opublikowano 07.02.2019
Stanisław Lem a XX. században várható jövőképekről írt: „Még ha minden téren csak kis előrelépést is teszünk, megmutatkozik tudatlanságunk óriási és addig láthatatlan előtere” 1. Ez vajon azt jelenti, hogy minden próbálkozás kudarcra van ítélve, ami ambiciózusabb annál, hogy pusztán a jövő hétvégi időjárást akarná megjövendölni? Talán másik célt kellene kitűznünk magunk elé? Ahelyett, hogy a jövőt előre szeretnénk jelezni, inkább meg kellene azt terveznünk?
Látomás
A XXII. század elején járunk. A Lengyel Köztársaság élen jár az önfenntartás és a gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni ellenállás terén. Az elmúlt közel száz évben a lengyelek olyan gazdasági tigrisek elbukásának lehettek tanúi, amik a döntőben mindig a legnagyobb hatalmak játékszereivé váltak. Levontuk ezekből a tanulságot. Gazdaságunk lengyel tőkében bővelkedik (humán erőforrásban, pénzügyiben, technológiaiban), ami az egész világon tevékeny és ezen felül: az óceánok alján, független vizeken, a levegőben, a Föld és a Hold körüli pályákon és az aszteroida övben is. Az állam felügyelet alatt tartja a tőke áramlását és a társadalom kohézióját. Egységesek és központosítottak vagyunk ott, ahol fontos a kiadásokat és stratégiát érintő vasszigor. Ugyanakkor a lengyelek élen járnak vállalkozó szellemben és kreativitásban azon iparágakban, ahol a mesterséges intelligencia még nem haladta meg az emberi képességek határát. Van valóság alapja az ilyen víziónak? Ez egy másik, sokkal terjedelmesebb publikáció kérdése. Az alábbi tanulmányban arra összpontosítunk, hogy mit tegyünk azért, hogy a jövő a lehető legközelebb essen a látomásunkhoz.
Nulladik év – bázis helyzet. Lengyelország gyengeségei és erősségei
Lengyelország jelenleg a fejlődő országok és a fejlett országok közötti átmenet küszöbén áll. Először 2018-ban emelték különböző versenyek Lengyelországot a legmagasabb ligába. Piacunk intézményi és fejlesztési szempontból egyaránt stabil. Fejlődésünk motorja erős belső piacunk, amire telítetlen fogyasztás és a lengyelek növekvő ambíciója jellemző. Kulturálisan a nyugati civilizáció része vagyunk és gazdaságilag is ahhoz szeretnénk tartozni. Előnyös piac vagyunk azon külföldi befektetők számára, akik az exportra összpontosítanak. A PwC „A világ 2050-ben” jelentése szerint hazánk az európai uniós országok között a legnagyobb gazdasági fejlődési potenciállal rendelkezik. 2.
De van még egy elhárítandó akadály, ami nélkül még dinamikusabban fejlődhetnénk. A tudományos konszenzus3, mint a lengyel gazdasági fejlődés legfontosabb gátja (tehát gyengesége és Akhillesz-sarka) a következő évtizedekben olyan hozományokkal fog járni, mint:
- gyenge demográfiai helyzet
- a nép alacsony gazdasági aktivitása, elégedetlensége és – ami rosszabb – mérséklődik a befektetési kedv, ami a háztartások mérséklődő megtakarítását vonja maga után
- a közszférába és az olyan gazdasági rendszerbe vetett bizalom hiánya, amit nem újraelosztóként és nem emancipálódóként értelmeznek
- gyengének ítélt oktatási rendszer és a hiányából fakadó egyre nyugtalanítóbb helyzet a munkaerő piacon, a Lengyelországban megjelenő külföldi befektetések jelentős túlsúlya azokkal szemben, amiket a lengyelek külföldön invesztálnak be, a nyugdíjakra szánt tőkét nyugat felé áramoltatja.
