Boldoggá avatták vasárnap a délkelet-lengyelországi Markowában az 1944-ben zsidók bújtatása miatt a németek által meggyilkolt hétgyermekes Ulma családot. Ez az első eset a történelemben, amikor egy egész családot avatnak boldoggá.
Ferenc pápa 2023. szeptember 10-ével hivatalosan a boldogok közé sorolta Józef és Wiktoria Ulma családját, valamint hét gyermeküket, akiket 1944. március 24-én gyilkoltak meg a németek zsidók bújtatása miatt. A II. világháború idején az üldözött zsidóság képviselőinek segítését a nácik, demonstratívan a legszigorúbb büntetésekkel sújtották.
Az Ulma házaspár, Józef és Wiktoria egyszobás markowai faháza padlásán, vélhetően 1942 végétől rejtegetett három zsidó családot, összesen nyolc embert. 1944. március 24-én öt német fegyveres és az úgynevezett kék rendőrség, a háború előtti lengyel rendőrség soraiból a német megszállók által toborzott szervezet néhány tagja behatolt Ulmáék házába. Eilert Dieken német hadnagy parancsára a falubeliek szeme láttára bestiálisan megölték a család és gyerekek a padláson talált nyolc zsidót, majd az egész Ulma családot is. A legidősebb gyermekük 8 éves volt, a legkisebb, mint később az exhumáláskor kiderült, éppen születés közben halt meg.
Markowában hat más család is bujatott zsidókat Ulmáék kivégzése után is. A 120 fős markowai zsidó közösségből 21-en élték túl a háborút. Történészek szerint Lengyelországban 1939 és 1945 között 40-100 ezer zsidót mentettek meg.
Az Ulma házaspárt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1995-ben posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki. A címet eddig összesen 7232 lengyelnek adományozták. Az Ulma család markowai házában 2016-ban megnyitották a második világháborús zsidómentő lengyelek múzeumát. A boldoggá avatási eljárását a Vatikán 2003-ban indította el. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a család vértanúságáról szóló dekrétumot.
A Markowa községben tartott vasárnapi boldoggá avatási szertartáson jelen volt többek között a Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, Mateusz Morawiecki miniszterelnök, a parlament képviselői, több kormánytag, a diplomáciai kar és a hadsereg képviselői. A szertartáson a Lengyel Püspöki Konferencia tagjai és külföldi egyházi méltóságok is részt vettek, többek közt Gerhard Müller német, és Robert Sarah guineai-vatikáni bíboros, Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció volt prefektusa.
A 80 püspök és mintegy ezer pap által koncelebrált, mintegy 30 ezer lengyel és külföldi zarándok részvételével bemutatott szentmisén a pápa nevében Marcello Semeraro a bíboros olvasta fel latinul az apostoli üzenetet, ami később lengyelül is elhangzott.
„A Szentek Ügyeinek Dikasztriumának tanácsára apostoli felhatalmazásunkkal mostantól felhatalmazzuk Isten tiszteletreméltó szolgáit, Józefát és Wiktoria Ulmát, házastársukat és hét gyermeküket, hűséges világi vértanúkat, akik mint irgalmas szamaritánusok félelem nélkül feláldozták életüket a testvérek iránti szeretetért, és otthonukba fogadták azokat, akik üldöztetést szenvedtek, boldogok címet kaptak” – írta a Szentatya. A szöveg kiemeli: a zsidó és katolikus családok közös szenvedése "mély értelmet hordoz, és a legszebb fényt veti a zsidó-keresztény barátságra, emberi és vallási értelemben is. (…) Áldozatuk legyen példakép mindannyiunk számára a rászorulók szolgálatában való jó cselekvésben – fogalmazott. A kivégzés pillanatában születő gyermekről Semeraro bíboros elmondta: őneki különös szerepe van Ulmáék mártíromságában. Hozzátette: "a névtelen, ártatlan kisbaba azt kiáltja a mai világhoz, hogy fogadja, szeresse és védje az életet a fogantatás pillanatától a természetesen bekövetkezett halálig".
A pápai bejelentés értelmében az Ulma család emlékét minden évben július 7-én "a törvényben meghatározott helyeken és módon" meg kell ünnepelni. A levelet a pápa írta alá Rómában, Lateránban 2023. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének ünnepén.
A boldoggá avatási formula kihirdetése után került sor az új boldogok képének leleplezésére. Majd bevitték a presbitériumba a boldogok ereklyéit, az ereklyék őrzője, Markowa plébánosa, az Ulma család rokonai segítségével. Ekkor hangzott el először a boldogoknak szentelt ének, virágot helyeztek az ereklyetartónál és gyertyát gyújtottak - az emlékezés jelképeként.
Fontos lett volna, hogy itt jelen legyen Von der Leyen asszony vagy a német elnök – nyilatkozta Gerhard Müller bíboros a rendezvény után. – Jó lenne, ha e mártírok vérének köszönhetően tennének valamit a megbékélésért Európában, különösen a lengyel-német, de más országokban is. Európa jelenleg a pénzre és a gazdaságra épül, de a keresztény Európa gondolata sokkal mélyebbre megy. Ha csak a pénzre hagyatkozik az ember, annak nagyon rossz vége lesz, háborúk törnek ki, és az emberek elvesztik egymás iránti tiszteletüket – mondta a német egyházfő.
A bíboros hozzátette, hogy a vasárnapi boldoggá avatásnak egész Európát az élet tiszteletére kell tanítania. Emlékeztetett arra, hogy a náci ideológia nemcsak antiszemita, hanem keresztényellenes is.
Fotó: Darek Delmanowicz/PAP