A lengyel kormányfő a 4EU+ nevű európai egyetemi szövetség szervezésében tartott előadást a Heidelbergi Egyetemen, amely nagy érdeklődést váltott ki a világ minden részén.
Morawiecki ezzel tovább építette a kontinens jövőjéről szóló beszédek hagyományát, amelyet Emmanuel Macron francia államfő 2017-es párizsi és Olaf Scholz német kancellár 2022-es prágai - a Sorbonne, illetve a Károly egyetemen - elmondott beszéde alapozott meg.
Heidelbergben elmondott beszédében Morawiecki arról beszélt, Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és e fordulat a kommunizmus összeomlásánál is veszélyesebb helyzetet teremtett. A rendszerváltás idején ugyanis a változások békésen zajlottak, ezúttal viszont az egész világot orosz agresszió fenyegeti - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy európaiként kötelesség ellenszegülni Moszkva törekvéseinek. Az EU jövőjéről kiemelte, hogy elutasítja az európai "szuperállam" gondolatát, és a nemzetállamok elsőségének elvét vallja.
A szervezők által programadóként jellemzett beszédében kifejtette, hogy a nemzetek szabadságára és a szabadságjogok biztosítására a nemzetállamok szuverenitása az egyetlen garancia. Mint mondta, a nemzetállamot nem lehet mással helyettesíteni, "más rendszerek utópisztikusak vagy illuzórikusak". Ezért az EU-ban felül kell vizsgálni, hogy a tagállamok mely területeken, ügyekben helyezik át a döntés jogát a közösségi, uniós szintre. Megjegyezte, hogy a közösség javaslattevő, döntéskezdeményező és végrehajtó szerve, az Európai Bizottság hatásköre az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült, és ezt a folyamatot "sok tagállam ma már nagyon kritikusan szemléli".
Ha az EU elitje ragaszkodik a központosított szuperállam víziójához, több európai nemzet ellenállásába ütközik, és minél tovább kitartanak, annál hevesebb lesz a lázadás"; "Figyelmeztetett: ha figyelmen kívül hagyjuk a kulturális különbségeket, Európa meggyengülése és lázadások sorozata lesz”. „A központosított Európa úgy fog összeomlani, mint Fukuyama történelmének 1989 utáni végének koncepciója”; „a szuverén államok Európájának alternatívája egy technokratikus utópia vagy neoimperializmus lenne”; „Valóban egy összeurópai kozmopolita elitet akarunk, hatalmas hatalommal, választási mandátum nélkül?”
Kifejtette, hogy a Szovjetunió uralma alá vetett közép- és kelet-európai népek is éppen a szuverenitás és a szabadság megszerzéséért küzdöttek az elnyomás idején. Felfogásuk szerint a jogok és a szabadság csak a "szuverén nemzetállam" megteremtése, helyreállítása révén biztosítható. Ennek a felfogásnak a helyességét társadalmi és gazdasági válságok sora bizonyítja, a többi között a koronavírus-világjárvány, amely megmutatta, hogy a polgárok egészségének megóvásában kulcsfontosságú a hatékonyan működő nemzetállam – szögezte le a kormányfő.
Ugyanakkor - fűzte hozzá - Lengyelország hátrányos megkülönböztetést, diszkriminációt tapasztal, amely annak tulajdonítható, hogy a szerencsésebb sorsú tagországokban nem értik, hogy milyen reformokra van szüksége egy posztkommunista államnak. Az uniós intézmények a helyzet megértésének hiánya miatt be is avatkoznak a csak a lengyelekre tartozó, belső vitákba, méghozzá a jogállam védelmére hivatkozva, holott Lengyelországban ugyanúgy értelmezik a jogállamiságot, mint Németországban - fejtette ki Mateusz Morawiecki. Azt is bírálta, hogy például Lengyelországot „az európai értékek ostorával, azok meghatározása nélkül” verik az EU önpusztításaként.
Más alapértékek ügyében sincs meg a kellő megértés és támogatás, és szintén megmutatkozik a diszkrimináció - tette hozzá, kiemelve, hogy a lengyel felfogás szerint a bajba jutott szomszéd megsegítése iránti elkötelezettség közös európai érték, az EU viszont más tagállamoktól eltérően Lengyelországnak csupán minimális segítséget ad az ukrán menekültek támogatásához.
A lengyel kormányfő Putyint Hitlerhez hasonlította, és hozzátette: „Európának »kötelessége, hogy szembeszálljon az orosz fasizmussal«. Hangsúlyozta: az USA, és talán Lengyelország beavatkozása nélkül ma nem lenne Ukrajna.
"Echo24": Lengyelország az EU három legfontosabb Csehországának egyike
„Mindketten elsősorban Európa jövőjéről beszéltek, ami véleményük szerint mindenekelőtt több EU-t jelent” – jegyzi meg Ondřej Šmigol az Echo24.cz-en. "Morawiecki beszélt továbbá az európai kontinens jövőbeni szervezetéről is. Ily módon egyenrangúként pozicionálta magát a francia elnökkel és a német kancellárral, és világossá tette, hogy Lengyelország jelenleg az EU három legfontosabb országának egyike" és "az vezető szerepre apellál az Európai Unióban”.