- mérsékelt számú munkahelyi innovációk, feltalálások, fejlesztés mellett elkötelezett alkalmazottak
- korszerűtlen energetikai infrastruktúra (erőművek, elosztó hálózatok) és vasúti infrastruktúra, elégtelen távközlési infrastruktúra.
Az érem másik oldala a lengyel közszféra és piac és annak résztvevőinek erősségei:
- folyamatosan csökkenő és már jelenleg is nagyon alacsony bűnözési ráta,
- évek óta egyre csökkenő korrupciós ráta és a megvesztegetés társadalmi elfogadottságának folyamatos csökkenése,
- magas fogyasztói optimizmus,
- egyre több olyan vállalkozás, aminek globális terjeszkedése sikeres,
- gazdasági fellendülés – Lengyelország jelenleg kiváló makroökonómiai helyzetnek örvend, amit a következők jellemeznek: meredeken emelkedő GDP, alacsony munkanélküliségi ráta és infláció, adósságcsökkentés
- egyre növekvő politikai lendület Európában – egyre több, Benelux államok által támogatott országból álló csoport vitatja a jelenlegi rendet és hegemóniát Németországban és Franciaországban
- a természetes bevándorlás alacsony kulturális kockázatokat generál, potenciálisan könnyen asszimilálható és helyreáll az utóbbi idő természetes degenerálódásának dekadens trendje és jó minősége és még az főutak, autópályák és állami közutak infrastruktúrája is fejlődik.
Miként vonhatunk le ezekből konstruktív következtetéseket? Bizonyos terveket és forgatókönyveket kell készíteni, amiket kiegyensúlyozottan meg kell valósítani.
Megatrendek Európában és a világon
Tudatában kell lennünk annak, hogy a jövőbeli gazdasági helyzetre hatalmas hatással lesznek a megatrendek, azaz olyan, a világ minden táján jelenlévő folyamatok és jelenségek, amik lassan nálunk is felütik a fejüket és egyre erősebb befolyással lesznek ránk. Érdemes egy kicsit alacsonyabb, mikroökonómikus szinten is megvizsgálni ezt – ott, ahol az egyéni fogyasztói és befektetési döntések megszületnek. A McKinsey4 tanácsadó cég szakértői elemezték a fogyasztásra szánt termékek piacának megatrendjét. A „The Consumer Sector in 2030” jelentés szerzői kulcsfontosságú változásokat jósolnak, ami alapján a fejlett világ középosztálya robbanás szerűen megnő és csökken az alsóbb társadalmi rétegek szegénységi rátája. Ezek a változások mindenekelőtt Kína, India és Indonézia gazdaságának nyugati irányba történő konvergálásának tudhatók be. A McKinsey szakértőinek becslése szerint a fogyasztóerő-paritással számított átlagos kínai bér 15%-kal fog nőni. Az amerikai bérek 2030-ra legfeljebb 45%-kal. Ezen országok átlagéletkora egyúttal jelentősen megnő, ami hatással lesz a társadalom öregedésére is. Érdemes megemlíteni a fokozódó urbanizációt és a tőkepiaci egyenlőtlenségek kiéleződését is. Mindenekelőtt a termelésből kivonul az emberi erőforrás (munka) túlsúlya és helyébe gépek és mesterséges intelligencia (tehát tőke) kerül. Makroökonómikus és geopolitikai szempontból a világ központja az Atlanti-óceán partjaitól a Csendes-óceán partjaihoz közelít. Kína, India, Indonézia, valamint Vietnám, Thaiföld és a Fülöp-szigetek gazdasági gyarapodásának következtében jelentősebb szerepet fognak játszani a globális kereskedelmi és befektetési rendszerekben. Az elkövetkezendő évtizedekben ezekben az államokban dinamikusan javulni fognak az élet- és munkakörülmények. Ennek az előrelépésnek azonban meglesz a maga ára, ami a globális munkaerő és nyersanyag költségeiben is meg fog mutatkozik. Ugyanakkor az olcsó energia miatt csökkennek a közlekedési és kommunikációs tarifák. Ez tovább fogja élénkíteni a nemzetközi kereskedelmi versenyt és konszolidációra fogja kényszeri a nagy szereplőket, akik globális szupervállalatokat hoznak majd létre. Az éghajlatváltozás azonban veszélyt rejthet magában, károsíthatja a part menti régiókat és akadályozhatja a jószágok már meglévő útvonalakon történő szállítását, ami jelentős mértékben átrajzolhatja a globális gazdasági rendszer geológiai külalakját. Ha a tengerről áthelyeződne a szállítás a szárazföldre, az teljesen megváltoztatná Eurázsia hatalmi egyensúlyát. Ezért invesztál Kína az Új Selyemútba.
