Back to top
redakcja2 küldte be 09.11.2023 időpontban
Lengyelország a választások után – váltás Brüsszel, Washington vagy Prága felé?
Polityka

Túléli-e az új lengyel kormánykoalíció a teljes választási időszakot? Milyen kapcsolata lesz Lengyelországnak Csehországgal? Hogyan fog működni a V4 Robert Ficóval vagy Orbán Viktorral? Megpróbálja-e majd az új kormány újrahangolni a kapcsolatokat Ukrajnával? Ezekre a kérdésekre kereste a választ kedden a CEVRO Intézet Transzatlanti Kapcsolatok Központja és az Echo hetilap vitaestje, amelyen Intézetünk igazgatója is részt vett.



Sorozatban harmadszor nyert a Jarosław Kaczyński vezette PiS az október közepén tartott lengyel parlamenti választásokon. Kaczyński nyert, de mégis veszített, mert nincs többsége a kormányalakításhoz. A várhatóan hatalomba lépő új kormánykoalíció a cseh szervezők szerint hasonlít a jelenlegi cseh vezetéshez: Európa-párti liberálisok, posztkommunisták, progresszív baloldaliak, zöldek, szivárványaktivisták és konzervatív katolikusok képviseltetik magukat benne. A kormánykoalíció megalakulásának közös nevezője a „közös ellenség” – ez Kaczyński és a PiS – hangzott a témafelvetés.

 A vita persze rögtön aktualitással indult: a résztvevők nem hagyták ki a vitát arról, hogy Duda elnöknek Donald Tuskot kellett volna kinevezni miniszterelnöknek avagy sem.

Paweł Zalewski képviselő szerint Duda elnök a választások logikája ellen járt el Mateusz Morawiecki kinevezésekor. „A koalíciós pártok kinyilvánították, hogy készek a kormányzásra, megvan a többségük és egy miniszterelnök-jelöltjük. A választások logikájával ellentétben a nagy részvétel ellenére az első próbálkozást Mateusz Morawieckire bízta. Úgy gondolom, hogy elnök úr döntése és Morawiecki kudarcra vannak ítélve” – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy az ellenzék konstruktív alapon kész kormányt alakítani Donald Tusk miniszterelnökkel. Hétfőn Szymon Holowniát is meg kell választani a szejm marsalljává, és két év múlva egy másik koalíciós párt jelöltjével kell helyettesíteni.

Grzegorz Górny ugyanakkor rámutatott: a kilencvenes évek óta alkotmányos hagyomány, hogy a győztes párt jelöltjét kormányalakítási esély nélkül is kinevezték miniszterelnöknek.

 Ennek ellenére a régió számára a belpolitika mellett azonban valószínűleg fontosabb Lengyelország külpolitikai irányvonala. Noha az Egyesült Államok nagyon fontos Varsó számára, része a lengyel külpolitika DNS-ének és stratégájának. De mi lesz például Brüsszel vagy Berlin álláspontja? Az új lengyel kormányban ráadásul lehetnek olyan entitások, amelyek nem kötődnek annyira az Egyesült Államokhoz. Mindenki egyetértett abban, hogy fenn kell tartani a szövetséget az USA-val. "Amerika lesz az első, amikor csak akarja. Jobban aggódom, hogy mikor térünk vissza a NATO jelentéséről szóló vitákhoz" - mondta Zalewski.

A vitában szó esett az EU-n kívüli európai projektek jövőjéről is, mint például a Three Seas kezdeményezés vagy a V4. "A V4 jövője most az ön kormányának elkötelezettségén múlik, ez Fiala miniszterelnök kezében van" - mondta Maciej Szymanowski. Zalewski azonban biztosította, hogy Csehország Lengyelország egyik legfontosabb partnere, és várakozással tekint együttműködve vele az EU-ban folytatott konstruktív tárgyalásokon. A lengyel külpolitika nem sokat fog változni a választások után, de érdekes lesz megfigyelni a változásokat az olyan formátumokban, mint a Három Tenger vagy a V4. "A V4 jövőjét most Fiala döntheti el" - vélte Pawel Zalewski.

Maciej Szymanowski, aki az Echót Európa öt legjobb hetilapja közé sorolta, rámutatott, hogy egy európai hadsereg az USA ellensúlyaként óriási pénzekbe kerülne, amivel az európai államok nem rendelkeznek. Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának küldött humanitárius segélyek harmadát az egész EU adja.

A panelbeszélgetésen Grzegorz Górny publicista, forgatókönyvíró és író, Jan Rafal Lupomeský elemző, Maciej Szymanowski történész és egykori diplomata, a W. Felczak Intézet igazgatója, valamint Pawel Zalewski, a Lengyelország 2050 mozgalom parlamenti képviselője vitázott egymással. A vitát a lap főszerkesztője, Dalibor Balšínek illetve a Transzatlanti Kapcsolatok Központjának főmunkatársa, Jaroslav Kuchyňa vezette. A rendezvény nagy érdeklődés mellett zajlott: Mirek Topolánek és Petr Nečas volt cseh miniszterelnök is eljött meghallgatni.

 

Boritókép: AB