A 2022 decemberében jóváhagyott új TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózat) volt az Infrastrukturális Minisztérium által szervezett konferencia témája. A konferencián személyesen vett részt a kelet-európai országok infrastruktúra-fejlesztésért felelős minisztériumainak számos képviselője, ami csak megerősíti, hogy eddig nyilvánvalóan el volt hanyagolva a téma.
Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszter nyilatkozataiból kiderül, hogy Csehország és Lengyelország javasolta az infrastruktúra-hálózat újragondolását.
Minket, lengyeleket, érdekel a válasz arra a kérdésre, hogy milyen mértékben valósul meg a lengyel álláspont, azaz a CPK (Központi Kommunikációs Port) "küllők" koncepciója a TEN-T hálózat felülvizsgálatának első szakasza című dokumentumban, mely azzal zárult, hogy az EU Tanácsa 2022. december 5-én elfogadta a felülvizsgált TEN-T rendelet általános megközelítését.
Intézetünket különösen érdekli a 6-os és 7-es "küllők" sorsa, mivel mindkettő délre vezet, de nem a Morva kapun keresztül. A "7-es" küllők közül csak az egyik szárnyvonal mutat Kassa, mit úti cél felé (1. ábra). A történelemből emlékszünk arra, hogy Nagy Lajos király, amikor visegrádi várából Krakkóba költözött, Kőszegen adta ki egyik kiváltságát. Tehát nem Kassa, hanem Budapest az úti célja azoknak az utazóknak, akik érdekeltek a lengyel-magyar együttműködés elmélyítésében – a közlekedési "csatorna" kérdése másodlagos.
Nézzük meg tehát a TEN-T hálózatot, amelyet éppen most módosítottak, és keressük az említett "küllők" nyomait (2. ábra). Balról haladva észreveszünk egy kék "csatornát", amely Katowicét Budapesttel köti össze – Žilinán keresztül – , tehát egy teljes újdonságot, amely valószínűleg a lengyel S1 nyomvonalához kapcsolódik. Ami a legszembetűnőbb, az Krakkónak, mint a történelmi kis-lengyelországi terület egyik fő "elosztási" csomópontjának határozott támogatása, ami a CPK hálózatában nem volt jelen. Ezen túlmenően figyelemre méltó, hogy három olyan színt egyesít, amelyek különböző "közlekedési csatornákat" szimbolizálnak. A két ábrát összehasonlítva úgy tűnik, hogy a kék "csatorna" a "7-es" – a "krakkói" ág –, míg a lila "csatorna" a Via Carpatia déli szakaszának kisugárzásaként értelmezhető, mivel a Szlovákián és Magyarországon átvezető (keleti határokhoz közeli) perifériás folyásával a most épülő autópálya-összeköttetés nyomvonalára utal. A Krakkót Budapesttel közvetlenül összekötő kék "csatorna" az autós közlekedés szempontjából nem, de a vasúti közlekedés szempontjából jelentős újdonság. Ami zavarba ejtő, az a "6-os" (és így Rzeszów) mint a "csatorna" hálózat fontos csomópontjának teljes kihagyása (pl. az S19, azaz a Via Carpatia kapcsán).
A két modell ellentmondásossága a jelenleg javasolt hálózat "tranzakciós" jellegét jelzi, vagy a bemutatás módja hiányosnak tekintendő. Talán ezt az illusztrációt a vita bevezetésének kellene tekinteni, de ez egy külön cikk témája lenne, mégpedig az Európa Tanács dokumentumaihoz való szélesebb körű hozzáférés összefüggésében.
Még ma is hajlamosak lehetünk azonban azt mondani, hogy "lassú víz partot mos", hiszen a Felczak Intézetben a Krakkó és Budapest közötti közvetlen európai "csatorna" összeköttetés gondolata már fennállásának első hónapjaitól kezdve jelen van. És ez érvényes mind az autós, mind a vasúti változatra!
Marek Natusiewicz