A legfontosabb technikai változások, amikre a McKinsey kutatói felhívják a figyelmet, az új telekommunikációs és informatikai technológiákkal kapcsolatosak. Nagy reményeket fűznek azokhoz a robotikai trendekhez, amiket olyan algoritmusok vezérelnek, amik tanulásra és önálló kommunikációra teszik azokat képessé. A big data-ról, a data mining-ről, valamint az utánzás alapú tanulásról és az optimalizálásról van szó. Az egyre hatékonyabb mesterséges intelligencia algoritmusok fontos szerepet játszanak az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló iparágakban. Intelligens termékekről és AI (Articial Intelligence) által támogatott értékesítési, forgalmazási és marketing módszerekről beszélnek. A műszaki fejlődés a konkrét találmányok és megoldások terén lesz észlelhető, az elterjedési idő lerövidül, a tudáshoz gördülékenyebben férünk hozzá és olyan kész megoldásaink lesznek, amik a konkrét problémákhoz igazodnak. Ez a jelenség azonban problémát jelenthet azon iparágak számára, amikben a saját szellemi tulajdon védelmének költségei megnőnek. Ez hatalmas beruházásokat követel a kiberbiztonságtól és fokozza a gazdasági intelligencia szerepét. Az elkövetkezendő évtizedekben egyre erősebb e-commerce, azaz internetes kereskedelmi fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Ez lehetővé teszi a gyártók számára, hogy jobban megismerjék ügyfeleik igényeit, ám ugyanakkor fokozza a személyre szabott termékek iránti vágyat is – hogy a vásárlási döntéseink által építsük identitásunkat. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a következő fogyasztói döntések is: a fogyasztói társadalom felelősségvállalása, a regionalizmus és a gazdasági patriotizmus. A cégek arra fognak törekedni, hogy termékeik ne csak minőségükben tűnjenek ki, de származásukban és a fogyasztók szerint fontos kérdésekre gyakorolt hatásaikban is. Azonban ez oda vezethet, hogy mivel a fogyasztókat túl sok ajánlattal árasztják el, azok egy jól ismert és népszerű márka után nyúlnak. Végezetül azt is érdemes megemlíteni, hogy az előrejelzések szerint a legjobb esélyekkel az egészségügyi és az ún. wellness iparágak rendelkeznek. Ennek oka a társadalom elöregedése és vagyonosodása, ami a figyelmet a biztonságra, a jó egészségügyi állapotra és az általános jólétre irányítja.
