Az Európai Bizottság öt, összesen 3,85 milliárd euró értékű tervet hagyott jóvá a lengyelországi bányavidékek átalakítására - közölte hétfőn a sziléziai Chorzówban rendezett sajtóértekezletén Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos.

A Bizottság hétfő délelőtt hagyta jóvá a Lengyelországot érintő öt méltányos átállási tervet - mondta el Timmermans. "Ez azt jelenti, hogy 3,85 milliárd euró áll az öt régió rendelkezésére a többi között a nagy hatékonyságú ipar irányába történő átalakuláshoz" - tette hozzá.

    A méltányos átállást támogató alap (Just Transition Fund) a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget a nemzeti, illetve regionális tervek alapján. Frans Timmermans közölte, a jóváhagyott átállási tervek eszközei most a helyi és a regionális önkormányzatok rendelkezésére állnak. Hozzátette, a terveket a regionális parlamentek (kisszejm) elnökeivel, valamint a polgármesterekkel együttműködve fogják megvalósítani.

    Timmermans hétfőn a sziléziai és az alsószilézai régióban fekvő lengyel bányavidék önkormányzatainak, valamint a bányászszakszervezetek képviselőivel találkozott. A megbeszélések egyik témájaként a lengyelországi bányászat átalakításáról szóló egyezményt is megjelölték.

    Az egyezményt tavaly írták alá a bányászok és a kormány képviselői, ennek értelmében 2049 végéig fokozatosan bezárnák a lengyelországi kőszénbányákat. Ugyan az ukrajnai háborúval összefüggő energetikai válság miatt a lengyel kormány a legközelebbi években növelné a kőszénkitermelést, nem tervez viszont módosítani a 2049-es határidőn.     A lengyel kormánynak ugyanakkor kifogásai vannak a Timmermans irányításával kidolgozott, Fit for 55 uniós klímacsomaggal szemben, mely - mint érvelnek - elviselhetetlenül nehéz terhet jelentene a lengyel háztartások számára.

A Dziennik Gazeta Prawna megszólaltatta a sziléziai bányavidék Szolidaritás-szervezetének vezetőjét, Dominik Kolorz így értékelte a tárgyalásokat. – „Voltak a mondandójában elég veszélyes mondatok is, például a társadalmi szerződésünkben meghatározott időre vonatkozóan. Timmermans úr meg van győződve arról, hogy gyorsabban el lehet távolodni a széntől, még ebben az energiabiztonsággal kapcsolatos ilyen nehéz helyzetben is. Mi azt mondjuk, a 2049 szent, de a jelenlegi helyzetben egy kicsit tovább kellene ügyeskedni, nem tudom, talán 2055-ig vagy 2060-ig.” - fogalmazott.

„Nem értünk egyet abban sem, hogy a biztos úr azt állítja, hogy a klímapolitika nagyon pozitív hatással van az iparra. Szerintünk épp fordítva van: nálunk itt, Európában egyre kevesebb az ipar, és ami van, az sem a mi ásványainkon, energiánkon alapszik;. Szóval nehéz beszélgetés volt, de nem sok optimista elem van benne” – jegyezte meg Kolorz.

„A biztos úrnak egyértelműen elmondtuk, amit a kormányunk képviselőinek is: amit aláírtak (a társadalmi szerződést), azt végre kell hajtani. Ha az a tendencia az Európai Unióban, hogy nagyon fontos a társadalom és a társadalmi szervezetek véleménye, akkor ez a társadalmi szerződés pont egy ilyen megállapodás kifejeződése” – hangsúlyozta a Sziléziai-Dąbrowai Szolidaritás mozgalom vezetője.

„Ma sokszor kiemeltük, hogy ez az átalakulási folyamat Sziléziában már több mint 30 éve tart. Vannak olyan gyöngyszemeink, mint Katowice, ahol azt lehet mondani, hogy remek a helyzet, de vannak olyan helyek is, mint Bytom, Siemianowice Świętochłowice, amelyek 30 év után még mindig a szegénység és a munkanélküliség városai. Azt is elmondtuk, hogy az elmúlt 15 évben csaknem egymillióan vándoroltak ki Sziléziából, szóval nem arról van szó, hogy itt szép jövő várna a fiatalokra” – számolt be. Az egyetlen dolog, amiben nem különbözünk, az az, hogy átalakításra van szükség. A tempó, az elvek és a célok azonban határozottan mások”

Forrás: DGP, MTI

Fotó: Mariusz Cieszewski mfa.gov.pl/Flickr