Back to top
redakcja2 küldte be 17.10.2023 időpontban
Kormányváltás jöhet Lengyelországban?
Polityka

A végleges eredmények közlése után minden, amit a választásról, jelen- és jövő kérdéseiről, forgatókönyvekről tudni érdemes, egy helyen!

99,97%-os feldolgozottságnál bátran kijelenhetjük, hogy a lengyel parlamenti választásoknak egyértelmű eredménye van: 35,39%-kal első helyen futott be a Jog és Igazságosság (PiS), amelyet szorosan követ a Polgári Koalíció (KO) 30,69%-kal. Mindenki meglepetésére a Harmadik Út (Trzecia Droga), amely a Szymon Hołownia-féle Polska 2050 és a parasztpárt (PSL) koalíciója, 14,4%-ot kapott, az Újbaloldal (Lewica) 8,61%-ot, míg a szélsőjobboldali Konföderáció (Konfederacja) alulmúlva az előzetesen mért eredményeket, 7,16%-ot szerzett.

A PiS bár győzött, nincs meg a kormánytöbbsége, amelyhez 231 mandátum kell. A jelenlegi eredményekből a következő mandátum leosztások következtethetők: PiS 196, KO 158, Harmadik Út 61, Újbaloldal 30, Konföderáció 15 képviselő a lengyel alsóházban, a Szejmben. Bár a választások előtt sok elemző mondta, hogy a PiS a Konföderációval foghat össze a kormányzóképesség érdekében, kisrészt a PiS, nagyrészt a Konföderáció gyenge eredménye ezt meghiúsította. Kérdés: ki kerül kormányra? Mi fog történni az elkövetkezendő hetekben, hónapokban?

Először a PiS fut neki?

A lengyel politikai szokásjog alapján az államelnök, jelen esetben Andrzej Duda, mindig az első helyezettet kéri fel kormányalakításra, nevezetesen azért, mert a győztesnek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra. Radosław Fogiel, a PiS szóvivője tegnap úgy nyilatkozott, hogy hajlandóak tárgyalni a koalícióról bárkivel, aki nem akarja támogatni az ellenzéki vezér, Donald Tusk kormányát. A Konföderáció a gyenge eredménye miatt nem opció. Egyes elemzők szerint lehetséges forgatókönyv lett még volna a PSL kirobbantása a Harmadik Útból, Władysław Kosniak-Kamysz, a PSL vezetője viszont egyértelművé tette: kizárt, hogy pártja együttműködjön a PiS-szel, mivel a PiS az elmúlt években sokat tett a PSL gyengítéséért. Ezzel a PiS hamar politikai karanténban találhatja magát.

Krzysztof Śmiszek, a Lewica képviselője is nyilatkozott: a Lewicát nem zavarja, ha Tusk lesz a kormánykoalíció miniszterelnöke, mindaddig, amíg a Lewicának komoly beleszólása lehet az új kormány döntéseibe. A Lewica kizárta az együttműködést a PiS-szel, a KO pedig egyértelműen szóba sem jöhet a PiS esetében. Ezek alapján szinte biztosan kijelenthető, hogy a PiS nem fog tudni kormányzóképes többséget szerezni, úgy tűnik, hogy a három ellenzéki párt alakíthat koalíciós kormányt, 249 mandátummal pedig stabil többségük lenne a lengyel parlament alsóházában.

Mindezek mellett a felsőházban tarolt az ellenzéki összefogás: 67 szenátori helyet szereztek a PiS 33 székével szemben. Mindezt a Harmadik Lengyel Köztársaság legnagyobb választási részvételével, 74,37%-kal. „A demokrácia ünnepe” volt ez a választás – mondta Andrzej Duda lengyel elnök a váratlanul magas részvételi arányról.

Hogyan lehet ebből kormányváltás?