Lehetőségek: Lengyelország jövőjének forgatókönyvei
Kezdjük a legpesszimistább forgatókönyvvel, ami bekövetkeztének elenyésző esélye van. Feltételezzük, hogy Lengyelország gyors ütemű fejlődése megtorpan és gazdasági fellendülése lelassul, ami eladósodást és a munkanélküliségi ráta növekedését vonja maga után. Ebben a forgatókönyvben a fő triggerek (spirális eseményeket kiváltó tényezők) a demográfiai problémák, a munkaerő-piac válsága és a fogyasztási hajlam beruházásokkal szembeni túlsúlya. Trendjei az apadó megtakarítások, az egyre erősödő külföldi tőkétől való fokozódó függés és az elsődleges jövedelemforrások Lengyelországon kívülre áramlása. Feltételezzük továbbá, hogy a jelenlegi gyengeségek jelentősen elmélyülnek, ami által szükségessé válik a fiskális hurok megszorítása, a külföldi tőkére támaszkodás és annak az állami gazdaságpolitikára gyakorolt hatásának fokozódása. A fiskális terheket a nagyvállalatok átruházzák a kis és gyenge adófizetőkre. A nyugdíj korhatár folyamatosan emelkedik, ám a helyettesítési ráta egy tucat százalék körül fog mozogni. Az állam erőssé válik a gyengével szemben és gyengévé az erőssel szemben. A mérsékelt forgatókönyv azt feltételezi, hogy megmaradnak a nyugtalanító tényezők, ugyanakkor a lengyel gazdaság robogni fog. A közepes fejlődés csapdájának vagy félperifériás helyzetnek is nevezhetjük. A fő nehézségeket a bérek növekedése és az eszközök olyan jelentős mértékű felhalmozódása fogja jelenteni, mint amilyen a tehetős nyugati országokra jellemző. Ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A mérsékelt forgatókönyvben a gazdaság csak lassacskán fogja emelni technológiájának szintjét. A robotikai és a kreatív iparágak tehát nem fognak elég magasan elhelyezkedni ahhoz, hogy meg tudják őrizni a jelenlegi külföldi befektetések és a foglalkoztatottság szintjét. Akár a munkavállalók egyharmadát is érintheti az ún. technológiai munkanélküliség – a gépek vagy az adatfeldolgozó algoritmusok átveszik az alkalmazottak helyét. Ez együttesen egy olyan bizonyos terjeszkedési területet hoz létre a vállalatok számára, amiben kisebb a verseny és a költségnyomás is. Az alacsony rendelkezésre álló befektetési tőke miatt azok főként az alacsony margin-nal rendelkező iparágakra fognak irányulni, a belső piacra fognak összpontosulni. És végezetül, a pozitív forgatókönyv, azaz ami szerint a gazdasági fejlődés a világ leggazdagabb országainak tetejére hág. Lengyelország dinamikusan fejlődő helyzete a tőke gyarapodásán, a tudás, a know-how és a technológia kummulálódására épül. Feltélezi, hogy körülbelül 2030-2040-re Lengyelország ezen értékek exportőrévé válik, nem pedig a nagyvállalatok félig-meddig önellátó alvállalkozójává. A made in Poland a legjobb technológiai emblémává növi ki magát. A sikert a demográfiai helyzet javulása hozza el: a kulturálisan hozzánk közel álló természetes, stabil és biztonságos etnikai csoportok nagy mértékű emigrálása. Mi az, amire a siker eléréséhez mindenképp szükség van? A már meglévő tartalékok felhasználására biztosan: az államkincstár, az egyetemek és a piacok közötti kooperáció megerősödésére, a kutató-fejlesztő szektor olyan innovatív fejlesztésére, ami az imitációs szakasz hatékony és gyors átmenetén alapul, az információ és a tudás gördülékeny áramlására, valamint arra, hogy a kutatásokat hatékonyan kereskedelmi forgalomba hozzák. A technológiai áttörést az fogja elhozni, hogy Lengyelországban lengyelek által és lengyel nyelvű mesterséges intelligenciát fognak fejleszteni. A gazdaság egyik mozgatórugója a fegyvergyártási ipar, ami az innovatív megoldások forrása lesz. A demográfiai robbanás helyreállítja a lengyel munkaerőpiac versenyképességét és fokozza az abban résztvevők motivációját az önfejlesztésre. A gyakorlati tudás és az oktatási módszerek adaptációja a jelenlegi kihívásokhoz és a technológia aktuális állásához növelni fogja a munkaerő-piaci szereplők hatékonyságát. A lengyelek szoros kapcsolatot fognak ápolni országukkal – nem csak a történelmével és a kultúrájával, hanem szervezeteivel, intézményeivel és szolgáltatásaival is. Végül az állam a nemzeti érdekeket szolgáló eszközök gyűjtőhelyévé válik. Feltételezzük, hogy ennek a forgatókönyvnek is meglehetősen nagy esélye van. Meggyőződésünk, hogy a pozitív forgatókönyv megvalósítására elsősorban mi magunk lehetünk hatással – elkötelezettségünkkel, következetességünkkel, ambícióinkkal és irányításra törekvő igényeinkkel.
