November 27-én Andrzej Duda elnök feleskette Mateusz Morawiecki miniszterelnököt, és kinevezte az általa bemutatott kormányt. Ettől kezdve a Jog és Igazságosságnak két hete van arra, hogy többséget szerezzen a szejmben.
A legtöbb kommentátor azonban rámutat, hogy bár jelenleg ez a legnagyobb párt a parlamentben, nem fog többséget szerezni, és a következő hetekben a hivatalban lévő ellenzék veszi át a hatalmat. "A hétfőn esküt tett kormány várhatóan megmutatja a választóknak, hogy Jaroslaw Kaczynski pártja milyen új irányt fog követni, amikor ellenzékbe vonul." – mutatott rá november végén a Rzeczpospolita című napilap a címlapján, az új minisztertanács szakértői jellegét elemezve. Minden december 11-én délután dől el, amikor a szejmben bizalmi szavazás lesz a Morawiecki - kormánnyal kapcsolatban. Eközben a hatalomátvételre készülő ellenzéken belül további viták (és médiaértesülések szerint akár a leendő kormányban betöltendő pozíciók elvesztései is) zajlanak, a lengyel politikai színtéren látható nézeteltérések hátterében pedig az uniós szerződések módosításáról szóló vita áll, amely szintén megosztja a leendő kormányzó tábort.
A "kormányzó" ellenzék első botlásai
A hivatalban lévő ellenzék, amely valószínűleg decemberben átveszi a hatalmat és új kormányt alakít, meghozza első döntéseit. A parlamenti többséggel rendelkező koalíció már döntött a szejm és a szenátus elnökségének megválasztásáról, valamint a parlamenti bizottságok összetételéről. Az első igazi próbatételnek azonban az energiaárak jövő évi befagyasztásáról szóló törvény bizonyult, amely a fogyasztókat hivatott megvédeni a kiugró áremelkedésektől. "A Polgári Koalíció és a Lengyelország 2050 képviselőinek egy csoportja kedden (november 28-án – a szerk.) parlamenti törvényjavaslatot nyújtott be a szejm elnökének az energiaárak befagyasztásáról. A törvényjavaslaton végzett munkával Paulina Hennig-Kloska, Donald Tusk kormányának klímaminiszter-jelöltje büszkélkedett. A vita akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a tervezet a fogyasztóbarát szabályozás mellett a szélerőművekbe történő beruházásokat elősegítő >>betoldott<< rendelkezéseket is tartalmaz – számol be a "Rzeczpospolita". "Ezek többek között feltételezték a szélerőművek lakóépületektől, valamint a nemzeti parkoktól és természetvédelmi területektől való előírt távolságának csökkentését (többlakásos házak esetében legalább 300 méter, egylakásos házak esetében 400 méter)". – olvashatjuk a napilapban. Az energiaárak befagyasztásáról szóló törvény szélerőművekre vonatkozó "kiegészítése" és a javasolt megoldások formája sok kritikát váltott ki, és a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az ilyen jogszabályok ahhoz vezethetnek, hogy az emberek alárendelődnek a szélerőműveknek. Morawiecki miniszterelnök ráadásul rámutatott, hogy a szélerőművekről szóló "betoldás" egy külföldi lobbi befolyása alatt született, és a törvénybe a Lengyelország 2050 fent említett parlamenti képviselője, Hennig-Kloska írta be. – Még nincs kormánykoalíció, még nem alakult ki az a többség, amely ezt meg tudná szavazni – legalábbis még nem erősítették meg –, és máris van egy olyan törvényünk, amely a nagy széllobbi számára dolgozik. Köztudott, hogy a gyártók nagyrészt a nyugati határainkon túl helyezkednek el. – jegyezte meg a kormányfő egy sajtótájékoztatón.
A nyilvánosságra kerülés következményeként Tomasz Nowak KO-s képviselő, a parlament energia-, klíma- és állami vagyonnal foglalkozó bizottságának alelnöke a Dziennik Gazeta Prawna című lapnak adott interjújában változtatásokat jelentett be a projektben, Hennig-Kloska képviselő pedig – médiaértesülések szerint – valószínűleg elvesztette esélyét a klímaminisztérium vezetésére. "Nem születhetett más döntés. Hennig-Kloska súlyos válságot okozott a kormánynak, mielőtt annak még ideje lett volna megalakulni" – kommentálta a helyzetet Joanna Miziołek, a Wprost újságírója.
A lengyelek nem akarják az uniós szerződések módosítását
A Szejmben és a leendő kormánytáborban zajló viták hátterében az uniós szerződések módosításának folyamata áll, amelyet az Európai Parlamentben néhány lengyel képviselő (az ellenzéki táborból) támogatott. Európában – a lengyel kormány mellett – többek között Svédország, Dánia, Horvátország, Csehország és Bulgária vezetése ellenzi az EU működésének megváltoztatását. "A Németország és Franciaország által szorgalmazott szerződésmódosítások célja, hogy az EU felkészüljön az USA-val és Kínával való versenyre. A probléma az, hogy az EU egységéről szóló magasztos jelszavak nem állnak közel Németország európai politikájához – az elmúlt években inkább ellenezték a közös politika kidolgozását – mutat rá közben a "Dziennik Gazeta Prawna" hozzátéve, hogy Berlin inkább a hazai vállalatoknak az uniós piaci egyensúly rovására történő támogatását akarja a végletekig kihasználni. Kétségeinek adott hangot a közösség föderalizációs folyamatának felgyorsításával kapcsolatban még a volt miniszterelnök és ellenzéki vezető, Donald Tusk is, aki biztosított róla, hogy a vele együtt dolgozó egyetlen lengyel EP-képviselő sem támogatja a jelentést (a szerződések módosításáról – a szerk.). Ahogy azonban Andrzej Maciejewski politológus a Nasz Dziennik oldalain rámutat, Tusk "kihasználta a baloldalt és próbaballonként engedte fel a formáció EP-képviselőit". – Az általunk tárgyalt szavazás nem csak azt hivatott megmutatni, hogy mi lesz az eredmény az Európai Parlamentben, hanem azt is, hogy milyen visszhangja lesz az egyes tagállamokban. Az állásfoglalás mellett szavazott a Baloldal minden (lengyel – a szerk.) uniós képviselője, valamint Róża Thun a Renew Europe frakcióból és Sylwia Spurek a Zöldektől. Érdemes felidézni, hogy a baloldali képviselők az Európai Koalíció listájáról kerültek be az Európai Parlamentbe, tehát Tusk emberei – magyarázza Maciejewski, rámutatva egy következő szintre, amelyen a lengyel ellenzéken belül vita alakulhat ki. Annál is inkább, mivel az uniós szerződések módosítását a lengyelek többsége ellenzi. A United Surveys munkacsoport által a "DGP" és az RMF FM rádió számára készített felmérésben a megkérdezettek 52 százaléka egyetértett a Morawiecki miniszterelnök kormányának irányvonalával, és jelezte, hogy a lengyel vezetésnek nem kellene elfogadniuk a javasolt szerződésmódosításokat, beleértve az egyhangúság elvének feladását.