Elsősorban Andrzej Dudán múlik, hogy mikor alakulhat meg az új kormány. Eltelhetnek akár hetek vagy hónapok is. A PiS koalíciós tárgyalásai már szerdán elkezdődhetnek, addigra ugyanis a választási bizottság hivatalosan közli a választás végeredményét. A tárgyalásokkal párhuzamosan az elnök összehívja a Szejm első választás utáni ülését, hogy Mateusz Morawiecki, a regnáló miniszterelnök bejelentse távozását. Ezt az első ülést csak a hivatalos végeredmény közlése utáni egy hónapon belül kell összehívni. Ezután Andrzej Dudának két hete lesz arra, hogy kormányfőt jelöljön ki, majd a kormányfőjelöltnek lesz további két hete, hogy összeállítsa, majd bemutassa a kormányát, amelyről a Szejm szavaz. Amennyiben a PiS nem talál koalíciós partnert – és a fenti elemzésből láthatjuk, hogy erre nagyon kicsi az esély – a Szejm leszavazza a kisebbségi PiS kormányt és szavaz az új kormányzat felállításáról: ebben az esetben pedig az ellenzéki koalíció megbízhatja a stabil koalíciós többséggel rendelkező Donald Tuskot a kormányalakítással. A procedúra jó esetben decemberig, ellenzéki kormányalakítás esetén akár 2024 elejéig tarthat. Władysław Kosiniak-Kamysz a PSL vezetője azt nyilatkozta, hogy az elnöknek meg kell kezdeni a párbeszédet olyan formációkkal, amelyek képesek a kormányzásra. A dolgok felgyorsítása érdekében egyes ellenzéki politikusok már a héten megbeszéléseket szorgalmaznak Andrzej Duda és a Tusk-féle koalíció között.

Miért nem lett a PiS-nek stabil többsége?

Jarosław Flis szerint az elmúlt három évben számtalan hibát vétett a kormánypárt, amely a jelenlegi helyzethez vezetett. Kiemelte, hogy a lengyelek életszínvonala alapvetően csökkent a gazdasági helyzet és az inflációs nyomás miatt, ezen pedig a szociális intézkedések (800+, 14. havi nyugdíj) sem tudtak érdemben javítani. Az sem segített, hogy a párton belül folyamatosak voltak a belharcok és nézeteltérések, valamint a lengyel közéletben példátlanul agresszív kampány, amely a bizonytalan szavazókat elriasztotta a kormánypárttól.

Rafał Chwedoruk szerint a PiS a demográfia csapdájába esett bele, mivel nem koncentráltak a fiatal választói rétegekre és jelentősen vesztettek a 2019-es erejükből. Az már csak azért is fontos, mert a felmérések szerint a 18-29 éves választói korcsoportban a PiS-t még a Konföderáció is megelőzi, a kormánypárt az utolsó helyen kullog a parlamenti pártok sorában. Szintén vihetett szavazatokat az éles váltás az Ukrajna politikában, az elmúlt hónapok gabonacsörtéi ugyanis érzékenyen érintették a lengyel agrártársadalmat. Szintén felmerül Chwedoruk szerint, hogy a PiS a kampány során mindegyik politikai ellenfelét támadta, ezért nem maradt benne koalíciós potenciál.

Bogusław Chrabota szerint a PiS ellőtte az összes életszínvonalemelő intézkedését a választások előtt, minden már megtörtént, az ellenzék pedig többször kiemelte, hogy amit bevezetett a PiS, az maradni fog – ezzel megbukott az a narratíva, hogy az ellenzék pénzt venne el a lengyelektől.

Hogyan tört fel a Harmadik Út és süllyedt el a Konföderáció?

A Konföderáció legnagyobb hibája volt, hogy túlságosan hamar megkezdték a kampányt. Nyáron a pártot 15%-ra is mérték, most ennek a felét szerezte meg. Egyszerűen elfogytak az ötletek. Érdekesség, hogy Bogusław Chrabota elemése szerint a Konföderáció a saját sikerének áldozata lett: annyira megijedtek a megerősödésétől a politikai ellenfelei, hogy kihúzták a lába alól a talajt. A PiS részben elvette az euroszkeptikus, Ukrajna-kritikus hangokat; miközben a szabadpiac retorika élét hatékonyan csökkentette a Harmadik Út és a KO neoliberális szárnya.

És ha már Harmadik Út: a centrista párt vidéken és városban egyaránt alternatívát kínált azoknak a bizonytalan szavazóknak, akik tartózkodtak az olykor szélsőséges KO és PiS retorikától, ennek pedig Szymon Hołownia kiváló vitaszereplésével meglett az eredménye.