A vállalkozások és az erős állam – a XXI. század gazdasági mozgatórugói
A pozitív forgatókönyv alappillérei az állami gazdaságpolitikához és az olyan területekhez fűződik, mint az oktatás, a tudományos kutatások, a nemzetvédelem. A jó diagnosztikától és törekvési tervtől, az ezen területek hatékonyságától és végül az egymást irányító csoportok következetességétől függ, hogy az állam a reformer vagy a fékgazdaság szerepét veszi-e fel. Az állam szerepe egyetlen mondatban jól megfogalmazható – a lengyelek gazdasági gyarapítására szolgáló eszköz, azaz a nemzeti érdekek megvalósítására való törekvés tárháza. E célból fizikai biztonságot kell teremtenünk, palléroznunk kell gazdasági tevékenységeinket, támogatni a külföldi terjeszkedést, segíteni a tőkefelhalmozást, hatékony munkavállalókra van szükségünk, védekeznünk kell az olyan külső gazdasági beavatkozásokkal szemben, amik csorbíthatják fejlődési terveinket. Ugyanakkor az államnak garantálnia kell a stabilitást és a békét azok számára, akik saját tervek megvalósítása terén nem ambiciózusok. A városi középosztály gyarapodásával ez utóbbi egyre fontosabbá fog válni. Rájuk lesz hatással a városlakók demokratikus folyamatokban való egyre fokozódó részvétele. Az oktatási reform kulcsfontosságú szerepet fog játszani a dinamikus fejlődés útján. Tanulni fogunk egyaránt arról, hogy mi van és, hogy mi lesz. Ezen változások a tanárok folyamatos, kötelező továbbképzésén és a szülők által a diákokkal végzett közös munkájuk hatásain közvetlenül megfigyelhetővé fog válni. A jó oktatási reform egyrészt egy nagy reform, másrészt egy megfelelően felépített családjogi politika párosításából kell álljon. Lengyelországban az, hogy olyan mértékben helyreállítsuk a termékenységet, ami egy stabil és meglehetősen magas születési rátát biztosít, különleges gazdasági és kulturális megoldásokat igényel – az államnak mindenképp komolyan támogatnia kell a nagycsaládos modellt. A stabilizálódott nyugati országok mintáját követve arra van szükség, hogy az elit választási ciklusokra való hatását gyengítsük. Ez vagy a demokratikus rendszer homlokzatán állók elhagyásával, vagy a hosszútávú gazdasági fejlődéssel kapcsolatos jelenlegi politikai viták eliminálásával lehetséges. Nehéz lesz, ráadásul valószínűleg megjelennek vagy népszerűsödnek bizonyos bypass-ok, akár még az Egyesült Államokban ismert jelenség, a forgóajtó is. Feltételezve, hogy sikerül mindezt vagy legalább egy részét megvalósítanunk, mi vár ránk?
