„Azt mondták, hogy nem éltetek a lehetőséggel, hogy hallgassatok. Azt hiszem, inkább mi veszítettük el a lehetőséget, hogy meghallgassunk benneteket – mondta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a pozsonyi GLOBSEC2023 konferencián. Értékelése szerint például az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben nem szabad megengedi a „régi Európára” és „új Európára” történő felosztást. „Putyin vissza akar térni az orosz nagyhatalomhoz” – figyelmeztetett a lengyel diplomácia vezetője, Zbigniew Rau a szlovák fővárosban.

Emmanuel Macron francia államfő Fotó: Václav Salek/PAP/CTK

A hétfőtől szerdáig tartó, 18. alkalommal megrendezett GLOBSEC konferencia fő témája az Ukrajna elleni orosz invázió volt, beleértve a harcoló ukránoknak nyújtott folyamatos segítséget.

A konferenciát Zuzana Čaputová, Szlovákia elnöke nyitotta meg. A szakértők arról vitatkoztak Szlovákia fővárosában, hogy miként lehetne megerősíteni Európa ellenállóképességét és biztonságát a második világháború vége óta tartó legnagyobb konfliktussal szemben az öreg kontinensen. Az orosz-ukrán háború globális hatásainak enyhítésére vonatkozó ötleteket kerestek és vitattak meg, beleértve a gazdasági következményeket vagy az energiaszektort is. A litván miniszterelnök, Ingrida Šimonytė a megbeszélésen a dezinformáció jelentette óriási veszélyre hívta fel a figyelmet. „A szólásszabadságot nem szabad összetéveszteni a hazugság terjesztésének szabadságával” – hangsúlyozta Pozsonyban, figyelmeztetve, hogy Oroszország nagyon aktívan használja fel a dezinformációt az európai társadalmak demokratikus struktúráinak gyengítésére.

Rau miniszter az oroszok motivációjáról

A pozsonyi konferencián részt vett a lengyel diplomácia vezetője, Zbigniew Rau is. A lengyel külügyminiszter Miroslav Wlachovský szlovák kollégájával és Észtország egykori elnökével együtt vett részt a Közép- és Kelet-Európa képviselőiből álló hagyományos ülésen, amely idén a következő címet viselte: „Leading from the Centre: CEE at a Time of War”. A panelbeszélgetés azokat a kihívásokat tekintette át, amelyekkel térségünk országai szembesülnek az ukrajnai orosz agresszió következtében. A felszólalók megvitatták azt is, hogy az Európai Unió és a NATO-országok milyen szerepet játszhatnak Ukrajna további támogatásában. A megbeszélésen Zbigniew Rau miniszter felvázolta Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív politikájának okait is. A lengyel diplomácia vezetője szerint az orosz vezető fő motivációja az orosz hatalom újjáépítése és befolyási övezetének visszaszerzése, beleértve a volt Szovjetunió területét is. – Ahhoz, hogy politikailag sikeres legyél az országodban, és megbecsült uralkodó legyél, ki kell terjesztened birodalmadat. Ha hagyod, hogy a birodalom zsugorodjon, fel kell adnod a hatalmat. Ezeket az elveket fogadták el először a szovjet, majd az orosz vezetők– magyarázta a lengyel diplomácia vezetője, aki sürgette, hogy bár a nyugati vezetőknek törekedniük kell egy tartós béke megkötésére Ukrajnában, ennek feltétlenül „igazságos békének” kell lennie, vagyis olyannak, amelyik lehetővé teszi Ukrajna függetlenségének, területi integritásának visszaállítását, majd pedig Ukrajna újjáépítését, természetesen Oroszország költségén."

A szlovák diplomácia új vezetője, Miroslav Wlachovský Pozsonyban megjegyezte, hogy Európa azért került ilyen nehéz helyzetbe, mert túl naivan állt az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokhoz. – Fontos, hogy a fenyegetésekről már most közvetlenül szóljunk az embereknek – mondta Szlovákia külügyminisztere, hangsúlyozva, hogy a „viselkedést és az erőforrásokat” a fenyegetésekhez kell igazítani, a remény és a jóakarat mellé pedig katonai felkészülésnek és megfelelő költségvetési forrásoknak kell társulnia.

Globsec -kutatás: a szlovákok attól tartanak, hogy Ukrajna támogatása provokálhatja Oroszországot. A lengyelek és a magyarok határozottan támogatják a NATO-tagságot

A konferencia alkalmából hozták nyilvánosságra a Globsec Trend legfrissebb felmérésének eredményeit, amelyet nyolcezer fős mintán végeztek Közép-Kelet-Európa nyolc országában. – Míg az ukrajnai háború a legtöbb országban jelentős hatást gyakorolt a közvéleményre (amint azt a 2022-ben végzett kutatások is mutatják), addig idén a közvélemény-kutatások eredményei a megosztottság elmélyülését mutatják az egyre ellenállóbb és kevésbé ellenálló országok között – jegyezte meg a GLOBSEC Demokrácia és Ellenállóképesség Központjának igazgatója, Hajdu Dominika a sajtóközleményben.

Az kutatókat meglepte például a szlovák NATO-támogatás meredek csökkenése. Ha idén népszavazást tartanának arról, hogy ez az ország maradjon-e a szövetségben, csak 58 százalék szavazna erre, és 33% támogatja a NATO-ból való kilépést. Bulgária lakosai jelenleg szintén hasonlóan viszonyulnak a szövetséghez (58 százalék a NATO-ban maradás mellett van, 31 százalék pedig ki akar lépni). A lengyelek egészen másképp vélekednek a szövetségi tagságról. A válaszadók 94 %-a NATO-ban maradásra szavaz, és mindössze 2%-uk szeretne kilépni a szövetségből. kérdezte. A szövetségnek Magyarországon is sok híve van (89 százalék szeretne a NATO-ban maradni, 6 százalék pedig kilép a szövetségből) és Romániában (89, illetve 8 százalék).

A közvélemény-kutatók azt is megkérdezték a közvéleményt, hogy egyetértenek-e az alábbi állításokkal: "Ukrajna katonai segítségnyújtásával és fegyverek szállításával országunk segíti Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben" illetve "hazánk katonai segítségnyújtással és fegyverszállítással Ukrajnának provokálja Oroszországot és maga is jobban bevonódik ebbe a háborúba."

A lengyel válaszadók 93%-a egyetértett az első állítással (34% a másodikkal), litvánok 84%-a az elsővel és 37%-a a másodikkal. A cseheknél ez az arány 80 ill. 38%. A szlovákok 69% viszont attól tart, hogy Ukrajna támogatása provokálhatja Oroszországot (ugyanakkor a válaszadók 57%-a egyetértett az első mondattal is). A biztonság miatt aggódók túlsúlya az ukrajnai fegyverszállítással kapcsolatban Bulgáriában is megfigyelhető (59%),  a megkérdezett bolgárok 49%-a egyetértett az első tézissel is.

„Szlovákia világos példája annak, hogy bizonyos meghatározott politikai körök képviselőinek programszerű tevékenysége hogyan befolyásolja a közvéleményt, különösen egy olyan társadalomban, amely nagyon érzékeny a dezinformációra” – kommentálta Katarína Klingová, a GLOBSEC tudományos főmunkatársa, említve egyes politikai csoportok által folytatott kampányokat, amelyek célja, hogy a Nyugatot hibáztassák a háború kitöréséért, és politikai tőkét kovácsoljanak a választók frusztrációjából és félelméből.