"A PiS győzött, de az ellenzék ünnepel", "Vereség és kudarc között" valamint "Ellenzék vagy megújulás" – csak néhány cím a lengyelországi választások utáni valóságról beszámoló újságok címlapjaiból.
Október 15-én a lengyelek tömegesen megjelentek a szavazóhelyiségekben és rekordot döntöttek a választási részvétel tekintetében a Harmadik Köztársaságban – a választásra jogosult polgárok 74,38 százaléka vett részt a parlamenti választásokon. Bár a parlamenti választásokat harmadszor is a Jog és Igazságosság párt nyerte (ennek táborába tartozik Andrzej Duda elnök is), a győztes párt túl gyenge ahhoz, hogy önálló kormányt alakítson, és valószínűleg az ellenzék veszi át a hatalmat.
Duda elnök döntései és az győztes ellenzék első vitái
Az Állami Választási Bizottság néhány nappal a választás után kiadott jelentése szerint a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt a szavazatok 35,38 százalékát szerezte meg, a legerősebb ellenzéki tömörülés, a szociálliberális Polgári Koalíció (KO) pedig 30,7 százalékot. A KO-val együtt akar kormányozni az új centrista koalíció, a Harmadik út (Trzecia Droga), amely 14,4 százalékot szerzett, valamint az Új Baloldal (Nowa Lewica), amely a választáson 8,61 százalékot kapott. A szélsőjobboldali Konföderáció (Konfederacja) szintén bejutott a szejmbe (a szavazatok 7,16 százalékával), de ez a párt ellenzékben akar maradni. "– Megcsináltuk" – örvendezett Donald Tusk (volt miniszterelnök és az ellenzék vezetője – a szerk.) közvetlenül az exit poll eredmények bejelentése után (...). – Egy évvel ezelőtt még senki sem hitte, hogy ez lehetséges, három hónappal ezelőtt még azt kérdezték tőlem, hogy biztosan sikerül-e". – írta a Rzeczpospolita október 16-án.Ugyanakkor a szavazást követő első naptól kezdve az újságok és a kommentátorok rámutatnak, hogy a választási eredmény csak a kezdet, mivel a kezdeményezés mostantól az elnöké. "Most már Andrzej Dudán múlik, hogy kinek ad esélyt a kormányalakításra". – emlékeztet a Dziennik Gazeta Prawna". A lengyel alkotmány szerint ugyanis a választások után az elnök jelöli ki a miniszterelnököt, és általában a parlamenti többség által megjelölt személyt. A miniszterelnök-jelölt – akit aztán az elnök nevez ki – tesz javaslatot az elnöknek a minisztertanács összetételére. A jelenlegi parlamenti helyzetben azonban a következő szakasz lesz döntő, hiszen az államfő által elfogadott minisztertanácsnak és miniszterelnöknek abszolút többséget kell kapnia a bizalmi szavazáson, amire a Jog és Igazságosságnak nincs esélye. Így hát Duda elnök azonnal az ellenzék képviselőjét fogja miniszterelnök-jelöltnek állítani? Egy héttel a választások után az elnöki palotában konzultációk zajlanak az új Szejmben képviselettel rendelkező valamennyi választási bizottság képviselőivel. Emellett a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy – a választási eredménnyel összhangban – a lengyelek a korábbi ellenzék által vezetett kormányt várnak. "A pártok, amelyek együttesen akarnak többséget alkotni – a Polgári Koalíció, a Harmadik út és az Új baloldal – összesen 248 mandátummal rendelkeznek, és bejelentették, hogy közös álláspontot nyújtanak be az elnöknek (...) A megkérdezettek közel 60 százaléka szerint Andrzej Duda a volt ellenzék többségi koalíciójára kellene, hogy támaszkodjon. A megkérdezettek kevesebb mint 36 százaléka mutat a legtöbb mandátummal rendelkező pártra, vagyis a Jog és Igazságosság pártra". – olvashatjuk a Rzeczpospolitában. Tehát a választásokat megnyerő pártnak nincs esélye a hatalomra? Ahogy Marek Jurek, a szejm és az Európai Parlament volt tagja a Do Rzeczy című hetilapban rámutat, a radikalizálódott ellenzék valószínűleg átveszi a hatalmat, bár a választások megerősítették, hogy Lengyelországban még mindig a jobboldal van többségben. "A Jog és Igazságosság, a Konföderáció és a Lengyelország egy (a Szejmbe be nem jutott párt – a szerk.) a szavazatok több mint 44 százalékát szerezte meg (összesen – a szerk.), míg a Polgári Koalíció és az Új Baloldal (összesen – a szerk.) 39 százalékot. Ha pedig a centrista Harmadik Útra leadott szavazatokat elfelezzük és mindkét oldalhoz hozzáadjuk, még inkább egyértelművé válik a jobboldal társadalmi többségi pozíciója" – olvashatjuk. Az újságok arra is rámutatnak, hogy az ellenzék már néhány nappal a választások után elkezdett visszakozni ígéreteitől és biztosítékaitól, köztük az egyik leginkább mediális ígérettől, miszerint a polgári koalíció vezetője "a választások másnapján" Brüsszelben találkozik az uniós hatóságok képviselőivel, hogy feloldják a Lengyelországnak szánt nemzeti újjáépítési tervből közel 150 milliárd zloty zárolását. Az ellenzéki csoportosulások széles koalícióján belüli viták árnyékában, egy héttel a választások után már az abortusztörvény liberalizálására, a szociális programokra vagy az adómentes összeg 60 ezer zlotyra emelésére vonatkozó ígéretek is kérdésesek.
A gazdaság a választások után
A választás és annak következményei a gazdasági híreket is uralták. Amint arról a Rzeczpospolita már a választások másnapján beszámolt, a pénzpiacok már akkor lelkesen reagáltak az exit poll választási eredményekre. "A zloty erősödése a főbb devizákkal szemben, a lengyel adósságok magasabbra értékelése, a WIG20 részvényindex emelkedése – hétfőn így fogadták a befektetők azt az információt, hogy a demokratikus ellenzék nyolc év PiS-uralom után átveheti a hatalmat Lengyelországban" – olvastuk. Az optimizmus oka többek között az, hogy a befektetők remélik a Nemzeti Újjáépítési Tervből származó, fent említett források feloldását, illetve a 2021-2027-es uniós költségvetésből származó kohéziós források elvesztésének kisebb kockázatát. A kommentátorok azonban rámutatnak, hogy az új kormánynak – függetlenül attól, hogy ki alakítja meg – a még mindig magas, bár csökkenő inflációval (szeptemberben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az infláció éves szinten 8,2 százalék volt) és az államkassza rekordméretű, 92 milliárd zlotyra rúgó hiányával kell szembenéznie. "Előreláthatónak tűnik, hogy Brüsszel hamarosan túlzottdeficit-eljárást fog elrendelni Lengyelországgal szemben, ami általában a nadrágszíj meghúzásának szükségességével jár együtt" – mutat rá Anna Cieślak-Wróblewska a Rzeczposplitában. A Dziennik Gazeta Prawna ugyanakkor rámutat, hogy bár a fogyasztók körében még mindig a pesszimisták vannak többségben, a Központi Statisztikai Hivatal által számított fogyasztói bizalmi index októberben újabb egy hónapos növekedést regisztrált. "A jelenlegi mutató, amely a mostani helyzet értékelését mutatja, két éve a legmagasabb. Az irányadó mutató, amely azt mondja meg, hogy a lengyelek mit várnak a gazdasággal és saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban, 2021 szeptembere óta a legmagasabb értéket érte el" – olvassuk a DGP oldalain.