„Az EU-val való kapcsolatainkban maximális jóakaratot tanúsítottunk, kompromisszumokat kötöttünk, de láthatóan nem erről van itt szó” – magyarázza a „Sieci” hetilap hasábjain Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság párt elnöke utalva a Varsó-Brüsszel vitára.

Kaczyński: Ennél már nem tudunk visszább lépni és nincs is hova

A kormánypárt vezetője a hetilapnak adott interjúban bírálja Brüsszel tevékenységét, emlékeztetve arra, hogy az uniós intézmények nem tartották be szavukat. „Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy itt nincs értelme figyelembe venni az Európai Uniót, mert annak úgyis más terve van. Az Unió nem teljesíti kötelességét Lengyelországgal szemben, semmilyen szabályt nem tart be. Ebben a helyzetben nincs okunk figyelembe venni fenntartásait, melyeknek nincs is alapja a szerződésekben, s melyeknek a jogállamisághoz sincs semmi közük. Éppen ellenkezőleg, védelmet nyújtanak a jogállamiság megsértése során a politikailag felhevült bírák részére, akik megszegik a lengyel törvényeket és a lengyel alkotmányt” – hangsúlyozza Jarosław Kaczyński. A politikus az interjú során azt is határozottan kijelenti, hogy szerinte az uniós intézmények „meg akarják törni Lengyelországot és teljes alárendeltségre akarják kényszeríteni” Berlinnek.

A Jog és Igazságosság vezetője felsorolva további ellentmondásos brüsszeli döntéseket és intézkedéseket arra mutat rá, hogy „Mindez együttesen azt eredményezi, hogy már nincs hová visszalépni. Maximális jóakaratot tanúsítottunk, kompromisszumokat kötöttünk, de láthatóan nem erről van itt szó. Ha győzünk (a következő választásokon – ford. megj.), akkor kapcsolatainkat az Európai Unióval új módon kell majd rendeznünk”. – Az nem lehet – és nem is lesz –, hogy az EU a velünk kötött szerződéseket és megállapodásokat nem ismeri el. Még az EUB ítéleteit sem, mikor az világossá tette, hogy a bírák esetében a köztársasági elnök általi kinevezés lezárja a témát, még akkor is, ha valakinek kétségei vannak. Maga döntött így, még sincs változás – von der Leyen asszony azt követeli, hogy az egyik bíró megkérdőjelezhesse egy másik bíró döntését. Ezt nem fogadhatjuk el, mert ez teljes káoszt jelentene a lengyel állam számára” – hangsúlyozza a politikus.

Az Európai Unió és a jogállamiság

Hasonló határozottsággal nyilatkozik a kormány egyik legfontosabb politikusa, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a „Do Rzeczy” hasábjain Brüsszel tevékenysége kapcsán. – Az események alakulása megerősítette a Solidarna Polska diagnózisát. Megmondtuk, hogy az Európai Unió cinikusan játszik ebben az ügyben, s a lengyel állam meggyengítésére törekszik. A rövid távú cél a lengyelek által demokratikusan megválasztott kormány megbuktatása, és olyan politikusokkal való helyettesítése, mint például Donald Tusk, akik majd hűségesen Brüsszel és Berlin érdekeit valósítják meg, nem pedig a lengyel érdekeket" – állapítja meg a politikus.

Amint azt Ziobro kifejti, az ilyen intézkedések hosszú távú célja az EU egységes állammá való átalakítása. – Mégpedig – most idézet következik – német felügyelet alatt –.  Emlékszik Ön, hogy ki mondta ezt? Günther Oettinger német uniós biztos” – emlékezteti az interjú készítőjét az igazságügyi miniszter. – „Amikor az Egyesült Jobboldal átvette a kormányt, akkor ő (Oettinger - a szerk.) egyenesen azt nyilatkozta, hogy Lengyelországot felügyelet alá kell helyezni. Akkor egy erős hangvételű levéllel reagáltam rá, rámutatva arra, hogy az ilyen szavak, különösen egy német politikus szájából, a lehető legrosszabb asszociációkat keltik a lengyelek körében" – tette hozzá a politikus. A DR-nek adott interjújában azt is elismeri, hogy nem hisz az uniós elit gondolkodásmódjának megváltozásában. – Annyira megromlottak már, hogy semmi jót nem várhatunk tőlük. Át kell értékelnünk az EU-val kapcsolatos politikánkat. Az Unió az általunk csatlakozott Unióhoz képest fokozatosan az egyenlő és független államok közösségének kísérteties karikatúrájává válik.
Védjük meg az Uniót, mint egymással együttműködő szuverén államok közösségét. Ki kellene mondanunk, hogy „elég” az ügyeinkbe való beavatkozásból” - hangsúlyozza Ziobro.

