A włocławeki Piwna utcai kikötő medrének kotrása során elképesztő leletre bukkantak: egy 9. századból származó fegyvert tártak fel a Visztula iszapjából, amely valószínűleg egy vikingé volt.

Péntek reggel a kotrómunkások vettek észre a markoló kanalában egy fura hosszúkás tárgyat, és jelentették az illetékes szakembereknek. A helyi sportközpont számolt be elsőként a leletről, majd a sajtó megkereste a szakértőket is: kierült, hogy egy valószínűleg a IX-X.századból való kardról van szó. A toruńi műemlékvédelem első szakvéleménye szerint az első Piastok idejéből maradt ránk, de nagy valószínűséggel nem lengyel harcosé volt, hanem egy viking kardforgatóé.

- Ez egy jelentős régészeti szenzáció. Egy nagyon törékeny és nagyon értékes műemlékkel van dolgunk. A kardot sürgősen konzerválni kell, és további kutatásokra van szükség" - mondta Wojciech Sosnowski, a Toruńi Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal régészeti osztályának munkatársa a ddwloclawek.pl-nek adott interjúban.

Az eddig is tudott volt, hogy a VIII-X. századokban intenzív kapcsolat lehetett a vikingek és az itt élő szláv törzsek között. A régészek becslése szerint eddig csak mintegy 200 vikingekhez tartozó kardot találtak Lengyelországban, több évtizedenként egyszer-egyszer fordul elő ilyen kincs. Az északról érkező harcosok a 8. században kezdték meg fosztogató hadjárataikat Skandinávián kívül. Állítólag a 8-9. század fordulóján jelentek meg először Lengyelországban.

Mi több, olyan elmélet is van, amely szerint az északról érkezett jövevények voltak azok, akik valójában megalapították a lengyel államot. A két világháború közötti időszakban a német történetírás közzétett egy hipotézist, miszerint Mieszko a skandináv Dagr szóból származó Dagone nevet viselte, tehát feltételezhetően viking volt, aki átvette a lengyel állam uralmát. Ez a hipotézis arra a tényre hivatkozik, hogy a kora középkori Európában több államot, köztük a Kijevi Ruszt is a vikingek (varégek) alapították. Ezt a tézist Zdzisław Skrok régész vizsgálta felül, aki megkockáztatta, hogy a vikingek feltehetően maguk a piastok, a gnieznói állam alapítói voltak. Ezen elmélet szerint a fejedelem skandináv neve Björn lett volna, amelyről Mieszkora szlávosítottak.

A national-geographic.pl felidézte a Koppenhágai Egyetem professzora, Eske Willerslev által vezetett tudományos kutatásról. A kutatócsoport 442 ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat Európa-szerte található viking sírokból, és összehasonlította őket 3855 mai európai ember mintáival. Kiderült, hogy a lengyelek génjeinek körülbelül 5%-a származik Skandináviából. Valamivel kevesebb, mint a briteknél, akiknél ez körülbelül 6%.

Kép: A włocławeki sport és üdülőközpont facebook-oldala

Boritókép: Pexels