Közelgő gazdasági változások Lengyelországban. Hosszútávú és pozitív kilátások
A legfontosabb a lengyel tőke intenzív felhalmozása a magasan jövedelmező ágazatokban. Ez politikai szempontból nem lesz könnyű, de elengedhetetlen feltétele annak, hogy a lengyel innovatív vállalkozások képesek legyenek felvenni a versenyt a fejlett országokban lévő konkurenciáikkal. Ugyanakkor a kormánynak meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a lengyel vállalkozások jelentős versenytársnak minősüljenek olyan területeken is, ahol ma Lengyelországban a külföldi befektetők határozottan képviselik magukat. A külföldi befektetők humánerőforrás központúnak kell legyenek a lengyel vállalkozások számára. A következő évtizedekben az ország hosszú távú befektetési stratégiájának kidolgozása és jóváhagyása megköveteli az államtól az ezen tevékenységeket felügyelő szakszerű és megbízható intézmények létrehozását és megerősödését. A siker kulcsává az fog válni, hogy ezeket a folyamatokat távol tartsuk a politikusok befolyásától. Ehhez új, hatékony irányításra lesz szükség. Ebben a legjobb nyugati és távol-keleti példákat kell górcső alá és mintául vennünk. Ha sikerül a pénzügyi és humán tőke megfelelő kritikus tömegét felhalmoznunk, Lengyelország 2030-2040-re teljesen új helyzetbe kerül: külföldi befektetések jelentős exportőreivé válunk. A külföldi befektetések mellett növekedni fog az elsődleges jövedelmekből származó pénzáramlás is. Kína, a korábbi Japán, Dél-Korea és Szingapúr inflexiós pontjainak elérése arra utal, hogy Lengyelországnak is megragadja az esélyt a következő vagy az azt követő évtizedben.
Időközben megszilárdulnak az alacsony árrésű, tőkeigényes ágazatok – azaz a régi gazdaság. Magukban fogják foglalni mindazon klasszikus ágazatokat, amik az alapvető emberi szükségletek kielégítésére összpontosítanak, amikben a termelés és a mozgó tőke intenzíven forog – az olyanokban, mint pl. a kereskedelem, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a hagyományos erőművek, a nyersanyag kitermelés. Ezekben az iparágakban a költségek emelkedése erős nyomást fog gyakorolni a hatékonyságuk folyamatos élénkítésének kikényszerítésére. Az emberi erőforrást automatizált rendszerek váltják fel, a nyersanyagokat zárt ciklusokban dolgozzák fel, az energiával takarékoskodnak, újrafelhasználják és tárolják annak érdekében, hogy optimalizálják annak elhasználódását. A „régi gazdaság” hatékonyságának fokozódása (ezzel együtt csökkenni fognak a késztermékek árai), a háztartásokban felhalmozott megtakarítások szintjének növekedése és a hosszútávon csökkenő árú energia miatt gyakorlatilag eltűnik a szegény réteg. Ennek feltétele azonban a háztartások olyan fő jövedelemforrásainak megtartása, mint ami manapság a munka. A technológiai munkanélküliség közelgő veszélyét a két forgatókönyv segítségével elkerülhetjük. Az első ezek közül a már világszerte tárgyalt univerzális újraelosztó eszköz – az alapjövedelem bevezetése. Azonban nagyobb esélyt látunk arra, hogy az alkalmazottakat a magánszektorból az ún. szociális gazdasági szektorba és az ahhoz kapcsolódó ágazatokba terelik. Olyan munkahelyek megteremtéséről van szó, amik bár gazdaságilag alig mérhető értékekkel rendelkeznek, jelentős immateriális értékeket generálnak és egyúttal bevonják a munkavállalókat a közös javak építésébe. A kormány feladata az lesz, hogy olyan mértékben támogassa az ágazat fejlődését, hogy feltételeihez elegendő finanszírozást kapjon. A valódi járulékos érték létrehozása főként a munkás középosztály számára lesz fenntartva a kreatív iparágakban (könnyedén helyettesíthetők robotokkal és algoritmusokkal) és a tőketulajdonosok (a magánszektor esete) és a felügyelők (közszféra) számára. Ezekre a csoportokra kell az állam a legerősebb fejlődésre ösztönző nyomást helyezze. Ahogy a közszféra alsó rétegei számára a legfontosabb szerepet a biztonság, stabilitás és a jövőkép megteremtése fogja játszani, úgy a magasabban fekvő társadalmi rétegek számára a kockázatok, az innováció és a kísérletezés válik szükségessé. Az automatizálás bizonyos kezekben még jelentősebb készpénz felhalmozáshoz fog vezetni, ezért ez az réteg szűkülni fog. Több lehetőségük és szabadságuk lesz, mint az átlagos polgároknak, ami az állam felé különleges kötelezettségekben fog manifesztálódni. Mindenekelőtt teljes mértékben meg kell majd felelniük Lengyelország stratégiai érdekeinek és az abból eredő terjeszkedési kívánalmaknak. Az állami befolyásnak erősnek kell lennie a tőkeáramlás és a tőke visszaforgatás terén és vonakodnia kell a tőke Lengyelországból való kiáramlásától. A kivétel a kevésbé megtérülő befektetésről egy jövedelmezőbbre való átállás lesz.