Forrás: YouTube
"Az európai kapcsolatok paradoxona, hogy a csehek a legnagyobb euroszkeptikusok közé tartoznak, mégsem számítanak bajkeverőnek Brüsszelben, miközben a lengyelek nagy eurobarátok, annak ellenére Brüsszel időről-időre előszeretettel üldözi őket. Ők viszont nem euroföderalisták. És alapvetően ez Morawiecki fő üzenete: egy erős Európa csak szuverén államok együttműködésén alapulhat – jegyezte meg az Echo24 napilap rovatvezetője. Az újságíró megjegyezte, hogy „egy kissé tapintatlan bevezető után, amelyben felrótta a németeknek a második világháborút, illetve hogy nem fizetett jóvátételt Lengyelországnak, Morawiecki a nemzeti szuverenitás védelmére szólított fel, az ukrajnai háború kontextusában először. És óva intett a túlzott föderalizációtól, amely Brüsszel centralizációjához, sőt talán bürokratikus zsarnokságához vezet.
Tiltott örökség?
Ondřej Šmigol felhívta a figyelmet a lengyel kormányfő beszédének „nem kevésbé érdekes” mellékszálaira is. Morawiecki egyrészt nyíltan beszél arról, hogy a modern Európa az ókori görögök, rómaiak és a kereszténység örökségére épül. Nehéz elképzelni egy politikust, aki így beszélne Nyugaton, ahol állandóan a multikulturalizmusra való hivatkozást kapnánk, és ahol a modern társadalom a világ különböző tájairól származó kultúrák harmonikus keverékeként jelenik meg. Az ókor és a kereszténység szerepére való hivatkozás egyet jelent a jobboldali szélsőségekkel való kacérkodással” – jegyezte meg a cseh rovatvezető, hozzátéve, hogy egy a brit kormány által a közelmúltban rendelt, a „szélsőjobb elleni küzdelemmel” foglalkozó tanulmány kimutatta, hogy a BBC 1969-es Civilizáció c. dokumentumfilm-sorozatának megtekintése vagy Shakespeare olvasása "szélsőséges nézetekhez vezethet".
Jövőnk a háború kimenetelétől függ
A cseh publicista szerint Morawiecki nem hagy kétséget afelől, hogy "Ukrajna veresége a Nyugat veresége", és hogy "Európának fenn kell tartania a transzatlanti kapcsolatokat és egy erős NATO-t". „Úgy látszik, nem osztja Macron nézeteit az észak-atlanti szövetség <agyhalálával> járó európai hadsereg bevezetésének szükségességéről” – írja Ondřej Šmigol, kiemelve, hogy „Lengyelország jelenleg a három legfontosabb EU-ország egyike”.
„Morawiecki beszéde mindenekelőtt azt mutatja, hogy a jelenlegi lengyel kormánynak pozitív programja van az EU számára, ami viszont szemben áll Párizs és Berlin elképzeléseivel” – írja a cseh rovatvezető. "Az EU-nak szuverén államok együttműködésének kell lennie, nem pedig olyan szervezetnek, amely folyamatosan halad a nagyobb integráció felé, amíg a nemzetállamok eltűnnek belőle. Az EU-nak büszkén kell vallania történelmi gyökereit. Szorosan együtt kell működnie az Egyesült Államokkal, és egyenlőnek kell lennie vele. partner és ne álmodozzon valamiféle ellensúlyról.Az EU-nak Oroszországot egzisztenciális fenyegetésnek kell tekintenie,nem potenciális kereskedelmi partnernek. Ukrajna orosz inváziója bebizonyította,hogy a lengyeleknek volt igazuk az utolsó ponton.Talán idővel kiderül, hogy másban is igazuk lesz” – összegzi az „Echo24” napilap kommentátora.
Anakronikus vízió
A belga Euractiv portál, a német Spiegel és a FAZ úgy értékelték, hogy "a beszéd válasz Macron és Scholz elképzeléseire". A brit Independent ezt lázadás előtti figyelmeztetésnek vette. A Spiegel hangsúlyozta, hogy Lengyelország szerepe megnőtt a háborúval. "Morawiecki úgy tartotta beszédét, hogy tisztában volt Lengyelország erkölcsi felsőbbrendűségével a Nyugattal szemben" - tette hozzá az újság.
Az újság megszólaltat egy európai ügyekkel foglalkozó szakértőt, Piotr Burast, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának varsói irodájából, aki úgy véli, a lengyel miniszterelnök anakronisztikus európai víziót mutat be. Mint mondta, Morawiecki egy európai szuperállammal fenyeget, és ellenállásra szólít fel, mintha az EU állítólagos, meghatározatlan centralizációja és föderalizációja jelentené a legnagyobb veszélyt. Buras azzal is vádolja Morawieckit, hogy nem terjesztett elő javaslatokat Európa legnagyobb problémáinak megoldására.
Kai-Olaf Lang, a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) szakértője viszont kijelenti, hogy Morawiecki egyes gazdaságpolitikai javaslatait, például az adóparadicsomok elleni harcot kedvelhették Németországban. Véleménye szerint azonban a lengyel kormányfő beszédéből hiányoztak a belső piac, az energiapolitika vagy a versenyképesség fejlesztésére vonatkozó konkrét javaslatok. A német szakember úgy értékelte, hogy az ilyen típusú beszédben az EU védelmi politikájáról szeretne néhány mondatot hallani. Véleménye szerint hiányoztak az együttműködési javaslatok Németország, Franciaország vagy mások számára is.
Fotó: PAP/DSP Uwe Anspach