A vacsorát követően a fiatalok részt vettek a nap utolsó panelbeszélgetésén, ami 'A lengyel-magyar kapcsolatok a számok tükrében' címet viselte. A Marcin Bąk által moderált beszélgetésen Faragó Csaba (a Századvég Alapítvány külügyi vezetője) és Arkadiusz Adamczyk professzor mutatta be a Magyarországról, Lengyelországról és Európáról készült közvéleménykutatásokat, a budapesti, hasonló prezentációtól kicsit eltérő megvilágításban.

Először a Századvég Alapítvány Európa Projekt nevű kutatása került bemutatásra. A 10-12 európai országot átölelő felmérés részeként Lengyelországban is megkérdezték a résztvevők véleményét a hazájukról. Faragó Csaba öt nagy témakörre bontotta a prezentációját. Először ismertette a Lengyelországgal kapcsolatos általános elégedettséget, ami bár csökkenő tendenciát mutat, de ez az Európai Unió többi országához hasonló mértékű. A következő kérdéskör az Európai Unióval volt kapcsolatos, és a hallgatók megtudhatták, hogy a lengyelek jó véleménnyel vannak róla, a korábbi évekhez képest az Unióba vetett bizalmuk növekedett, de a nemzeti szuverenitásuk még mindig fontosabb számukra. Természetesen az Ukrajnában dúló háború is szóba került: a kutatás szerint a lengyelek nagyjából 60% a béketárgyalásokat szeretne, és a konfliktus  gazdaságra gyakorolt hatása szintén hasonló mértékben aggasztja a kérdezetteket, az ezzel összefüggő infláció pedig 80% szerint okoz egyre nagyobb problémát.

Faragó Csaba beszélt a Századvég Intézet magyarországi kutatásának eredményeiről is, hogy a hallgatóknak legyen összehasonlítási alapjuk a két nemzet között viszonyokat illetően. A magyarok számára a hazájuk helyzetének megítélése a lengyelekkel ellentétben sokkal hullámzóbb, bár jelenleg szintén negatív tendenciát mutat.

Az Európai Unióval kapcsolatban viszont ezen érzések megosztóbbak voltak, a kérdezettek fele-fele arányban nyilatkoztak az Unió mellett illetve ellen. Mindezek ellenére a magyarok 70%-a megbízik az EU-ban de több mint 80% a nemzeti szuverenitás támogatása mellett is kiáll.

Az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó kérdések hasonlóan sarkalatos véleményeket eredményeztek: a magyarok 80%-a támogatja az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat. Az ehhez kapcsolható infláció ügyében pedig szinte 100% fejezett ki aggodalmat.

Ezt követően Adamczyk professzor mutatta be a CBOS kutatását, viszont mindenekelőtt kiemelte, hogy azért kifejezetten fontosak ezek az eredmények, mert a sztereotípiákkal ellentétben  ezek a valóságot tükrözik. A hallgatók az előadás ezen részén a korábban érintett témakörök mellett egy tágabb képet kapthattak a régióról, hiszen a lengyel-magyar tengelyen túllépve a kérdések a többi visegrádi országot is érintették. Így derülhetett ki az a résztvevők számára, hogy a lengyelek nagy része pozitívan áll hozzá a Visegrádi együttműködési törekvésekhez, valamint, hogy csehek és a szlovákok jelenleg népszerűbb partnereknek tűnnek a lengyelek számára mint a magyarok.

Több eredmény is azt mutatta, hogy a háború kitörése óta a magyarok pozitív megítélése csökken, de a professzor úr megemlítette, hogy ez a média torzító hatásának is köszönhető, ami főleg a nyugati tőke által működtetett platformok befolyásának köszönhető.

Az utolsó adatok viszont azt mutatták, hogy a lengyelek még mindig szeretnek Magyarországra látogatni mint turisták, a lengyel magyar barátság még mindig létezik és egy gazdag kultúrával rendelkező nemzet a magyar az ő szemükben. A korábban említett sajtó erejét pedig ennek a barátságnak a fenntartására is fontos lenne felhasználni.

A panelbeszélgetés lezárásaként a résztvevők hosszan válaszoltak az érdeklődő hallgatók kérdéseire. A beszélgetés még a viharos, rossz idő ellenére is jó hangulatban fejeződött be.

BD

Az esemény képei (Dominik Lichota, MyMedia):