkövetett mészárlás 70. évfordulója alkalmából. A fedélzeten 96 ember tartózkodott, köztük a legmagasabb állami hatóságok képviselői, társadalmi szervezetek és az egyházak képviselői, a hadsereg parancsnokai és a repülőgép legénysége. A légi katasztrófát, ami a landolás idején következett be a Szmolenszk melletti repülőtéren, senki sem élte túl.

A katyńi ünnepségre tartó küldöttség a lengyel elitet, különféle politikai nézeteket, sokszínű társadalmi értékeket és szellemiségeket képviselt. Tagjai voltak a Szejm és a Szenátus képviselői, képviselők egy csoportja, a Lengyel Köztársaság fegyveres erőinek parancsnokai, az Elnöki Kancellária munkatársai, az állami intézmények vezetői, papság, a minisztériumok képviselői, veteránok és társadalmi szervezetek képviselői és a kísérő személyek. A modern Lengyelországot a Második Lengyel Köztársaság elitjével és hagyományával összekötő személy Ryszard Kaczorowski volt, a száműzetésben lévő Lengyel Köztársaság utolsó elnöke.

A szmolenszki járat utasai Katynba tartottak az ünnepségre, hogy tisztelegjenek a katyńi erdőben, Miednojében, Harkovban, Bykowniaban és Kuropatówban tömegesen kivégzett áldozatok előtt. A vérengzést az NKVD hajtotta végre 1940 tavaszán a Szovjetunió Központi Bizottságának Politikai Bizottságának parancsára. A katyńi mészárlás során a lengyel hadifoglyokat kivégezték: tiszteket, tudósokat, különféle felekezetek papjait, tisztviselőket és tiszteket, a szabad szakmák képviselőit és vállalkozókat - a Második Lengyel Köztársaság elitjét.

A hónap elején Jarosław Kaczyński, az elhunyt államfő testvére hangsúlyozta: kétségtelen, hogy Szmolenszkben támadás történt. A Jog és Igazságosság párt elnöke nem tudta megmondani, hogy az ilyen vádakat mikor lehet eljárási eljárás alá vonni. - Már sokat tudunk arról, hogy mi is történt valójában a szmolenszki repülőtéren. Nincs kétségünk afelől, hogy támadásról volt szó, de a tárgyalás értelmében kicsit nehezebb helyzetben vagyunk – értékelte.

 

Márciusban Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is említette a tragédiát a Szejmben tartott beszédében: - Emlékszünk a 2010-es szmolenszki szörnyű tragédiára. Emlékszünk, hogyan vizsgálták ennek a katasztrófának a körülményeit. Tudjuk, mit jelentett ez nektek és mit jelentett, azoknak a csendje, akik mindent pontosan tudtak, de mindvégig a szomszédunkra néztek – mondta.