Lengyelországban tart a politikai és jogi vita, amelyben parlamenti képviselők, szenátorok, Andrzej Duda elnök, a bíróságok és a társadalom nagy része is részt vesz, ami a "Szabad lengyelek tiltakozása" jelszó alatt január 11-én Varsó utcáin tartott tömegtüntetésen is megmutatkozott. A szervezők szerint a tüntetésen mintegy 300 000 ember volt, akik így akarták kifejezni ellenérzésüket az új kormánynak a közmédia átvételével valamint Mariusz Kamiński és Maciej Wąsik PiS - képviselők letartóztatásával kapcsolatos intézkedéseivel szemben.

A Jog és Igazságosság képviselőinek őrizetbe vétele valamint a kormány és az elnök közötti vita

Amint arról már az Intézet honlapján is írtuk (https://kurier.plus/hu/node/4856), a lengyel médiában hetek óta  a fő téma a Jog és Igazságosság két parlamenti képviselője, a Központi Korrupcióellenes Hivatal volt vezetője – Maciej Wąsik és Mariusz Kamiński – letartóztatásának ügye. A politikusok őrizetbe vétele és bebörtönzése nagy vitát váltott ki. "(...) Kamiński és Wąsik ügye, majd végezetül erőszakos átszállításuk egy büntetés-végrehajtási intézetbe akár mintapéldája is lehet annak, hogy a lengyelországi kormánykoalíció a diktatórikus módszerek alkalmazásának igazolására használja fel az országban uralkodó jogi káoszt. –  mutat rá a Do Rzeczy hetilap oldalain Bartosz Lewandowski ügyvéd és a jogi tudományok doktora. Mint az ügyvéd rámutat, 2015 óta az akkori ellenzék folyamatosan az állam "alkotmányos válságáról" és a törvények megsértéséről beszélt. "Paradox módon azonban ennek a narrációnak a hirdetői azok, akik most tiszta formában valósítják meg a >>decizionizmus<< jogi-politikai doktrínáját, amelynek megalkotója a híres német Carl Schmitt (1888-1985) >>a Harmadik Birodalom jogásza<<. Az állami káoszra és instabilitásra egyetlen választ kell adni – a politikai akarat tiszta aktusát. Figyelmen kívül hagyva minden jogszabályt"

– számol be Lewandowski, elemezve a kormány és a bíróság későbbi lépéseit, amelyek – számos szakértő és a Lengyel Köztársasági Elnöki Hivatala véleményével ellentétben – azt állítják, hogy a PiS politikusai elvesztették parlamenti mandátumukat, és őrizetbe vételük jogszerű. A Sieci e heti  számában Marek Pyza is hangsúlyozza, hogy a Wąsik és Kamiński körüli konfliktus súlyosbítja a kormány és az elnök között kialakult helyzetet, mivel a parlamenti többség által hangsúlyozott narratíva, miszerint a politikusok őrizetbe vétele helyénvaló, sérti az elnök előjogát  a kegyelmi jog alkalmazásával kapcsolatban. Az újságíró arra is rámutat, hogy a PiS képviselőinek őrizetbe vételének napján Donald Tusk miniszterelnök „egy sajtótájékoztatón (...) arcátlanul büntetőjogi felelősségre vonással fenyegette az elnököt, amiért állítólag bűnözőket bújtat, és "megígérte, hogy senki sem fog bemenni a palotába Kamińskiért és Wąsikért (mivel a képviselőket az elnöki palota területén vették őrizetbe - a szerk.)". "Hazudott, ahogy szokott". –  foglalja össze Pyza, jelezve, hogy a parlamenti képviselőknek az elnöki rezidencián történő őrizetbe vételével politikai bosszút akartak állni a 2009-es szerencsejáték-botrány leleplezése miatt, amelyben a Polgári Platform vezető személyiségei is érintettek voltak

Olaj volt a tűzre, hogy a Tusk miniszterelnök által kinevezett Adam Bodnar igazságügyi miniszter január 12-én  felmentette Dariusz Barskit az országos ügyészi tisztségéből. A Rzeczpospolita napilap beszámolója szerint az igazságügyi minisztérium ekkor bejelentette, hogy Barski ügyész nem tudja ellátni az Országos Ügyész vállalt feladatait, és nyugdíjba vonul. Ezzel az állásponttal nem ért egyet az Országos Ügyészség és egyes szakértők, akik többek között az elnöki előjogok újabb megsértésére mutatnak rá, mivel az előírások szerint az Országos Ügyészt a Lengyel Köztársaság elnökének véleményezését követően nevezik ki, és az ő írásbeli hozzájárulásával mentik fel.

"A kérdés az, hogy a konfliktus a költségvetés témájába is átgyűrűzik-e " – kérdezik a kommentárok a Dziennik Gazeta Prawna oldalain. A képviselőknek ugyanis sietniük kell, hiszen a költségvetési törvénynek még január vége előtt az elnök asztalára kell kerülnie. Ha ez nem történik meg, az elnöknek joga van feloszlatni a parlamentet, ami újabb, előrehozott választásokat jelentene. "A háttérben (...) aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az államfő nem fogja-e megtorpedózni ezt a folyamatot (a költségvetés elfogadását  –  a szerk.) (például azzal, hogy elküldi az Alkotmánybíróságnak), tekintettel arra, hogy a PiS két képviselőjét megakadályozták a szavazásban"   – elemzik az újságírók. –  Az elnök olyan költségvetést szeretne aláírni, amely jó Lengyelországnak. De hogy mi lesz a tartalma, mi lesz az elfogadási eljárás, az a Szejm és a Szenátus felelőssége  –  kommentálja a DGP-nek adott interjúban Małgorzata Paprocka, a Lengyel Köztársaság elnöki kancelláriájának minisztere.

 A politikai viták hatással vannak a gazdaságra

Mint a kommentátorok rámutatnak, a politikai huzavona, a költségvetési törvény tartalmával kapcsolatos bizonytalanság és az új kormány tervei nem kedveznek a gazdaság fejlődésének. A Rzeczpospolita újságírói  "A 2024-es év ijesztő a vállalkozások számára" című cikkben rámutatnak, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások szinte mindegyike (96 százalék) félelmekkel vágott bele az új évbe  –  többek között az üzleti költségek növekedésétől és a nyereség csökkenésétől tartanak.  "Az energia, a nyersanyagok és az alapanyagok magasabb árától a vállalatok 54 százaléka tart, míg 52 százalékuk a munkaerőköltségek emelkedésétől"   –  olvasható a napilapban, amely a Kaczmarski Group kutatására hivatkozik. "Az aggodalmak listájának harmadik helyén a vevők  számának, az eladások értékének és a nyereségnek a csökkenése áll, amit a megkérdezett vállalkozások 38 százaléka jelzett. Emellett tízből három válaszadó a vállalkozások számára kedvezőtlen törvénymódosítások bevezetésétől tart, minden negyedik pedig a fizetésképtelenségtől és a fizetési torlódásoktól"  –  folytatja az Rzeczpospolita.

A helyzetet még az infláció csökkenő mértéke sem javítja, amely a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint  –  január közepétől  –  emelkedik, de sokkal lassabban, mint korábban. Az új adatok szerint 2023 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 6,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban,az év egészében pedig 11,4 százalékos volt az infláció.