A hétfői napon megkezdte a Harmadik Lengyel Köztársaság X. Szejmje és XI. Szenátusa - az első nap eseményei sötét képet festenek arról, milyen hangulatra számithatunk az elkövetkező időszakban.
Emlékeztetőül a mandátumarányok: A szerzett helyek alapján a Polgári Koalícióból (KO), a Lengyel Parasztpártból (PSL), valamint az Új Baloldal (Nowa Lewica) tömörülése együttesen 248 mandátummal, a PiS pedig 194 mandátummal rendelkezik az alsóházban. Tizennyolc mandátumot szerzett a Konföderáció. A KO, a PSL, a Lengyelország 2050 és az Új Baloldal összesen 66 mandátummal rendelkezik a szenátusban, a PiS-nek 34 szenátora van.
Andrzej Duda köztársasági elnök múlt heti indítványának megfelelően Marek Sawicki rangidős képviselőként nyitotta meg az alakuló ülést, hogy levezesse az eskütételt, elfogajda az előző kormány elnöke, Mateusz Morawiecki lemondását (a kabinet az új kormány beiktatásáig hivatalban marad), majd pedig megválassza az új parlament tisztségviselőit.
A nyitó ülés előtt a köztársasági elnök mondott köszöntőt, aki Lengyelország biztonsági helyzetére és az előttünk álló kihívások mértékére hivatkozva - nyitottságát jelezte a pártok feletti együttműködés iránt a közös ügyek fontossága érdekében. Az elmúlt nyolc évet jó időszaknak nevezete, és egyúttal megígérte: ügyelni az őt elindító politikai közösség, prioritásai, köztük a családtámogatási politika további megvalósítására, és a fontos ügyek védelmében szükség esetén nem fog megrettenni neki járó vétójog használatától sem. Támogatni fogja a nagyszabású beruházások, köztük az atomenergetikai projektek folytatását is - húzta alá Duda.
Morawiecki lemondási beszédében az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságában (AFCO) október végén megszavazott, az egyhangú döntéshozatal kötelezettségét 65 területen megszüntető tervezetre utalva a nemzeti szuverenitást védő, pártpolitikai hovatartozástól független koalíció létrehozására szólította fel a képviselőket.
Az eskütételt követően az alsóház Szymon Holowniát, a négy parlamenti frakcióból álló tömb jelöltjét, a Lengyelország 2050 (Polska 2050) nevű párt vezetőjét (265 szavazattal, 194 ellenében) választotta meg marsallnak, azaz házelnöknek. A koalícós szerződés értelmében, hogy a résztvevő formációk mindegyikének elégedettségét elérjék, ún. rotációs elnökséget vezettek be: ennek értelmében Holownia két évig lesz házelnök, a ciklus második felében a szintén a koalíció részét képező Új Baloldal tömörülés jelöltje, Wlodzimierz Czarzasty váltja őt a poszton. Így két fontos koalíciós pártszövetség is lehetőséget kap, ugyanakkor az elemzők szerint ez a házelnöki pozíció gyengülésének jele. A Szenátus elnöke a papírformának számító PO-s politikus, Małgorzata Kidawa-Błońska lett. A parlament abszolút többséggel megválasztotta az alelnököket is. Ők Krzysztof Bosak (Konföderáció), Włodzimierz Czarzasty (Új Baloldal), Dorota Niedziela és Monika Wielichowska (Polgári Platform), Piotr Zgorzelski (Néppárt) a Szejmben, és Magdalena Biejat (Új Baloldal), Rafał Grupiński (Polgári Platform) és Michał Kamiński (Harmadik Út) valamint Maciej Żywno (Lengyelország 2050) a Szenátusban.
Nem kapták meg a szükséges szavazatszámot ugyanakkor a Jog és Igazságosság jelöltjei: az előző Szejm-elnök Elżbieta Witek, és a Marek Pęk, a Szenátus korábbi alelnöke. Az ellenzékiek azzal vádolták Witeket, hogy az előző ciklusokban házelnökként "megsértette a parlamentarizmus szabályait". A part politikusai már előre jelezték – mivel nem állítanak alternatív jelöltet, így a legnagyobb parlamenti frakciónak nem lesz képviselete a szejm elnökségében. Érdekesség, hogy bár az egyszerű többség miatt már nem volt jelentősége, a Konföderáció mégis Witek ellen szavazott, illetve a PiS-ellenes koalíció is támogatta a Konföderáció elnökének jelölését.
Eközben délután az államfő hivatalosan is kormányalakítással bízta meg hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök Mateusz Morawieckit miniszterelnököt. A Morawiecki által összeállítandó új kabinetet az államfő két héten belül iktatja be. A kormányprogramot a beiktatást követő további két héten belül kell a szejm előtt bemutatni, az alsóház bizalmi szavazáson dönt a jóváhagyásról. A kormány elfogadásához abszolút többségre és az összes képviselő legalább felének jelenlétére van szükség.
Az ülésszak holnap folytatódik…