Nem sokkal  karácsony előtt alapvető változás történt Lengyelországban – az ellenzéki csoportok koalíciója átvette  a hatalmat, és bár nem nyerték meg a választásokat, együttesen többségük van a szejmben és a szenátusban. A képviselők a Polgári Platform vezetőjét és az Európai Tanács korábbi elnökét, Donald Tuskot választották új miniszterelnökké, míg az elmúlt nyolc évben hatalmon lévő Egyesült Jobboldal ellenzékbe vonult.

Új kormány, új ígéretek és a lengyelek aggodalmai
 

"Új koalíció, új ellenzék", "Indul Tusk nagy seprűje", "Az üres ígéretek kormánya". – kommentálják a hatalomváltást a lengyel napilapok. Az új miniszterelnök és kormány megválasztására december 11-én és 12-én került sor. "A szejm megválasztotta az új kormány vezetőjét, a demokratikus erők koalíciójának 248 tagja volt  >>mellette<<. Röviddel a döntés után Donald Tusk köszönetet mondott az október 15-én (a legutóbbi parlamenti választásokon –  a szerk.) szavazó választóknak –  számolt be a Rzeczpospolita. – Együtt mindent rendbe fogunk hozni. Holnaptól helyre fogjuk tudni  hozni a hibákat, hogy kivétel nélkül mindenki otthon érezze magát" –  mondta az új miniszterelnök a bizalmi szavazás után. Tusk egyelőre nem nyilatkozik konkrétan a terveiről, de burkolt  fenyegetéseket intéz politikai ellenfelei és a közmédia ellen, amellyel pártja nyolc éve éles vitában áll. Az új kormány megválasztása óta a sajtóorgánumok már leírták az új kormány első zavaró intézkedéseit, amely a politikai harc részeként többek között nem hívta meg a közmédia újságíróit arra a kormánygépre, amelyen Tusk első brüsszeli útjára ment (új tisztségének elfoglalása óta először).

" >>Az október 15-i koalíció<<, annak ellenére, hogy (...) Tuskot szilárd egységéről biztosította, nem lesz könnyű politikai projekt. Sikeresen kell egyesítenie számos különböző, olykor teljesen eltérő programmal és prioritással rendelkező formációt. Ha ehhez hozzáadódnak a vezetők egyéni ambíciói (...), a Donald Tusk által felépített politikai berendezkedés fenntarthatósága valóban sok nehéz próbatételnek lesz kitéve." – elemezte a Rzeczpospolita címlapján a napilap főszerkesztője, Bogusław Chrabota. Annál is inkább, mivel Tusk expozéjában számos olyan ígérettel állt elő, amelyek megvalósítása gigantikus költségeket jelent, és hatalmas kihívás lesz majd az új kormány számára. A miniszterelnök többek között a tanárok béremeléséről, a vállalkozóknak nyújtott könnyítésekről, a megújuló energiaforrásokba történő beruházások növeléséről, de –  a Polgári Platform korábbi években folytatott politikájával ellentétben –  az illegális bevándorlás  elleni küzdelemről is beszélt. A média ugyanakkor rámutat, hogy a konkrét politikai ígéretek mellett az expozéban vannak olyan elemek, amelyek azt jelzik, hogy - az új miniszterelnök felhívásaival ellentétben folytatódni fog a lengyel-lengyel vita, és Tusk politikai tőkét akar belőle kovácsolni. Erre példa, hogy Tusk a beszédben felhasználta Piotr Szczęsny levelét, aki 2017-ben felgyújtotta magát Varsó központjában. Az 54 éves férfi úgy  meghalt,  egy kiáltványt hagyott hátra, amelyben szembeszállt az Egyesült Jobboldal kormányának intézkedéseivel. Tusk azonban nem említette, hogy a férfi tettét mennyiben befolyásolta az, hogy évek óta depresszióban szenvedett."Több dolgot vártam Donald Tusk beszédétől, de hogy expozéjában utalni fog Piotr Szczęsny levelére, aki 2017-ben felgyújtotta magát, tiltakozva a Jog és Igazságosság uralma ellen, nem, erre nem számítottam. Úgy látszik, elfelejtettem, milyen ügyesen és cinikusan tud cselekedni az új-régi brüsszeli miniszterelnök. Igen, Tusk meglepett. Teljes egészében idézni egy olyan ember szövegét, aki, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, nem volt képes megbirkózni  a valósággal, ez igazán galád volt. És ezt megfűszerezni a lengyelek közötti megbékélés és megegyezés szükségességéről szóló történettel, minden mértéket meghaladóan képmutató volt." –  mutat rá  a Do Rzeczy hasábjain Paweł Lisicki, a hetilap főszerkesztője. Hasonlóképpen nyilatkozott Marcin Wikło szerkesztő is az új miniszterelnök tevékenyégéről a Sieci című hetilapban, emlékeztetve Tusk hibáira, és rámutatva a Minisztertanács tagjainak kiválasztásával kapcsolatos legutóbbi ellentmondásos döntésekre.

