November 11., a legfontosabb állami ünnep alkalmából országszerte több tízezren ünnepelték 105. évfordulóját annak, hogy Lengyelország 123 év után államként is visszatért Európa térképére és kivívta függetlenségét.

A nemzeti körök által hagyományosan megtartott meneten, amelyet idén a nemzeti himnuszra utaló "Nincs még veszve Lengyelország" mottóval rendeztek meg több tízezren vettek részt: az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportál 70-90 ezerre, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a második legnagyobb parlamenti pártnak, a Polgári Platformnak az alelnöke pedig 40 ezerre becsülte a részvevők számát.

Az ebből az alkalomból a nemzeti körök által hagyományosan megtartott menet résztvevői nemzeti zászlók tömege alatt, hazafias jelszavakat hangoztatva vonultak át a belvárosi Poniatowski hídon a Visztula túlsó partjára, a Nemzeti Stadionhoz, amelyben koncerttel zárult az ünnepség. A menetet rendőrök és önkéntes rendfenntartók biztosították. Az esemény incidensek nélkül zajlott le, a menet útvonalán megjelenő kisebb baloldali ellentüntetést a rendőrség elkülönítette a tömegtől.

A központi állami megemlékezést délben rendezték Varsóban. Ünnepi beszédében Andrzej Duda elnök kijelentette: Ez az a nap, amikor díszlövés hangja visszhangzik Európában és azon túl számos országban. Fegyveres tisztelgés egy 105 évvel ezelőtti eseményre. Díszsortűz, ami azonban a legtöbb európai országban, főleg Franciaországban és az angolszász országokban másként hangzik, és másként itt, Lengyelországban, főleg Varsóban. Ott elsősorban az emlékezés, az emléknapi tisztelgés jele, amelyben lehajtott fejjel emlékeznek az I. világháború végére. Az első világháború Európa öngyilkossága volt, lerombolta a fennálló törvényt és rendet, és örökre felszámolt számos királyságot és birodalmat – mondta Duda, majd hozzátette: Nekünk, lengyeleknek november 11-e az öröm, a büszkeség és a dicsőség napja. Meghatottan emlékezünk arra, hogy 123 év nemlét után hazánk, Lengyelország újjászületett. Nemzetként is nagy árat fizettünk ezért – mondta az államfő a Piłsudski téren.

Ez egy nagy történelemlecke nekünk. Remélem, nem csak mi emlékezünk rá, hanem a lengyelek minden későbbi generációja is emlékezni fog rá egészen a világ végezetéig. Mert úgy gondolom, hogy ennek az emléknek köszönhetően létezik azóta a független, szabad és szuverén Lengyel Köztársaság– tette hozzá az elnök.

Józef Piłsudski marsall azt mondta, a függetlenséget nem adják meg egyszer és mindenkorra. Harcolnunk kellett érte, és emlékeznünk kellett arra, hogy nemcsak fegyverrel a kezünkben, hanem bölcs államügyek intézésével is küzdöttünk érte. Ez a bölcsesség nemcsak bölcs terveket, gondolatokat és ideológiákat jelent, hanem bölcs cselekvést, bölcs végrehajtást, és mindenekelőtt az olyan nagy közjó érdekében való együttműködés képességét, mint a Lengyel Köztársaság – mondta az elnök.

Andrzej Duda arról is beszélt, hogy "erősítenünk kell hazánk katonai biztonságát, újjá kell építeni hadseregünkben rejlő jelentős potenciált, modernizálnunk kell, alkalmassá kell tennünk Lengyelország védelmére külső agresszió esetén, és harcképesnek kell lennünk, még az orosz hadsereg ellen is, ha ide akarna jönni. (…) Mindenekelőtt olyannak kell lennie, hogy garantálja, hogy az orosz hadsereg nem fogja megszállni Lengyelországot, mert csak ez, csak a lengyelországi vereség perspektívája és általa a birodalmi eszme összeomlásának szégyene és gyalázata képes megállítani az orosz imperializmust – fogalmazott.

