Back to top
redakcja2 küldte be 04.09.2023 időpontban
Új trendek az újságírásban
Polityka

Új trendek az újságírásban

A szerda esti programokat nyitó panelbeszélgetés 'Új trendek az újságírásban' címmel igyekezett választ adni olyan kérdésekre és problémákra amik nem csak az újságírókat, de az egész társadalmat érinti. Magdalena Uchaniuk (WNET Radio), Geri Klára (Kossuth Rádió), Marcin Bąk (TV Republika) és Heincz Barnabás (Felczak Intézet, Hype&Hyper) egy taunlságokban gazdag beszélgetést folytattak többek között mesterséges intelligenciáról, nem hivatalos média platformokról és a vélemény formálás veszélyeiről.

Már a panel legelején kiderült, hogy bár a résztvevők más országokban dolgoznak, ugyanazokat a dolgokat látják új trendekként. Geri Klára rögtön meg is említette a mesterséges intelligencia szerepét, Heincz Barnabás pedig az információs nyomást és információ függőséget hozta fel negatív trendként.

Marcin Bąk számára a tényközlés és a véleménynyilvánítás közti határ elmosódása az egyik leginkább érzékelhető folyamat amit aggodalommal figyel, hiszen elmondása szerint a 19. századtól kezdve egészen máig elkülöníthető volt ez a határ.

Magdalena Uchaniuk a gondolatmenetet folytatva ezeknek a trendeknek a miértjeire próbált választ találni. Szerinte manapság már bárkiből lehet újságíró különösebb képzettség nélkül is akár, és ez rettentő káros tud lenni. Kiemelte a szerkesztőségek valamint az újságíró szövetség befolyásának csökkenését és az új technológiák (pl. deepfake) jogi korlátozásának hiányát is.

Geri Klára pozitívabban állt hozzá ahhoz a tézishez, miszerint káros lenne az, hogy bárkiből lehet manapság újságíró. Amellett érvelt, hogy ez nem kihívás hanem egy lehetőség, hiszen a spontán szerveződő hírközlő oldalak, podcastek akár a képzett újságíróknak is tudnak új dolgokat mutatni. Ráadásul nincsenek korlátozva a tanult formai követelmények által és nem elhanyagolható az sem, hogy így a média világába is bele tudnak kóstolni olyanok akiknek amúgy nincs lehetőségük ezt a szakmát tanulni.

A tények és vélemények közti kapcsolat témája újra előkerült, Heincz szerint az újságíróknak is van felelősségük abban, hogy a tényközlés egyre inkább a háttérbe szorul, amit jól példáz az, hogy egyre többször az olvasók kielégítése érdekében akár szakmailag degradáló cselekedeteket is bevállalnak a szakmabeliek. A véleménybuborékok kialakulása is meg lett említve, valós példákkal szemléltették a hallgatóság számára a tényközlés hiányát. Marcin Bąk pedig erre reagálva egy szellemes lengyel mondást is megosztott: 'kapcsold ki a tv-t, kapcsold be a gondolkozást'

Természetesen mindenki úgy látta, hogy ezek a véleménybuborékok is egy negatív trend amik veszélyt jelentenek az objektivitásra nézve, és mint kiderült a dezinformació, az ún. fake news is szorosan ehhez kapcsolódik. Magdalena pedig a szomszédos ukrajnai háború tükrében felvetette azt is, hogy egy 'információs háború' is zajlik, ami az álhíreivel, propagandájával kreál olyan buborékokat amik már nem csak az újságírókat állítják nagy kihívás elé, hanem akár a kormányzatokat is.

A háborúval kapcsolatban Marcin Bąk hozzátette, hogy a közösségi média és az előbb említett trendek következményeként egy eddig nem látott szemszögből követhetik az emberek a harci eseményeket. Ahogy már korábban említve volt, bárkiből lehet újságíró és ez a katonákra is igaz, a frontról bárki tud már közvetíteni kendőzetlenül, élő adásban haditudósító nélkül, bármilyen platformon.

Ezen trendek generációkra gyakorolt hatásának kérdése is sok gondolatot szült, először a fiatal korosztályt féltve lett megemlítve a TikTok, mint egy platform ami szakértők szerint is komoly problémákat okoz. Az információ áradata is megnehezíti a fiatalok eligazodását a világban Klára szerint és a résztvevők generációjának és az újságíróknak a feladata az, hogy ebben segítsék, oktassák, terelgessék őket.

Heincz Barnabás reagálva a hallottakra megjegyezte, hogy nem szabad megfeledkezni az idősebb generációkról sem és véleménye szerint ott még égetőbb ez a probléma. Az időseknél jellemző leginkább az hogy véleménybuborékokba kerülnek az interneten, a konteók, az álhírek is köztük terjednek a leginkább. Megoldásként azt kellene elérni, hogy az embereknek legyen újra bizalmuk a hivatalos sajtóban, ne legyen igényük alternatív hírforrásokhoz fordulni.

A jelenlegi tendenciák kifejtése után a jövő is szóba került. Heincz Barnabás egy nem túl biztató jövőképet vázolt fel és ahhoz, hogy ez a médium és az újságírás fennmaradhasson, egy új alternatívát is ismertetett:  A megállíthatatlan információ áradatra úgy lehetne reagálni, hogy az újságírók tényközlés helyett kontextust adnak az olvasóknak és ezáltal segítenek egy objektív, hiteles nézőpont kialakításában. Viszont erre annyi erőforrást kellene fordítani, ami a profitorientált médiában jelenleg nem elérhető.

Geri Klára pozitívabb jövőt vázolt fel, ahol a mesterséges intelligencia mint egy hatékony eszköz lesz használva. Említett példákat, ahol már most is használják cikkíráshoz, és jelentősen megkönnyíti az újságírók feladatát. Viszont tudni kell helyesen használni és fontos hogy csakis a tények közlésére nem pedig vélemények megformálására.

A hallgatóság kérdéseit Maciej Szymanowski Igazgató Úr kezdte, akit meglepett a beszélgető felek sokszor pesszimista véleménye, és kíváncsi volt arra, hogy a kommunizmus idejében, a rendszerváltás utáni időkben nem volt-e hasonlóan rossz a helyzet, tényleg ennyire borús jövő áll előttünk?

Marcin Bąk szerint nem lehet összehasonlítani ezeket a korszakokat egymással, hiszen például a kommunizmus alatt állami cenzúra volt, nagyon szélsőséges volt a média, míg manapság pont az a probléma amit korábban is említettek, hogy az objektív és szubjektív között egyre jobban elmosódik határ. Heincz Barnabás pedig válaszában azt emelte ki, hogy ő akkoriban még nem élt, nincs közvetlen tapasztalata, így neki az a rossz, ami most van és ezért erre is kell fókuszálni.

A Felczak Intézet igazgatója után még olyan témákkal kapcsolatban tettek fel kérdéseket a közönség soraiból, mint az egyre népszerűbb podcast-ek és az interjú műfaj kapcsolata, a szerkesztőségi munka folyamatai és az egyre nagyobb mértéket öltő szenzációhajhász és tartalom nélküli szalagcímek hatása.

Végezetül Geri Klára átadta Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatójának meghívását a fiatalok felé, hogy betekintést nyerhessenek az újságírói szakmába és közmédia életébe. A Magyar Rádió a lengyel és magyar fiatalok számára egy média fórumot kezdeményez, hogy párbeszéd alakuljon ki a két nemzet leendő újságírói között.

BD

Az esemény képei: (Dominik Lichota, Mymedia.pl)