 „Az Oroszországgal való játszadozás, a Putyinnak való megfelelés a saját elnökével szemben, még Grúzia lerohanása és a Krím annektálása után is, kizárja Donald Tuskot és közvetlen környezetét. És mégis szinte változatlan összetételben (a 2007-2014-es Tus - kormányhoz képest –  a szerk.) indulnak a hatalomért". - magyarázza az újságíró, majd hozzáteszi: "Az ötlet, hogy Radosław  Sikorski ismét a külügyminisztérium élére kerüljön, kivételesen pimasznak tűnik, de végül is Bogdan Klich, Tomasz Siemoniak, Jacek Cichocki és Bartłomiej Sienkiewicz is a lengyel politika első sorában áll közvetlenül Tusk mellett. >>A bizottság azt javasolja, hogy ne bízzák meg őket az állambiztonságért való felelősséggel kapcsolatos feladatokkal, tisztségekkel és közfunkciókkal<< - ez csak egy részlet az orosz befolyással foglalkozó bizottság  jelentéséből. Világosabban nem kell fogalmazni" – emlékeztet  továbbiakban Wikło. Az új kormánnyal kapcsolatos bizonytalanságot és a számos kételyt bizonyítja a Dziennik Gazeta Prawna számára végzett felmérés is, amelyben a megkérdezettek mindössze 47,3 százaléka gondolja, hogy a Polgári Koalíció, a Harmadik Út és a Baloldal kormánya a négyéves ciklus végéig kitart.

Duda elnök döntését követő ellentmondások

A Lengyelországban a kormányváltással együtt végigsöprő politikai vihar hátterében a média és a közvélemény az in vitro-módszer állami finanszírozásának kérdése miatt forrong. Emlékezzünk, hogy 2015-ben a Jog és Igazságosság párt volt az, amelyik úgy döntött, hogy megszünteti az IVF-eljárás költségtérítését, aminek következtében 2016 közepétől már csak magánúton lehetett igénybe venni, ami a kezelések magas költségei miatt jelentősen korlátozta az elérhetőségét.

A hatalomváltás után azonban a szejm és a szenátus elfogadott egy törvénymódosítást, amely garantálja az eljárás finanszírozásának visszaállítását, és december 15-én –  az életvédő körök felhívása ellenére –  Andrzej Duda elnök aláírta az erről szóló törvényt. "(...) Stanisław Gądecki érsek pénteken (december 15-én - a szerk.) közzétett, az elnökhöz intézett levelében arra kérte, hogy utasítsa el a közpénzekből történő in vitro finanszírozásról szóló törvény aláírását, és utalja azt a Szejm elé újbóli megfontolásra, vagy forduljon az Alkotmánybírósághoz. A püspöki kar elnöke rámutatott, hogy az egyház tanításában jogi-természeti és vallási érvekre egyaránt hivatkozik". – hangsúlyozza a Nasz Dziennik, elemezve a Duda elnököt ért kritikákat. Azonban, mint Marek Jędraszewski krakkói érsek rámutatott, az in vitro módszer nem megoldja a házastársi meddőség problémáját, hanem megkerüli azt. A pap egyik homíliájában rámutatott, hogy az ember, aki Isten képére és hasonlatosságára teremtetett, a szentségre és a szeretetre van hivatva. –  Házas és szülői életében ennek a szeretetnek tükröződnie kell, és nem szabad, hogy mindenféle technológiával helyettesítsék. Az emberi lény nem termék, az emberi lény a házastársi szerelem gyümölcse" –  magyarázta az érsek, miközben leszögezte, hogy az egyház minden ilyen módon fogant életet tisztelettel és szeretettel vesz körül. Maga Duda elnök hosszú éveken keresztül az in vitro módszer alkalmazása ellen száll síkra, és mint a Lengyel Köztársaság elnöki kancelláriájának honlapján olvasható, amikor a törvénymódosítás aláírásáról döntött, "figyelembe vette azt a tényt, hogy az in vitro módszer a társadalom egy részének véleménye szerint etikai kétségeket vet fel". "A demográfiai kihívásokra való tekintettel, azzal a céllal, hogy egyenlő esélyeket biztosítson mindazoknak, akik a meddőség problémájával küzdenek, beleértve azokat is, akik más kezelési módszereket kívánnak alkalmazni, az elnök bejelenti az ezek közpénzekből történő finanszírozását biztosító törvényjavaslat benyújtását" –  olvasható a továbbiakban.