Közép-Európai gazdasági lehetőségeiről beszélgettek a szakértők a  Kárpátok Európája Fórum délutáni fesztiválján.

A PIE legfrissebb előrejelzései szerint az amerikai gazdaság lassabban fog növekedni, mint az EU gazdasága. Kína gazdasága is hosszan tartó gyenge növekedési időszakkal néz szembe. GDP-je 3 százalékkal nőtt 2022-ben. – ez kevesebb, mint az Európai Unióé, és alig valamivel több, mint az USA-é. Kelet-Közép-Európa erőssége ugyanakkor a magasan képzett munkaerő, valamint az infrastruktúra folyamatos fejlesztése (többek közt az uniós alapokból) és az erős külföldi működőtőke-beáramlás. A régió számos gazdasági és üzleti előnnyel rendelkezik, pl. Nyugat-Európához képest vonzó gazdasági növekedési szerkezettel, a fejlett gazdaságokra jellemző stabilitásdal, ami megkülönbözteti ezt a régiót a többi feltörekvő piactól – áll a rendezvény beharangozójában.

A panelbeszélgetés résztvevői - Ján Hudacký, a Lengyel Köztársaság eperjesi tiszteletbeli konzulja, volt gazdasági miniszter,  Miroslav Singer, a cseh Központi Bank volt elnöke, Krzysztof Szczerski, Lengyel ENSZ-nagykövet, Paweł Borys, a Lengyel Fejlesztési Alap igazgatótanácsának elnöke, Jerzy Kwieciński, a Bank Pekao S.A. igazgatótanácsának alelnöke, Dominik Rozkrut, lengyek statisztikai hivatal elnöke és Faragó Csaba, a Századvég Alapítvány nemzetközi igazgatója – a moderátor, Beata Daszyńska-Muzyczka vezetésével a helyzet értékelésére tettek kísérletet, és igyekeztek a maguk területéről egy jó tanácsot is adni.

Paweł Borys kiemelte, az elmúlt harminc évben számos gazdasági, strukturális problémát leküzdött a régió, mint például a Kelet-Nyugati túlsúly az infrastruktúrában – emellett fejlődik most a Háromtenger mentén az Észak-Dél tengely. Hosszan sorolta a régió előnyös tulajdonságait, a gyors reakcióidőről a képzett munkaidőről és a kedvező gazdasági-politikai környezeti változásokig. Jótanácsként az energetikai és az infrastruktúra fejlesztésének fontosságát emelte ki.

Faragó Csaba a Háromtenger-régió integrációjáról és a kapcsolódó kihívásokról, valamint a magyar álláspontról beszélt: Ha ön eljön Magyarországra, látni fogja, hogy a magyarok erősen elkötelezettek a visegrádi gondolat iránt, a magyarok 80% nyilatkozott erről. Kiemelte annak fontosságát, hogy az energiaszükségleteink szempontjából fontos lenne nemzeti és nemzetközi konszenzusok elérése, hiszen ez is minden ország érdeke. Jótanácsként azt mondta, vigyázzunk magunkra és szövetségeseinkre, ne hagyjuk, hogy megosszanak bennünket.

Jan Hudacky, a szlovák álláspontot képviselve, az erős energiabiztonságról és Szlovákia stratégiájáról szólva a megfelelő energiamixek kiválasztásáról beszélt, amelynek figyelembe kell vennie a saját szükségleteket, és valamennyire az uniós célokat is, még akkor is, ha nem mindig értünk együtt vele. A szlovák nergiamixben a szükséglet 60%-át fedezi az atom, és erős a megújuló források (szél, víz, biomassza, stb.) aránya is. Az áramot illetően, hamarosan elérik az önellátás fokát, és nem sokára eladni is tudnak majd. Szerinte fontos volna, hogy tovább erősitsük a befektetéseket, és alakítsunk ennek megfelelő szabályozási környezetet, és volna értelme újabb befektetési alapokat is létrehozni.

Jerzy Kwieciński a Pekao Bank alelnöke leszögezte: a siker kulcsa az együttműködés. Az infrastruktúra és az ipar mellett nagy perspektíva van a pénzügyi szektorban is, amely követheti ezeket a változásokat. A legfontosabbnak ő is a közép, és hosszútávú befektetések bevonzásának fontosságát említette, amelyek között a legnagyobb hiány a közös kormányzati befektetések terén van.

Dominik Rozkrut a statisztika oldaláról közelített a kérdéshez. Mint mondta, nem feltétlenül a GDP adatokat kell követni, számos sokkal beszédesebb makrogazdasági mutató létezik: érdemes megnézni az infrastrukturális mutatókat, az iskolarendszert, a startupokat, deep-tech szektort – ezek számait megvizsgálva van okunk az optimizmusra. Az emberi befeketetések fontosságát külön kiemelte.

Miroslav Singer a pesszimistább álláspontot képviselte. Értékelte a lengyel ambíciókat, ugyanakkor hűtötte a kedélyeket. Észtország és Románia növekedési pályája meredekebb, ezért a visegrádi országokkal összehasonlítva ők élénkebb tigrisek – fogalmazott. Éppen ezért volna még mit tennünk. Értékelése szerint bőven volna még mit tennünk e területen. Az igazi tigrisek Ázsiában vannak, mi inkább farkasok vagyunk. Szerinte nem a közvetlen hasznot hajtó üzletekre kell koncentrálni, hanem sokkal inkább a később megtérülő, komoly jövőbeli megtérülést ígérő, áldozatot kívánó projektekre volna érdemes koncentrálni.

Krzysztof Szczerski a tengerentúlról globális szemszögből elemezte a helyzetet, és röviden beszélt arról, hogy a nemzetközi piacon hogyan tudnak jelen lenni a közép-európai cégek.  Felvetette, hogy a régiónak régióként kellene csatlakozni a G20-hoz.

Az esemény képei: