Május 11-én este a Csokonai Fórumban is elkezdődött a Színházi Olimpia debreceni eseménysorozata, amelyet a rzeszówi Wanda Siemaszkowa Színház vendégelőadása, A Mester és Margarita nyitott.
A Nemzetközi Színházi Olimpia a világ egyik legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja – a teljes rendezvény ideje alatt Magyarország több mint 70 színpadán 750 előadást mutat be 400 színházi társulat. Az idei olimpia nézői többek között Olaszországból, Németországból, Lengyelországból, Svájcból, Angliából, Dél-Afrikából, Ausztráliából, Dél-Koreából, Kínából, Japánból és Mexikóból láthatnak előadásokat
A produkció előtt a színház igazgatója, Gemza Péter mondott beszédet, majd Sebastian Kęciek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövetének üzenetét olvasta fel Marcin Bobiński, a Lengyel Nagykövetség munkatársa olvasta fel.
Az előadás trailere. Forrás: Teatr im. Wandy Siemaszkowej
A rendező, így beszél a darabról: “A Sátán – Woland leszáll az ötödik dimenzióból a Földre, hogy ellenőrizze, megváltozott-e az ember, és legfőképpen, hogy megkísértse és elcsábítsa. De miért a megkísértés? Megkísért, hogy megmutassa az emberiségnek a világról alkotott alternatív látásmódját, megkérdőjelezve Isten látomását. Megkísért, mert abban reménykedik, hogy talán ezúttal ő nyeri meg a véget nem érő játékot Istennel, aminek a tétje az emberi lélek, és ezzel bebizonyítja neki, hogy a Paradicsom előtti lázadásnak volt értelme, és hogy nem érdemes ezeket a „kis férgeket” – az embereket – szolgálni. Nem volt szerencséje Jóbbal, sem Jézussal a pusztában, ezúttal a Mesterrel és Margaritával talán sikerül. Az amúgy is romlottakat félrevezetni aligha eredmény. Ezért most a tiszta szerelmet választja célpontjául. Próbára teszi mindkettőjüket, hogy megtörje őket és megmutassa nekik, hogy nem az evangéliumi út a helyes út. (…) A Mester és Margaritában a világ a helyzetek és az emberek édes-savanyú abszurditásában forog. Az igazság karneváli felfogásban. Őrült és inkompetens rendszer, félelem amiatt, ki kiről mit tud, üresség és lehúzó mélység. Ráadásul a természetfeletti „Woland banda”, mint egy rockegyüttes, az ilyen együttesekre jellemző ujjongással és tartózkodással gördül be a varieté színpadára, hogy megmutassa „a színház varázsát”. Hogy a közönség szemébe nézzen, és lássa, melyik oldalon áll, és hogy feltegye az egyszerű és őszinte kérdést: hiszel?”
A bemutató kiválóan sikerült, a közel telt ház mellett zajlott előadást álló ováció kísérte. Az előadást követő napon szakmai beszélgetés is zajlott, amelyen a nemzetközi fesztiválokról cseréltek eszmét a szakemberek. A beszélgetésen részt vett Intézetünk munkatársa, a darab fordítója, Keresztes Gáspár is.
Az esemény képei
Fotó: Máthé András