„Az üldözöttekkel való szolidaritás elszántságot és bátorságot igényel. Ez a legmegfelelőbb válasz a radikális politikai gonoszságra is, a múltban és a jelenben egyaránt. (...) A mai díjazottak története nemcsak szíveinket érinti meg, hanem cselekvésre is ösztönöz. Az általuk prezentált értékek rendkívül aktuálisnak bizonyulnak ma, az orosz agresszióval és az ukrajnai orosz terrorral szemben”
– írta a miniszterelnök-helyettes, kulturális és nemzeti örökségügyi miniszter, Prof. Piotr Gliński levelében, amelyet Jarosław Sellin miniszterhelyettes olvasott fel a „Virtus et Fraternitas” díjak átadásának ünnepségén, amelyre a Belweder-palotában került sor. Idén Portugáliából, Ukrajnából, Franciaországból, Új-Zélandról, Szlovákiából, Svédországból és az Egyesült Államokból, valamint Magyarországról 23 hőst tüntettek ki éremmel.
Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes a háborús időkre és a Lengyelország keleti határain túli jelenlegi helyzetre utalva rámutatott, hogy bár a háború csatatereken zajlik, és sorsa gyakran a politikusok irodáiban dől el, mindig van egy emberi arca, egy sebesült és rászoruló emberé, akit erőszakkal elszakítottak korábbi életétől.
Ma különösen világosan és határozottan láthatjuk, mert az orosz agresszió következtében ukránok ezrei, főként nők és gyerekek menekültek el az országból, és Lengyelországban találtak menedéket. Lengyelország – a lengyelek, a lengyel állam – az első pillanattól kezdve különféle módokon támogatja azokat, akiknek – akárcsak nekünk – volt családjuk, munkájuk és jövőbeli terveik. És brutálisan megfosztották őket. Miért fogadták be a lengyelek az ukránokat otthonukba? Miért segítették az ukránokat ilyen elkötelezettséggel, és miért segítették tovább az ukránokat? Ezeket a kérdéseket gyakran teszik fel Lengyelországon kívül. És a válasz rájuk nyilvánvalónak tűnik. Ez történelmünk, tapasztalatunk, értékeink eredménye – hangsúlyozta a kulturális és nemzeti örökség minisztere.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a 20. században két totalitarizmus - a német és a szovjet - agressziója tönkretette a fiatal második Lengyel Köztársaságot, és olyan világot teremtett, ahol az erőszak és a terror uralkodott. Ily módon meghiúsította a szabad Lengyelországban született és felnövő első nemzedék jövőjével kapcsolatos terveket, Közép-Kelet-Európa pedig a polgári lakosság elleni tömeges bűncselekmények színterévé vált.
A mai ukrajnai helyzetet figyelve, különösen a buczai, irpieńi és mariupoli jelenetek után jobban megértjük szüleink és nagyszüleink tapasztalatait – saját történelmünket. Azt látjuk, hogy Európának ezen a részén a háború még mindig lehetséges, és a szabadságnak ára van. Tisztában vagyunk a nemzetek szolidaritásának erejével is, nemcsak politikai dimenzióban, hanem egyéni attitűdökben is – mondta prof. Piotr Gliński.
A kulturális tárca vezetője felidézte, hogy a második világháború idején és a két totalitárius rezsim terrorjával szemben a lengyeleknek gyakran mások - barátok, szomszédok és idegenek - támogatására kellett számítaniuk. És kaptak segítséget, ami sok esetben az életüket is megmentette, bár a mentők számára ez sokszor életveszélyes, vagy akár életveszélyes volt.
A Virtus et Fraternitas Érem a Lengyel Köztársaság, a lengyel állam és minden lengyel köszönetnyilvánítása azokért, akik segítették a lengyel állampolgárokat, vagy a lengyel áldozatok igazságáért és emlékéért küzdöttek – hangsúlyozta a Miniszterelnök képviselője. -
A kulturális miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a címzettek között vannak különböző nemzetiségű, iskolai végzettségű és társadalmi helyzetűek, segélyintézetek alapítói, de vannak önmagukban, esetenként környezetük ellen fellépő személyek is.
A díjakat többek között ma veszik át ukránok leszármazottai, akik 1943-ban Volhíniában mentették meg a lengyeleket. Legutóbbi kijevi látogatásom alkalmával memorandumot írtunk alá a lengyel-ukrán együttműködésről a történelmi emlékezet terén, amely - őszintén remélem - tartós változást fog jelenteni kölcsönös kapcsolatainkban, a közös történelmünk nehézségeit illetően is. . Ebben a folyamatban kiemelt szerepet kell kapnia a díjazottak attitűdjének emlékezésének – hangsúlyozta prof. Piotr Gliński.
A miniszterelnök-helyettes gratulálva a kitüntetetteknek és családjaiknak reményét fejezte ki, hogy az elfeledett hősök sorsa nagy inspirációt jelent majd minden kortársa számára, mert az általuk képviselt értékek ma rendkívül aktuálisak az oroszokkal szemben.
2022-ben „Virtus et Fraternitas” éremmel tüntették ki a nemzetközi díjazottak között a Magyar Lengyel Menekülteket Védő Bizottság tagjait is:
A Magyar-Lengyel Menekültvédelmi Bizottság tagjai: Károlyi Józsefné Margit grófnő (1892–1964), Weiss Edit (1899–1967), Erzsébet (1902–1980) és Szápáry Antal (1905–1972), aki kulcsszerepet játszott az 1939 szeptemberében Magyarországra érkezett lengyel menekülthullám segélyakciójának megszervezésében.
„Virtus et Fraternitas” érem
A „Virtus et Fraternitas” kitüntetés a Lengyel Köztársaság elnöke által olyan külföldieknek ítélik oda, akik olyan lengyel vagy más nemzetiségű lengyel állampolgárok megsegítésében szereztek érdemeket, akik 1917. november 8. és 1990. július 31. között szovjet, náci német bűnök, nacionalista indíttatású bűncselekmények, vagy egyéb béke-, emberiesség- elleni és háborús bûnök miatt szenvedtek. Kitüntetésben részesülhet az is, aki a segítõk és megmentõk emlékére tesz.
„Virtus et Fraternitas” kiállítás a Kordegarda Galériában
Az idei Virtus et Fraternitas éremátadó ünnepség alkalmából a Pilecki Intézet és a Nemzeti Kulturális Központ azonos című szabadtéri kiállítással készült, amely az idei éremdíjasok karaktereit és életét mutatja be a Kordegarda Galériában, július 5-ig.
Fotó: MKiDN, Danuta Matloch