A gyarapodás és a versenyképesség új motorjai
Számos példát felmutattunk már a régi gazdasághoz tartozó iparágak közül. Ezek az innovatívabb iparágak megteremtése szempontjából kulcsfontosságúak a stabil gazdaság és kedvezőbb növekedési feltételekhez. A régi gazdaság – kiváltképp az energetika, a közlekedés, a mezőgazdaság, telekommunikáció, építőipar és a bányászat – optimalizálásának és konszolidálásának köszönhetően a hiányzó tőke helyére átirányíthatóvá válik a magasabb hozamot generáló vállalatok hozama. Az új gazdasági ágazatok mindenekelőtt azon iparágak, amik nálunk még nem jelentek meg, vagy épp most kúsznak felfelé. Azon területek alapján kategorizálhatók, amik újfajta keresletet generálnak, vagy technológiai súlyukból fakadóan jelentősen magasabb margin-t eredményeznek (ugyanazon igényeket teljesen új termékek behelyettesítésével elégítik ki). Ezek a területek többek közt a következők:
- A világűr. A kozmikus bányászati, feldolgozó és termelő ipar a gazdaság abszolút must-have-je és elengedhetetlenül szükséges a globális csúcsgazdaságok számára.
- A számítógép alkatrészek, informatikai eszközök gyártása, illetve a konfiguráláshoz, karbantartáshoz és biztonsághoz kapcsolódó szektorok kulcsfontosságúvá válnak. Azok az országok, amik ezen a téren nem rendelkeznek saját termelési kapacitással, stratégiai kockázatnak lesznek kitéve, a náluk erősebbek információk és szellemi tulajdonok terén kizsákmányolhatják őket.
- Biotechnológia, bionika, nanotechnológia. Mindezen iparágak az orvostudomány jövőjének tekinthetők, lehetővé teszik az olyan szintű beavatkozást a gyógyulási folyamatokba és a természet adta hibák kiküszöbölésébe, ami eddig az emberiség számára elérhetetlen célt jelentett.
- Interperszonális kapcsolatokat támogató technológiák (social media + ). Ha hiszünk a stabil és sokcsaládos képen alapuló társadalom fejlődésében, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a gazdaság létre fog hozni olyan megoldásokat, amik az embereket kommunikációra ösztönzi, a fontos pillanatok, az érzelmek megosztására.