Mi köti össze és mi választja szét az ellenzék pártjait?

Bár szinte biztosra vehető az ellenzéki kormánykoalíció, annak életképessége kérdés lehet, mivel a politikai paletta nem ugyanazon oldaláról jönnek a szereplők: a KO egy liberális vonalat képvisel, miközben a Harmadik Út inkább konzervatív, centrista, ellenben a Lewicával, amely erősen baloldali, szociáldemokrata.

Egyvalamiben mindhárom párt egyetért: az igazságügyi rendszer reformjában. Más kérdés az abortusz. Bár a Harmadik Út és a KO is vissza akarja állítani a 2020-as alkotmánybírósági határozat előtti rendszert, a Lewica messzebb menne és a terhesség 12. hetéig, az anya kérésére engedélyezné az abortuszt – ezt azonban a KO és a Harmadik Út nem támogatja.

Abban szintén mindhárom párt egyetért, hogy a PiS nyolc éve alatt bevezetett szociális támogatásokat fenn kell tartani, azonban amíg a Harmadik Út abbahagyná az osztogatást és inkább családi adókedvezmény formájában támogatná a lengyel családokat, Tusk és a Lewica a nyugdíjasok fele fordulna.

Mindhárom párt egyetért a 22 és 7 százalékos áfakulcshoz való visszatérésben, a Harmadik Út és a KO pedig egységesítené az adózást, azaz a munkavállaló fizetéséből való egyszeri levonás tartalmazna minden adót és járulékot.

Hatalmas politikai változások elé nézünk?

Érdemes a lengyel választásokat statisztikai szempontból is megvizsgálni, vannak ugyanis érdekességek, és olyan változások, amelyek aktív alakítótényezői lehetnek a pártok jövőbeli politizálásának. A rekord részvétel 74,37%-kal ismert, az összes választói korcsoportban nőtt a szavazók száma, kettő korcsoport mobilizációja azonban kiemelkedik mind közül: a 18-29, valamint 50-59 éves korosztályokban nőtt a legnagyobbat a választási részvétel, a 18-29 éves korcsoport részvételi aránya pedig a 60 pluszos korosztályt is meghaladta. A szavazói csoportok lebontva:

  • PiS: idősek, mezőgazdasági dolgozók, kékgalléros dolgozók;
  • KO: vállalkozók, városi kék- és fehérgalléros dolgozók;
  • Harmadik Út: cégvezetők, vállalkozók, magasan képzett városiak;
  • Lewica: egyetemi diákok, fiatal felnőttek;
  • Konföderáció: fiatal felnőttek.

Érdekesség, hogy az ukrán gabonaválság ellenére a mezőgazdászok támogatottsága a PiS irányába töretlen, négy éve és most is 67 százalékuk szavazott a kormánypártra. A nők és a férfiak esetében nincsenek eltérések, mindkettő csoportban nőtt a KO és a Harmadik út támogatottsága, a Konföderáció azonban csak a férfi szavazók esetében rendelkezik erős táborral. A vidék most is a PiS-t választotta, azonban 8%-ot zuhant, miközben a KO enyhén nőtt. Az 50 ezer fő alatti városokban 2019-ben a PiS nyert, mára azonban elfogyott a lendület és holtversenyben osztozott a szavazókon a KO-val. Az 50 ezer fő feletti városokban a KO vezet, valamint érdekesség, hogy a Harmadik Út támogatottsága minden egyes településtípus esetében egyenletes – a PSL vidéken, a Polska 2050 a városokban gyűjtötte be a szavazatokat. A 2019-ben passzív szavazókból a legnagyobbat a KO merítette (30% felett), majd a Harmadik Út (18%), ugyanakkor a PiS is növelte 15,5%-kal a bázisát. Érdekesség, hogy a 2019-ben a Konföderációt választó szavazók 20%-a párolgott el a KO és a Harmadik Út irányába – nem csoda, hogy alulteljesített a párt.

 

HB

(via RFM24, TVP, TVN24, onet, Rzeczpospolita, Wyborcza, biqdata)