A Varsó és Brüsszel közötti vitáról a „Dziennik Gazety Prawnej” című lapnak adott interjújában Małgorzata Manowska, a Legfelsőbb Bíróság első elnöke is beszél, aki kritikus Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tevékenységét illetően, és elismeri, hogy nem lát kiutat a lengyel igazságszolgáltatással kapcsolatban a kormány és az Európai Bizottság között kialakult patthelyzetből. Az Európai Bizottság vezetőjének nemrégiben tett nyilatkozatáról van szó, mely szerint a Nemzeti Helyreállítási Terv nem fog elindulni a bírák ügyének megoldása nélkül, és a lengyel hatóságok által eddig bevezetett változtatások nem elégítik ki az uniós szerveket. – Az Európai Bizottság átlépett egy vörös vonalat, például azzal a követelésével, hogy Lengyelországban minden bíró tetszés szerint ellenőrizhesse egy másik bíró státuszát. Nem tudom, hogy az EB vezetőjének van-e jogi végzettsége, de szavait egyfajta lapsusnak, nyelvbotlásnak tekintem” – hangsúlyozza Manowska a „DGP”-nek adott interjúban. Azonban az EU képviselőivel való megállapodás lehetőségéről szóló kérdésre a Legfelsőbb Bíróság elnöke azt állítja: „A kompromisszumhoz két fél jó akaratára van szükség, és ezt jelenleg nem látom. A megegyezés bármiféle jelét megtorpedózzák radikális erők. Mindazonáltal továbbra is – ahogyan eddig is tettem – erőfeszítéseket fogok tenni a kompromisszum elérése érdekében”.

Nagy beszerzések a lengyel hadsereg számára

A lengyel újságok és hírügynökségek kiemelt figyelemmel kísérik a védelmi minisztérium döntéseit is, mely az utóbbi hónapokban a lengyel hadsereg további eszközbeszerzéseiről tájékoztatott. „A honvédelmi miniszter most hagyta jóvá azon megrendeléseket, melyekben a lengyel hadsereg számára Dél-Koreából közel ezer K2 harckocsit vásárolnak, több mint 600 K9 önjáró löveget, valamint 48 FA-50 könnyű vadászgépet. A védelmi minisztérium nem adott ki tájékoztatást a szerződés értékéről, azonban koreai szakértők becslése szerint közel 70 milliárd złoty (~592 milliárd forint / 1,49 milliárd euró) összeggel lehet egyenértékű” – emlékeztet a „Rzeczpospolita”. A napilap ugyanakkor arról is beszámol, hogy egy ebben a témában végzett felmérés szerint a védelmi minisztérium által végrehajtott fegyvervásárlási tervet a lengyelek kétharmada támogatja.

Eközben Marek Budzisz a „Sieci” oldalain arra figyelmeztet, hogy: „Varsó azon döntése, miszerint katonai együttműködést kezd Dél-Koreával, finoman szólva nem kelt lelkesedést a nyugat-európai fővárosokban. Így hamarosan – mint mindig, – hatalmas médiatámadásra számíthatunk, és arra, hogy megpróbálnak meggyőzni bennünket arról, hogy rossz döntést hoztunk.” „Érvek hangzanak majd el a beszerzési program átláthatatlanságáról, és túlzott ambícióinkról. Valószínűleg szakértők tucatjai fogják összehasonlítani a koreai harckocsik és haubikok katalógusparamétereit német versenytársaikkal” – hangsúlyozza tovább a szakértő, rámutatva arra, hogy Franciaország és Németország szeretne minél többet keresni az európai országok most kezdődött újrafegyverkezési folyamatán.