Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól - jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban, a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezermilliárd forintnak megfelelő összegre rúgó lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.
A jelentést a 2017 szeptembere óta működő, Arkadiusz Mularczyk vezette lengyel parlamenti munkacsoport készítette. Kaczynski a terjedelmes dokumentumnak a varsói Királyi Várban szervezett bemutatóján kijelentette: a második világháború kitörésének 83. évfordulója "az arról szóló döntés napja is, hogy nemzetközi színtérre vigyük az ügyet (...), és kártérítést kapjunk azért, amit Németország tett 1939 és 1945 között". Közölte: a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkat, visszafogott módszert alkalmazva "nagyon komoly összegre", 6,2 ezermilliárd zlotyra (527,8 ezermilliárd forint) becsülték.
Az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki - mondta el Kaczynski, hozzáfűzve: az összesítéskor nem vették figyelembe az oroszok által a háború során kioltott "legalább több százezer" emberéletet. Megjegyezte: az áldozatok jelentős részét képezik a zsidó származású lengyel állampolgárok, a jelentés készítésekor viszont "határozottan elvetették az etnikai szempontokat".
Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország viszont nem. A kárpótlás megszerzése "hosszú és nehéz folyamat" lehet - tette hozzá. "Már hallottam egy nagyon fontos német politikustól, hogy ebbe semmilyen német kormány nem egyezik bele" - utalt Kaczynski Berlinnek a kárpótlás ügyében már korábban megfogalmazott álláspontjára, mely szerint az ügyet megállapodással már rendezték.
Kaczynski a kárpótlás ügyében tervezett lengyel lépések egyik okának azt nevezte, hogy a lengyelekkel szembeni háborús bűnök "nem váltak a német köztudat részévé, az elit bizonyos köreit kivéve". Amennyiben "meg akarjuk óvni államunkat és nemzetünket az olyan eseményektől, mint amilyenek 1939-1945 között történtek, törekednünk kell a német nemzet tudatának valóban mélységes átalakítására" - fogalmazott a pártelnök.
A rendezvényen szintén felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy ítélte meg: a második világháborúért a felelősség az egész német társadalmat terheli. "Háborús károknak tekintjük a veszteségeket, de Lengyelországban egyszerű németek, német családok követtek el óriási méretű rablást (...), a német állam pedig rendszerszerű fosztogatást végzett" - jelentette ki.
A miniszterelnök szerint a parlamenti dokumentum esélyt jelent a jövőbeli lengyel-német kapcsolatok számára, "amennyiben a németek megértik ennek mély politikai, anyagi, metafizikai és emberi értelmét".
Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen.
A jelentést készítő munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk képviselő közölte: megközelítőleg 4,3 ezermilliárd zlotyra (366 ezermilliárd forint) becsülik a halálos áldozatok után járó kárpótlást. Aláhúzta: ez a kioltott emberéletnek a GDP-veszteségen alapuló, "a szenvedést, a szétvert családokat, illetve a pszichés sérelmeket mellőző, csupán gazdasági értékbecslése". Az anyagi károkat 797,4 milliárd zloty (67,9 ezermilliárd forint), a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit pedig 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a jelentésben. Mularczyk szerint a nemzetközi közösségnek meg kell ismernie Lengyelország valódi háborús veszteségeit, a német és lengyel kormánynak pedig kétoldalú szerződésben kellene rendezniük a német háborús tevékenység következményeit.
A német szövetségi kormány lezártnak tekinti a náci Németország által a második világháborúban okozott veszteségek jóvátételével összefüggő ügyeket - közölte csütörtökön a német külügyminisztérium szóvivője Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes jóvátételi követelésekről szóló varsói bejelentésével kapcsolatban.
A német szövetségi kormány változatlan álláspontja szerint a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket mind sikerült lezárni. Lengyelország is "már régen, 1953-ban lemondott minden további jóvátételről, és ezt a döntést többször megerősítette" - írta a külügyminisztériumi szóvivője hírügynökségeknek megküldött állásfoglalásában. Kiemelte, hogy a jóvátétel ügyének lezárása az egyik alapkő, amelyre "a mai európai rend épül". Ugyanakkor Németország továbbra is vállalja a második világháborúért viselt "erkölcsi és politikai felelősségét". A két ország közötti együttműködés fejlesztését szolgáló Német Lengyel Intézet (DPI) által szervezett megemlékezésen Claudia Roth kulturális államminiszter kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy rögzüljön a közös emlékezetben mindaz, ami a náci diktatúra idején Lengyelországban történt.
A kormány ezért támogatja a Második világháború és a német megszállás Európában (ZWBE) elnevezésű dokumentációs központ létrehozását. Ez az intézmény "az emlékezés és a Lengyelországgal találkozás fóruma" lesz - mondta a Zöldek politikusa, aláhúzva: "teret kell biztosítani a közös emlékezésnek, a kétoldalú eszmecseréknek, a találkozásoknak, és a közös európai történelmünk, jelenünk és jövőnk megismerésének".
Oroszország Ukrajna elleni háborúja is megmutatja, mekkora gond Németországban a kelet-európai szomszédos országokkal kapcsolatos ismeretek, és ezáltal az irántuk való érzékenység hiánya - mondta Roth.
Boritókép: wikipedia.org