2023. március 25-én a varsói Keresztelő Szent János Főszékesegyházban került sor Faragó Béla, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző In Memoriam Servi Dei János Esterházy "A megbékélés keresztjén" című oratóriumának lengyelországi bemutatójára, a Reconciliatio Esterházy János Egyesület, a Varsói Magyar Nagykövetség és a varsói Liszt Intézet szervezésében, valamint a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet támogatásával.

Az oratórium többnyire bibliai témájú, drámai hatású epikus kompozíció, melynek a Nagyböjt idején különleges jelentősége van. A koncert elején Dr. Kovács Orsolya Zsuzsanna nagykövetasszony köszöntőjében kiemelte a húsvét lényegének aktualitását a mai európai helyzetre nézve, és mindnyájunkat imádkozásra buzdított, hogy a böjt után valóban megtörténjen a Feltámadás. 

Az oratórium magyar nyelven hangzott el, melynek a lengyel közönség számára a programfüzetben volt elérhető a lengyel fordítás. Szövegét Cziglényi Boglárka alkotta meg Esterházy János és két testvére, Lujza és Mária feljegyzései és levelezései alapján.

A lengyel hallgatóság számára sem ismeretlen magyar Szent Efrém Férfikar előadásában lehettünk részesei ennek a felemelő eseménynek. A nyolctagú férfikar rendszeresen koncertezik Magyarországon és világszerte, így Lengyelországban is több alkalommal megfordult már. Magyarország legnépszerűbb énekegyüttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás. A koncerten közreműködött továbbá Breinich Beáta, a Magyar Állami Operaház fiatal szopránja magával ragadó hangjával, valamint Kirkósa Tamás csellóművész rendkívüli játékával. A nagysikerű előadás végén a közönség bíztatására ismét felálltak a művészek és egy gyönyörű ukrán imával zárták a műsort.

Esterházy János alakja meglehetősen fontos mind a magyar, mind pedig a lengyel nép számára, ahogyan azt dr. Körmendy Adrienne, volt krakkói főkonzul is hangsúlyozta. Beszédében úgy fogalmazott, hogy Esterházy száz százalékban magyar és száz százalékban lengyel volt. Az ő mártíromsága tiszteletére komponált oratórium egy imádság, mely kulcsfontosságú jelentőséggel bír e két keresztény nemzet számára. 

A felvidéki származású Gróf Esterházy János Nyitraújlakon született 1901-ben. Édesapját idejekorán elveszítette, mindössze négyéves korában, ám halálos ágyán így is gyermeke szívére tudta helyezni legfontosabb gondolatát: „Légy, fiam, mindig jó magyar!”. Édesanyja, a lengyel grófnő Tarnowska Elżbieta átadta gyermekeinek mély istenhitét. 

A trianoni békediktátum után a család elveszítette földjeinek majdnem teljes egészét, azonban ez sem tántorította el őket az igaz hittől és emberségtől. Esterházy a szlovákiai magyar kisebbség vezetője, pozsonyi és prágai parlamenti képviselő lett. A második világháború idején önmaga és családja életét kockára téve, lelkiismeretesen mentette a zsidókat, lengyeleket és más nemzetiségű bajbajutottakat. 1945-ben letartóztatták és egy évig Moszkvában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, és Gulag-táborba küldték, Szibériába. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak, ezután ott raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meg nem halt. 

Élete végéig hitében megrendíthetetlen, igaz ember maradt, melyről börtöntársai is megemlékeztek. A végsőkig imádkozott és szenvedéseivel áldozott az engesztelés szellemében népéért és üldözőiért, valamint a nemzetek közötti megbékélésért. Legnagyobb vágya az volt, hogy Isten akaratát teljesítse, egészen a keresztig. 

2009. március 23-án Lech Kaczyński lengyel államfő a Lengyelország újjászületésének rendje elnevezésű kitüntetést adományozta a felvidéki magyarság mártír politikusának Varsóban, a lengyel menekültek érdekében a második világháború idején folytatott tevékenységéért, valamint a lengyel emigráns kormány hadügyminiszterének, Kazimierz Sosnkowski tábornoknak Magyarországon keresztüli nyugatra szöktetésében való közreműködéséért.

A koncert felemelő élmény volt minden résztvevő számára és méltó egy ilyen éltű ember emlékéhez.

Kis Gyöngy Harmat

A rendezvény képei (KG):