Ezért – mint az elnök hangsúlyozta – „az általunk megkezdett fegyverkezési programokat következetesen le kell zárni és maradéktalanul végre kell hajtani, mind a beszerzések, mind pedig hadseregünk személyi potenciáljának növelése tekintetében. Ez történelmi kérdés, egzisztenciális kérdés, és alapvető Lengyelország, a lengyelek és létünk biztonsága szempontjából. Az elnök hangsúlyozta: nem kell senkinek elmondani, különösen 2022. február 24-e után, hogy ki fenyegeti napjainkban szuverenitásunkat és függetlenségünket.

Utóbbiakról szólva hozzátette: Lengyelország akkor független és szuverén, amikor a demokratikus elvek alapján megválasztott, demokratikus elvek szerint működő parlamentünk hozza meg a legfontosabb döntéseket Lengyelország számára, dönt az ország jövőjéről és Lengyelország alakjáról. Andrzej Duda rámutatott, hogy a függetlenség és a szuverenitás akkor valósul meg, "amikor minden honfitársaink, nem pedig más államok és nemzetek választási és népszavazási döntései mellett, ellenőrzése alatt és nyomán történik".

Valahányszor mások döntöttek rólunk, sokszor szerencsétlenül végződött számunkra. Legyünk szövetségekben, de kapcsolódjunk be és vegyünk részt bölcsen a nemzetközi szervezetekben – mondta az elnök.

A Jog és Igazságosság vezetője, Jarosław Kaczyński Krakkóban tartott beszédet. A krakkói Sokólban tartott találkozón emlékeztetett az Európai Parlamentben jelenleg folyó munkára, amely többek között a következőket érinti: az egyhangúság eltörlése az Európai Unióban, valamint egyes államok hatásköreinek átruházása, többek között a külbiztonság és polgári védelem, a védelem és határvédelem, valamint a külügy területén.

Mint Jarosław Kaczyński hangsúlyozta, "ezek a szabályozások alapján például mindent, ami a fehérorosz határon történik, 100 százalékig átveheti az Európai Unió". És ez a mi európai részünket illetően gyakorlatilag Németországot jelenti - jegyezte meg.

Ez gyakorlatilag oda vezet, hogy egy olyan állam, mint Lengyelország, gyakorlatilag lengyelek lakta, de kívülről irányított területté válhat – mondta. Ha ezeket az intézkedéseket elfogadnák, ennek semmi akadálya nem lenne – mutatott rá Kaczyński.

Ezt a jövőt készítik nekünk itt, és ezt a jövőt készíti elő számunkra ez a kormány, amelyet Tuskkal az élén pontosan ennek végrehajtására állítottak be - tette hozzá Kaczyński, utalva az európai szerződések lehetséges változtatásaira, amelyek bizonyos hatásköröket vonnának el a nemzetállamoktól, kijelentette, hogy „a szerződés után, ha hatályba lép, Lengyelország többé semmilyen körülmények között nem lesz független, szuverén ország, és nem lesz az állapot egyáltalán."

Véleménye szerint az Egyesült Jobboldal uralma alatt "Lengyelország folyamatosan haladt előre", és "mi pótoltuk a köztünk és Nyugat-Európa közötti különbség nagy részét". A PiS elnöke kijelentette, hogy "ez nem olyan folyamat, amely Berlinnek tetszett", és hozzátette, hogy ezt a folyamatot "meg fogják állítani (...) - efelől nincs kétség".

