„Igaz barátnak” nevezte Lengyelországot Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a háború kitörése óta indult első elnöki látogatásán Varsóban. Kiemelte annak fontosságát, hogy a jövőben politikai, gazdasági és történelmi tekintetben se legyenek határok Varsó és Kijev között. A kétoldalú tárgyalásokat követően Mateusz Morawiecki kormányfő és Volodimir Zelenszkij aláírták a hadianyagok illetve a KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelések szállításáról szóló szándéknyilatkozatot. Egyezmény született továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról, valamint a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében is.
Fotó: Andrzej Lange/PAP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai varsói látogatásakor előzetes megállapodás született a gabonaügy kezeléséről. Az ukrán és a lengyel fél egyértelműen meg fogják határozni, ki jogosult a mezőgazdasági termékek szerződésekben rögzített ki-, illetve behozatalára - jelentette be Piotr Müller kormányszóvivő. Hozzátette: a kétoldalú intézkedések várhatóan áprilisban lépnek életbe.
Andrzej Duda köztársasági elnök az ukrán hivatali partnere látogatását záró, a varsói Királyi Várban mondott beszédében, a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Rámutatott: több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik "az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el", ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal. A lengyel államfő elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedmények politikáját, mely - mint mondta - lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.
Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat - jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetői csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. "Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról" - hangsúlyozta.
A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942-1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői "nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem". Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat "az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni". Szerinte a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek "túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe".
Zelenszkij a Királyi Vár lábánál elmondott beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen "a történészek fáradságos munkájáig". A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna "közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért". Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.
Forrás: MTI, MS