Összefoglaló. Útmutató a lengyel elit számára
Rengeteg lehetőség áll előttünk. A lengyel egy tapasztalt, jól képzett, tehetséges és szorgalmas nemzet. Figyelembe véve a világban uralkodó trendeket és a legkiemelkedőbb egységek egyre fokozódó jelentőségét, hihetetlen lehetőségeink vannak az eljövendő iparágak számára megteremteni a kiváló minőségű emberi erőforrást. Az objektíven vett történelmi körülmények és a világ gazdasági térképén való elhelyezkedésünk mind bizonyos kötelezettségeket rónak ránk. A globális ellátási és kereskedelmi láncok részévé váltunk. A Lengyelországban található megosztott szolgáltatási központok ma a világ minden táján székelő vezető pénzügyi vagy termelő vállalatok számára biztosít back office-t. A biotechnológiai laboratóriumok előre kivizsgált molekulákat biztosítanak a legnagyobb gyógyszeripari vállalatok számára. Gyárainkban német és koreai autók elengedhetetlen fontosságú alkatrészeit állítjuk elő. Képesnek kell lennünk arra, hogy mindezen ismereteket kihasználva és átgondolt mintát követve lassan átvegyük ezek helyét a piacon. Végül vannak olyan területek is, ahol egész egyszerűen csak ki kell töltenünk a közöttünk és a gazdaságilag fejlett országok között tátongó űrt. A közgazdászok túlnyomó többsége által előre jelzett lengyel munkaerőpiac válságát mérsékelheti a honfitársaink számára természetes szürke zóna. És a robotok által elorozott munkahelyek hirtelen az eddig ismeretlen iparágakba kerülnek. Végül nem lesz olyan mértékű szegénység, amivel a lengyel vállalkozások meg ne tudnának birkózni. A lengyel gazdaság a már jól kikövezett útján roboghat. Nem lenne túl meglepő, ha még mindig külföldi tőkéhez nyúlnánk, mint korábban, külföldi cégeknek dolgoznánk és külföldi termékeket vásárolnánk a lakásokba, amiket külföldi valutára denominált kölcsönre vettünk. Azonban meggyőződésünk, hogy a lengyelség csillapíthatatlan tudásvágya, ambíciója, nemzeti büszkesége és igazi ereje a következő száz évben a csúcsra emel minket. A szuverén és tehetős országok szintjére.
[1] S. Lem, „Fantázia és futurisztika”, Krakkó 2003.
[2] PwC, „The World in 2050”, 2017. február, https:// www.pwc.com/gx/en/issues/economy/the-world-in-2050.html (elérhető 2018.10.20.).
[3] Zob.: „A lengyel gazdaság innovációja a közbülső fejlődési szakaszban”, red. J. Kotowicz-Jawor, Varsó, 2016; „A gazdaság és a társadalom digitalizálódása. Az infrastrukturális szektor lehetőségei és kihívásai”, red. J. Gajewski, W. Paprocki, J. Pieriegud, Gdańsk, 2016; A. Halesiak, „A felzárkózás második szakasza. Úton a tőke- és tudásalapú gazdaság felé”, [w:] „Lengyelország holnap – akarunk és tudunk jobbak lenni”, Gdańsk, 2016; Z. Karaczun, „Lengyelország 2050-ben – a szén útválasztója”, 2012. november.
[4] R. Benson-Armer, S. Noble, A. Thiel, McKinsey, „The Consumer Sector in 2030: Trends and Question to Consider”, https://www. mckinsey.com/industries/consumer-packaged-goods/our-insights/the-consumer-sectorin-2030-trends-and-questions-to-consider (elérhető 2018.10.20.).
[5] Ez azt a folyamatot jelenti, amelyben a piacvezetők a piacról állami pozíciókba kerülnek, majd a mandátumuk végeztével visszatérnek az üzleti életbe. Az állami és a magánszektor közötti folyamatos személy cserék garantálják a nagyvállalatok érdekeinek beteljesülését és az állami érdekek felé konvergálását.
Radosław Żydok – hivatásos informatikus, évek óta a Republikánus Alapítvány tagja. Új technológiákra, biztonságra, gazdaságra és védelemre szakosodott.
Cezary Marzęda – a Varsói Műszaki Egyetemen geodéziából és kartográfiából abszolvált. A Republikánus Alapítvány programjának koordinátora.
A szöveg a negyedéves Rzeczy Współne (Közös ügyek) 28. számában jelent meg
Lengyelország jelenleg a fejlődő országokból a fejlett országok felé tartó átmenet küszöbén áll. Lengyelországot számos versenyben először 2018-ban sorolták a legmagasabb ligába. Vajon száz év múlva globális vezetők leszünk?
Tekst ukazał się numerze 28 kwartalnika Rzeczy Wspólne