Kaczyński szerint az euró kényszerbevezetése az életszínvonal csökkenését fogja jelenteni. Ezek (…) veszteségek mindenki számára. És ezt a lengyeleknek fel kell ismerniük. Ezt fel kell ismerniük (…). Ne feledje, hogy ennek az egésznek a felgyorsulása az az oka, hogy az a két ország, amelynek fő érdekeltsége van ebben az egész vállalkozásban, ma gyengül. Németország gyengül, Franciaország gyengül. És így akarják megmenteni magukat. Ily módon (...) a mankójukká akarnak tenni bennünket. Nos, ezzel nem tudunk egyetérteni – hangsúlyozta Kaczyński.

A PiS vezetője a "Sokół" székházában tartott beszédében azzal érvelt, hogy az Európai Unió irányításában bekövetkezett változások a Közösség két legnagyobb országa - Franciaország és Németország - uralmához vezetnek az EU-ban. Ez az erőfölény kétségtelenül földrajzilag megoszlik. A mi Európánk Németországhoz, Európa délebbi része Franciaországhoz kerül. Történetük során mindkét ország hajlamos volt olyan helyzetet teremteni, amelyben uralni fogja Európában, és mindkettőnek – a történelem különböző szakaszaiban – ez sikerült is – mondta Jarosław Kaczyński.

Ha kormányunk, Mateusz Morawiecki miniszterelnök ott lenne, kétségtelen, hogy nem jutnának el egyhangúságra. Ha lesz Tusk kormánya, kétségtelen, hogy megkapják – tette hozzá a PiS elnöke.

Emlékeztetett arra, hogy a szerződésmódosításokat a Szejmnek kell jóváhagynia, többek között az alkotmány módosításával. A törvény értelmében hatalmunkban áll blokkolni. Ne feledje, hogy a per fas et nefas, azaz a törvény és a törvény nélkül az alapelvük, és ezt az elvet fogják alkalmazni. Más módszereket is alkalmaznak majd, de a mi válaszunk ez: amikor a haza függetlenségéért harcol, minden árat meg kell fizetni, tágabb és személyes értelemben is. Kérjük, ne feledje, hogy szenvedni vagy akár meghalni a hazáért gyönyörű dolog. Ennek a szívünkben kell lennie a győzelemhez – mondta beszéde végén a PiS elnöke.

Donald Tusk videoüzenettel jelentkezett az ünnep alkalmából. „Dobjunk el mindent, ami elválaszt minket, és vegyünk el mindent, ami összeköt munkánkban, és harcoljunk a szabadságért és függetlenségért. Lengyelország" - idézte Władysław Anders tábornok szavait, hozzátéve, hogy "ma rendkívül aktuálisnak hangzanak". Tusk szerint "a nemzet egy szentség, amelyhez mindannyiunknak joga van. És ezt a jogot soha senki nem foszthatja meg tőlünk. Ha valaki a nemzet szót használja a gyűlölet megosztására és szítására, az a nemzet ellen cselekszik" - mondta Tusk.

"Ma nemzetünk a függetlenséget ünnepli, az egész nemzet, egész Lengyelország. Ma a szabadság törvényét jelentő különbségek háttérbe szorulnak. Mert ma, november 11-én azt mondjuk: mi, a nemzet egyek vagyunk. Mi, a nagy lengyel nemzet, ünnepeljük a legfontosabbat, a független köztársaságot. Ünnepeljünk és örüljünk, hogy szabad Lengyelországban élünk" – zárta beszédét Tusk.

A koalíció másik vezetője, a PSL elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz a Krakkó melletti Gdówban vett részt a nemzeti függetlenség napjának önkormányzati ünnepségén. „Minden év november 11-e a hazaszeretet és a történelem nagy egyetemes leckéje, a függetlenségünk atyáinak hálaadás nagy napja, de egyben útjelző a jövőnek is, útjelző tábla, amelyre másképp tekintenek. minden évben új célokat tűzve ki, nem feledkezve meg az alapvető kérdésekről, nem feledkezve meg az állam okáról sem” – mondta Kosiniak-Kamysz.

Forrás: MTI, wpolityce.pl, wyborcza.pl

Borítókép: Paweł Supernak/PAP